„Hallom-elfelejtem, látom-emlékezem, csinálom-megértem” – erre a konfúciuszi bölcsességre alapozza elhivatott munkáját Henzel György, a búcsi Katona Mihály Alapiskola tanára. Az alacsony létszámú iskola technika óráit forradalmasítottaꓼ a búcsi FABrikáló Műhely fontos színhelye lett a digitális nemzedék interaktív tanulásának. A Kárpát Expressz munkatársai a helyszínen forgattak legújabb projektjük kapcsán.
Henzel György négy gyermek édesapjaként pontosan tudja, milyen kihívásoknak kell megfelelniük a mai fiataloknak ebben a világban. Ő ennél azonnal többet is tud: képes megszólítani, lefoglalni, kreatívvá tenni nemcsak a saját tanítványait, de remélhetőleg sok-sok diákot Kárpát-medence-szerte.
Most készülő munkájuk kapcsán Henzel György elmondta,
mivel a 2020-as esztendő a nemzeti összetartozás éve, ezért készülő projektjük a Kárpát-medence földrajzával, természeti kincseivel, élővilágával, történelmével, kultúrájával foglalkozik.
Ősi mondák, legendák, kincsek elevenednek meg a műhely terepasztalán. A munkafolyamat során a gyerekek megismerkednek a Kárpát-medence meséivel, tájegységeivel, műemlékeivel. Mint mondta, céljuk, hogy az egész medencében található tanulócsoportok is bekapcsolódjanak a munkába.
„A Digitális FABrikáló Műhely terepasztalára kerül Kárpát-medence méretarányos modellje. A műhelyben felélednek mondáink, megtalálhatóak lesznek műemlékeink is. A projekt során szeretnénk elkészíteni egy olyan Interaktív-homokozót, melyben megelevenedik a homokfelszín, és a rajta megjelenő térkép kezünk munkája nyomán alakul és színeződik át, élő-mozgó, interaktív felületként. Hegyet építünk, esőt varázsolunk másodpercek alatt. Akár a Kárpát-medencénket is létrehozzuk” – magyarázta.
A történelmi Magyarország interaktív térképének elkészítésével Trianon századik évfordulójára emlékeznek. Ehhez együttműködő tanuló csoportokat várnak, akik a fenti témák bármelyikéből kiválasztva egyet (vagy annak egy részletét) feldolgozzák, és a Digitális Témahét projekt végén bemutatnák egymásnak. Jelentkezni a digitalisfabrikalas@gmail.com e-mail címen lehet.
„A mai gyerekek a virtuális világban magabiztosan, otthonosan mozognak, miközben a valós világban, a mindennapokban mar kevésbé. Ha a virtuális világukban jártas emberkéket vissza szeretnénk hozni a valóságba, olyan eszközöket kell használnunk, és olyan tereket kell létrehoznunk, amelyek számukra elfogadhatóak” – vallja.
Közel öt évvel ezelőtt indult el a műhelymunka. Egy hétköznapi informatika teremben először programozással és a kiterjesztett valóság technológia alkalmazásával. „A virtuális világ beszippantja a gyerekeket, ezért szerettük volna, ha kikerülnek ebből a közegből, de oly módon, hogy azt ne vegyék észre. Az iskolában a mobil eszközök, a mobil robotok megjelenésének köszönhetően sikerült létrehozni a műhelyt, mivel egy külön termet biztosítottak a gyerekek számára, ahol a mobil robotokat összerakhatták, szétszedhették, és akár ott is hagyhatták, és a következő napon folytathatták velük a munkát a gyerekek” – számolt be a kezdetekről a pedagógus.
Igazi 21.századi műhelyt alakítottak ki Búcson, annak minden eszköztárával, robotokkal, 3D nyomtatókkal. Az elmúlt években számos kitüntetéssel, díjjal jutalmazták a búcsi FABrikáló Műhelyt, amely az évente meghirdetett tematikus projektekben is részt vesz.
„Magyarországon van egy nagyon jó kezdeményezés a Tempus Közalapítvány részéről. Ez a Digitális Témahét, amellyel felhívják az iskolák figyelmét arra, hogy bátran használják a gyerekekkel a digitális eszközöket. Ezen a kezdetektől részt veszünk és már három alkalommal díjazták is a munkánkat” – számolt be.
Az elismeréseknek köszönhetően gazdagodik a műhely eszközparkja is, de Henzel György mégis arra a legbüszkébb, hogy a gyerekek szívesen vesznek részt a foglalkozásokon.
A tanár olyan innovációs pedagógiai irányzattal dolgozik, amely a természettudományok, a műszaki tudományok, az esztétikai-művészet és a matematika területén lévő kompetenciák komplex fejlesztését célozza meg, az az ún. STE@M irányzat. Az irányzatban a művészet az, amely összetartja az egyes területeket – magyarázta. Ehhez szorosan kapcsolódik a „maker” vagy „csináld magad” (DIY) szemlélete, azaz, hogy ötletességgel, kreativitással, olcsó és könnyen hozzáférhető eszközökkel, alapanyagokból elkészítsünk bármit, amire éppen szükségünk van. A maker és a STE@M szemlélet az élményalapú oktatás sarokkövei – hangsúlyozza, melynek köszönhetően különböző tudásterületek kapcsolhatóak össze elméletben és gyakorlatban egyaránt.
A gyerekek kiélhetik a kreativitásukat, és mint mondja, a digitális eszközök valóban csak eszközök maradnak, hiszen a terepasztal, a kézműves foglalkozások, maga az alkotás folyamata vonzza a gyerekeket. „A maker és STEAM szemlélet az, ami úgy gondolom az élményalapú oktatás sarokkövei, ami a jelenségekre koncentrálva az abban megjelenő többrétű tudásra alapoznak” – húzta alá.
A Tempus Közalapítvány 2017-ben, valamint 2019-ben is Digitális Pedagógus Díjjal ismerte el Henzel György munkáját. Az idei évben a búcsi iskola újra részt vesz a Digitális Témahét „A Kárpát-medence MAGYAR népe” elnevezésű projektjében a történelmi Magyarország interaktív térképének elkészítésével.
A Kárpát Expressz következő adásában többek között ezt a példaértékű felvidéki iskolát is bemutatják. A velük készített kisfilm február másodikán, vasárnap kerül adásba, 13:35-től az M1-en.
