A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából idén is utazási lehetőséget hirdet a Kárpát-medence középiskolásainak a Rákóczi Szövetség. Célja, hogy a szomszédos országokban élő magyar fiatalok, átlépve egy-egy határt, együtt emlékezzenek meg az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról. Erről és az év további programjairól, pályázati lehetőségeiről kérdeztük Csáky Csongort, a Rákóczi Szövetség elnökét.
Diákutaztatási programunk 1994 óta igazi sikertörténetté vált, számunkra is meglepő, hogy évről évre egyre többen élnek ezzel a lehetőséggel, akár március 15-ről, akár a nemzeti összetartozás napjáról vagy október 23-ról legyen szó. És egyre jobban látszik, mennyire összeszövődtek, összeforrtak a Kárpát-medencei középiskolák közösségei. Már nem keresgélnek testvériskolákat, megvan a kialakult kapcsolatrendszerük, ezeket igyekeznek mindig újabb tartalmakkal megtölteni. Csak az elmúlt évben 750 középiskolai csoport utazott, ami több mint 22 ezer diákot jelentett. Bízunk benne, hogy idén is a március 15-i utazásra a február 20-i határidőig minél többen pályáznak és sok ezer diáknak jelenthet akár életre szóló élményt az idei március 15-i nemzeti ünnep. Meggyőződésünk, hogy az utazó és az utazókat fogadó diákok találkozásai segíthetnek abban, hogy identitásuk erősödjön és ezáltal a közösség hosszú távon fennmaradjon.
A nagy országos programok mellett számos kisebb, helyi kezdeményezést is támogatnak.
Összesen 548 helyi szervezetet tart nyilván a Rákóczi Szövetség, ebből körülbelül 300 középiskolákhoz kötődik. Települési és középiskolai szervezeteink élhetnek a pályázati lehetőséggel, amely az idei nemzeti összetartozás évéhez kapcsolódik azzal a céllal, hogy az év során szervezzenek egy rendhagyó történelemórát, egy kirándulást, egy olyan eseményt, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy mi itt megmaradtunk 100 év után is, nem tűntünk el, optimistán tekintünk a jövőbe és meg akarunk maradni.
A fiataloknak szóló programokra még visszatérünk, de ha időrendben haladunk, akkor március 15-ét is megelőzi az Esterházy János-emlékünnepség.
Szövetségünk megalapítása óta fontosnak tartja Esterházy János kultuszának ápolását. Minden év márciusában megemlékezéssel és díjátadóval irányítjuk rá a figyelmet arra az emberre, aki a 20. század nehéz időszakaiban is hű maradt keresztény hitéhez, magyarságához, a Felvidékhez és életét adta igazáért. Idei budapesti megemlékezésünket március 8-ra tervezzük.
Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma, archív)
Szintén valamennyi nemzedékhez szól a Felvidékről kitelepítettek emléknapja.
2012 óta a Magyar Országgyűlés egyhangú döntéssel április 12-ét a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapjává nyilvánította. Szövetségünk számára kiemelt jelentőségű ez a nap, hiszen a Felvidékről kitelepített, elüldözött több mint százezer ember köréből kerültek ki azok, akik megalapították 30 évvel ezelőtt a Rákóczi Szövetséget. Mivel az emléknap az idén húsvétvasárnapra esik, nem szeretnénk, hogy elfelejtődjön, ezért úgy tervezzük, hogy a Rákóczi Szövetség közgyűlésével egy napon, a húsvétot követő hétvégén tartjuk. A központi megemlékezésünk mellett lehetőséget kínálunk azoknak a felvidéki és magyarországi iskolai és települési közösségeknek, melyek hozzánk hasonlóan gondolkodnak, hogy ők is szervezzenek megemlékezéseket, amelyek felkarolásához pályázati formában tudunk támogatást biztosítani.
