A Bódva-völgyében, Szepsiben született. Vallásos családban nőtt fel, öröksége a magyarsága és a szülőföld szeretete. A Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) listáján való indulásában a tenni akarás, a közösségért való szerepvállalás motiválta. Iván Tamás, a Via Nova alelnöke, a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetségének alapító-elnöke, valamint a Baross Alapítvány igazgatója vallja: a vállalkozók a hétköznapok hősei. Értük dolgozik, a vállalkozói szektor megerősítéséért és fejlesztéséért.
Keresztényként élni, magyarként gondolkodni és lokálpatriótaként cselekedni – ez a gondolat vezérli mindennapjait. Vallásosnak tartja magát, családja anyai ágon római katolikus, apai részről görögkatolikus. „Mindkét ág vallásos, így neveltek a bátyámmal együtt. A hit fontos az életemben. A hit és a haza” – összegzi.
A politikai ambícióit is otthonról hozta. „Édesapám is mindig aktívan vett részt a felvidéki magyar politizálásban. Kisebbségben élni számomra azt jelenti, hogy akinek módja van rá, tegyen a közösségért, a megmaradásunkért. Persze ezt sokféleképpen teheti az ember, de véleményem szerint a politizálás az egyik leghatékonyabb módja a közösség segítésének” – hangsúlyozza.
Kiemeli: nem keveri a politikát a vállalkozással. Bár mindkettőben érdekelt, nem keveri össze a kettőt. „Azért indulok az MKÖ listáján, hogy a vállalkozói szektort képviseljem, amit meg kell erősíteni. A legegyszerűbb a politikumon keresztül, hiszen a kormány alakítja a törvényi feltételeket” – hangsúlyozza.
Többedmagával már 15 évesen újraalapította a Via Nova ICS szepsi alapszervezetét. „Páran kezdtük, két éven belül már közel negyvenen lettünk. Mindenki megtalálta a helyét benne, azt a témakört, amit szeret. Én akkor kezdtem el a fiatal vállalkozók problémáival foglalkozni” – emlékszik vissza a kezdetekre. Az egész országból Szepsibe hívták azokat a fiatalokat, akik nem zárkóztak el a vállalkozói léttől, de fogalmuk sem volt, hogyan kezdjenek hozzá. „Olyan mentorokat hívtunk, akik a saját példájukon keresztül tudtak válaszokat adni a felmerült kérdésekre” – meséli a sikeres kezdeményezésről.
Prágai egyetemi évei alatt is aktív közösségi szerepet vállalt a Via Nova szervezetében. A Cseh Mezőgazdasági Egyetemen végzett, közgazdasági és menedzsment szakon szerzett diplomát. A szerelem is az egyetemen talált rá. Szintén felvidéki származású barátnőjével tért vissza szülőföldjére, aki a felesége lett. Vállalkozást is indított egy barátjával.
„Sajnos kevés felvidéki magyar jön vissza Prágából, a jobb életszínvonal, a könnyebb megélhetés miatt maradnak. Számomra a hazatérés egy percig sem volt kérdés. Éreztem, hogy nekem itthon van dolgom” – fogalmazott.
A Nemzetpolitikai Államtitkárság által meghirdetett külhoni fiatal magyar vállalkozók tematikus éve felvidéki koordinátora lett. „Megfigyeltem, hogy a szlovákiai magyar részen nem foglalkoznak eléggé a vállalkozói szférával, a fiatal vállalkozókkal, vagy azokkal, akik vállalkozni szeretnének. Így jött az ötlet, hogy segíteni kell ezeket a fiatalokat abban, hogy vállalkozhassanak. Megalapítottuk a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetségét, amely programokat és szolgáltatásokat nyújt ennek a rétegnek. A tervezett lassú építkezés helyett a vállalkozók megrohamoztak, rövid időn belül több százan csatlakoztak a szövetséghez” – számolt be a szervezet megalakulásáról.
Legfőbb céljuk, hogy szakmailag fejlesszék, illetve segítsék a fejlődésben és a kapcsolati tőke kiépítésében a vállalkozókat. „Nemcsak országosan, de még regionálisan sem ismerik egymást a vállalkozók” – mutatott rá.
A szövetség nemcsak egy érdekvédelmi szakmai szervezet, de célja, hogy a magyar vállalkozókat összekösse, segítse a közösséget. „Ez az a plusz, ami többé tette a szövetséget. A vállalkozók egymást is erősítik” – magyarázta.
