A TA3 televízió „A nap témája” című választási szópárbajának február 10-e esti vendégei között Cziprusz Zoltán (MKÖ) és Fehér Csaba (Híd) parlamenti képviselő-jelöltek szerepeltek. Mindketten választási pártjuk 10. helyéről indulnak a február 29-ei választásokon.
A párbajozók magyarul is köszöntötték a tévénézőket, Fehér Csaba még papírról sebtében felolvasott egy alig érthető újabb köszöntést, amit sajnos nem sikerült megfejteni, hogy kinek szólhatott. A komáromi történész élt a tolmácshoz való jogával. A mintegy félórás beszélgetést így a magyar nézők, ugyan jeltolmács kíséretében, de végig szlovákul élvezhették.
Cziprusz Zoltán rimaszombati képviselő és egyben besztercebányai megyei képviselő megköszönte a televízió által felkínált lehetőséget, de nem kívánt élni a tolmácsolás lehetőségével. Ahogy fogalmazott „bár kényelmesebb volna az anyanyelvemen vitatkozni, mégis azt gondolom, választóink elvárják, hogy a parlamenti, vagy televíziós vitákat szlovákul folytassuk”.
Norbert Dolinský műsorvezető megkérdezte Fehér Csabától, hogy a nevével összefüggésbe hozható, 2008-ban ismeretlen tettes ellen indított eljárás alól tisztázta-e magát, amelyben az akkori Duna Menti Múzeum leváltott igazgatójaként a múzeumban tartott vizsgálat során feltárt hiányosságok, a pénzek nem gazdaságos felhasználásának gyanúja miatt tett feljelentést a Nyitra megyei főellenőr. Fehér Csaba elmondta, koholt politikai indíttatású vádak voltak, és áldozatnak érzi magát.
Cziprusz Zoltánt pártja területi autonómiával kapcsolatos szándékairól kérdezte a műsorvezető. Cziprusz szerint az MKÖ a jelenlegi megyerendszer felülbírálását tartja indokoltnak. Mint mondta, a természetes megyehatárok kialakítása lenne a cél.
Cziprusz Zoltán (Fotó: TA3)
„Én magam Besztercebánya megyéből érkeztem rimaszombati létemre. Sok közös nincs a két városban. Egy Gömör-Nógrád megye sokkal jobban, természetesebben működne” – érvelt.
Fehér Csaba szerint, aki ma területi autonómiáról beszél, az politikai haszonszerzésből teszi ezt. Viszont a jelenlegi megyerendszer országos átalakítását észszerűnek tartja. A történelmi régiókhoz való visszatérés jelentheti szerinte is a megoldást, amelyben önigazgatással javulhat a gazdasági, kulturális és a szociális helyzete is az ott élőknek.
A jövőbeni kormány szükséges intézkedéseiről Cziprusz elmondta, legfontosabb az R2-es és R7-es gyorsforgalmi utak kiépítése lenne. Ehhez az uniós források elengedhetetlenek, akárcsak a munka kereslet-kínálat összehangolása, vagy a duális képzés bővítése
„Természetesen az adópolitika pozitív diszkriminációjával is el lehet érni a rimaszombati régió felzárkóztatását, hogy beruházók érkezzenek ide” – fogalmazott Cziprusz.
Fehér Csaba szerint az infrastruktúra bővítésével lehet jelentős változásokat elérni az új munkahelyek teremtése terén. „Érsek Árpád minisztersége alatt a déli régiók olyan fejlődésen mentek keresztül, ami eddig még nem volt” – hangsúlyozta. Véleménye szerint az R2-es és R7-es utak kiépítése az elmúlt húsz évben stagnáltak, épp Érsek kétéves minisztersége alatt indultak be.
Fehér Csaba (Fotó: TA3)
Abban mindkét „párbajozó” egyetértett, hogy az állam túl sok terhet ró az önkormányzatokra. „Legitim a vita ezeknek a terheknek a felülértékeléséről, egyrészt mert erős településeket, erős régiókat szeretnénk, amely egyben erős Szlovákiát is jelent” – fogalmazott Fehér.
Cziprusz kiemelte az MKÖ programját, melyben szerepel azon diszkriminatív törvények eltörlése, melyek alapján az alacsonyabban fekvő kis lélekszámú települések kevesebb állami bevételhez jutnak.
A műsorvezető utolsó kérdése arra vonatkozott, mi lenne az első dolog, amin változtatnának, ha bejutnának a parlamentbe. Cziprusz válaszában kifejtette, a magyarok lakta régiót kelettől nyugatig képviselné, emellett az úthálózat fejlesztése, az első és másodosztályú utak rendbetételével foglalkozna.
„Szeretnék olyan képviselő lenni, aki meghallja az emberek hangját függetlenül attól, hol élnek az országban” – felelte Cziprusz Zoltán.
„Választóink érdeke a békés egymás mellett élés, a régiók fejlesztése. Részemről nagyon fontos a kisebbségi törvény elfogadása, a magyar nyelv hivatalossá tétele a magyar lakta területeken, munkahelyek teremtése, és az elvándorlás megszüntetése” – összegezte Fehér Csaba.
A párbaj itt visszanézhető.