Ha a további pályázatainkat nézzük, örömmel mondhatom, hogy a kárpátaljai utaztatási programunk 2016 óta évente több mint ötezer embernek biztosított lehetőséget arra, hogy ellátogatva Kárpátaljára személyesen találkozzék az ott élő emberekkel, és részben a találkozás erkölcsi erejével, részben az ott hagyott forintokkal támogassa az ott élőket. Ez a program is folytatódik: ha egyházi szervezetek, nagycsaládos szövetségek, tantestületek, bármilyen magyar szervezet Magyarországról vagy a Kárpát-medence bármely részéről úgy dönt, hogy ellátogat Kárpátaljára, akkor ezeket az utazásokat is támogatni tudjuk márciustól megnyíló pályázatunkkal.
A Kárpát-medencéről vessünk egy pillantást messzebbre, akár a tengeren túlra, hiszen az utóbbi években a diaszpóra fiatalságát is bevonják programjaikba.
Idén is folytatódik a magyar diaszpóra közösségei fiataljait megszólító programunk. Mintegy 1000 fiatalnak kínálunk lehetőséget, hogy látogassanak Magyarországra, kapcsolódjanak be nyári táborainkba, vagy az év más időszakaihoz kötött programokba. 10 és 29 év közötti fiatalokat várunk 8-10 napos magyarországi tanulmányútra, táborozásra azzal a céllal, hogy a magyar nyelv és kultúra terén az ismereteiket erősítsük, kapcsolataikat bővítsük.
Az Eucharisztikus Kongresszus is szerepel az utaztatási programjaikban?
Fontosnak tartjuk az Eucharisztikus Kongresszust, diaszpóraprogramunk jelentkezői is pályázhatnak erre a célra, de a Kárpát-medencei középiskolai szervezeteinknek is lehetőséget biztosítunk utazási támogatásra, hogy részesei lehessenek az eseménynek.
Új és állandó ifjúsági táboruk Sátoraljaújhelyen van, mondhatjuk: a szövetség névadójának, Rákóczinak a földjén. A nagyságos fejedelem szülőháza egészen közel van, a határ túloldalán. Gondolom, minden tábor programjának része, hogy felkeresik a borsi kastélyt. Hol tart a felújítása? Teljesen szlovák hatáskörben van?
Nagyon örülünk annak, hogy a hosszú ideje elhanyagolt borsi kastély a magyar kormány támogatásával megújul. Az elmúlt év márciusában Sátoraljaújhelyen a magyar kormány jóvoltából a Rákóczi Szövetség megvásárolhatta a Várhegy Üdülőt, amely azóta a Rákóczi Tábor és Rendezvényközpont nevet kapta. Erre a táborhelyre olyan bázisként tekintünk, amely Sárospatak, Borsi és Kassa ölelésében a Kárpát-medencei és a nagyvilágban élő fiataloknak kiváló lehetőséget teremt táborozásra és találkozásra. Az elmúlt nyáron 4500 diák és tanár fordult meg itt táborainkban, sajnos Borsiba a felújítás miatt ők még nem juthattak el, de a felújítást követően egészen biztos, hogy kihagyhatatlan programeleme lesz valamennyi táborunknak.
Rengeteg átgondolt szervezést, energiát, pénzt, időt, és nem utolsósorban szeretetet fordít a Rákóczi Szövetség arra, hogy a fiatalok megéljék a nemzeti összetartozás élményét, de identitásukban is megerősödjenek. Munkájuk eredményét tudják-e valamilyen módon mérni, hogy a Kárpát-medence történelmi, kulturális emlékei is hagynak-e bennük lenyomatot, vagy csak – bár ez sem lebecsülendő – jó buli volt, jó volt együtt lenni?
Alapvetőnek tartjuk a fiatalok visszajelzéseit, igyekszünk kihasználni az okostelefonok nyújtotta lehetőségeket, melyek a visszajelzések fogadásában is szerepet kapnak. Egyre több esküvői meghívót is kapunk olyan fiataloktól, akik egy-egy korábbi táborunkban ismerték meg egymást, de arra is van példa, hogy fiatal vállalkozók keresnek meg bennünket, hogy szeretnék támogatásukkal megköszönni mindazt, amit annak idején a Rákóczi Szövetségtől kaptak. Emellett az is látható, hogy diaszpórából érkező középiskolások beleszeretnek Magyarországba és egyre többen érdeklőnek a magyarországi felsőoktatásba való bekapcsolódás lehetőségeiről.