„Ahhoz, hogy megmaradjunk, szükségszerű a kultúránk, nyelvünk, vallásunk megtartása, de igenis szükséges a gazdaság megerősítése is, a fiatalok itthon tartása. A mindenkori szlovák kormány ellehetetlenítette a magyarlakta vidéket” – húzta alá.
Iván Tamás szerint a régió gazdaságának megerősítését a kis- és középvállalatok megerősítésével kell kezdeni. „Fontos szektor, a foglalkoztatottság 53%-át, a GDP 34%-át ez a szektor teszi ki, tehát gazdaságilag jelentős ágazatról beszélünk” – érvel.
A Baross Alapítvány igazgatójaként a 16 magyarlakta járást vizsgálva állítja: az országos eredményekkel összehasonlítva a régió egyértelműen hátrányban van. „A munkanélküliség, az átlagfizetések, a vásárlói erő, a vállalkozások száma és forgalma tekintetében is. Ez tény. Az is tény, hogy a járások között is komoly különbségek tapasztalhatók” – mutatott rá.
Pozitívan értékeli azonban, hogy mindenütt megvannak a kitörési pontok. „Ha ki kell emelnem néhány szegmenst, egyértelmű, hogy az egyik a mezőgazdaság, amely még mindig a legjelentősebb ágazat a régióban.
„A mezőgazdasági termőföldek 40%-a ebben a 16 járásban található. Joggal mondhatjuk még mindig, hogy Szlovákia éléskamrája délen van. Rajtunk múlik, hogy mit kezdünk ezzel, mennyire tudjuk kihasználni” – jegyezte meg.
Kiemelte: a mezőgazdasághoz kapcsolódik az élelmiszeripar is. „Egyre több olyan vállalkozó van, aki saját terméket hoz forgalomba, ami mindenképpen jó, hiszen akkor lehet a legnagyobb nyereséghez jutni, ha végterméket is gyárt a vállalkozó” – húzta alá. Iván Tamás szerint Szlovákia élelmiszeripari kiszolgáltatottsága az elmúlt években jelentősen nőtt, ezen pedig változtatni kell, mert rövid időn belül olyan helyzetbe kerülhetünk, ahonnan már nehéz lehet a visszaút. „A harmadik fontos szegmens, amit kiemelnék, az a turizmus, a forgalom szempontjából sajnos a legkisebb ágazat a 16 járáson belül. Ettől függetlenül itt jelentős potenciállal rendelkezünk, hiszen olyan természeti adottságaink vannak, mellyel nagyon kevés más ország büszkélkedhet” – fogalmazott.
A fiatal vállalkozó az MKÖ programjának egyik fontos pillérét is kiemelte, melynek értelmében a vállalkozói ismereteket már a középiskolákban is oktatni kell.
„Ezen felül a program kiemeli, hogy a kkv szektor fenntarthatósága érdekében csökkenteni kell a bürokráciát. A legtöbb szolgáltatást online-csatornára kell terelni, ezzel elősegítve a vállalkozók ügyintézését, ugyanakkor megkönnyítve a lakosság életét is” – mutat rá.
„Olyan könnyítésekre gondolunk, hogy az áfa befizetésének határidejét a kkv-k esetében egy hónapról két hónapra növeljék, ezzel is segítve a vállalkozók pénzügyi stabilitását. Tervezzük egy járulékmentes alap bevezetését. Célja, hogy a bruttó bérek emelése nélkül is nőhessenek a nettó tiszta jövedelmek, de közben ne növekedjenek a munkáltatók terhei” – számol be a részletekről.
Mint mondja, a legfőbb cél a kkv szektor életét, megmaradását és fenntarthatóságát bebiztosítani és egyszerűbbé tenni. „A vállalkozónak mindenhez kell értenie – a cégvezetéshez, pénzügyekhez, kommunikációhoz, marketinghez, értékesítéshez. Komoly megpróbáltatás ez, ezért mondom: a vállalkozók a hétköznap hősei”.
Politikai ambícióiról szólva úgy fogalmaz, nem szabad összetéveszteni a feladatot a céllal.
„A parlamentbe jutás nem maga a cél, csupán eszköz ahhoz, hogy a közösségünket hatékonyabban tudjuk képviselni. Reagáljunk, segítsünk, és megtaláljuk a legmegfelelőbb megoldást azokra a problémákra, kihívásokra, feladatokra, amelyekkel naponta találkozunk. Ezért vállaltam, ezért dolgozom!”
