Országszerte a kommunizmus áldozataira emlékeznek február 25-én. A keddi emléknapon a központi rendezvények keretében Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban mond beszédet a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
Az emléknap alkalmából sok helyen már hétfőn megemlékezést tartottak. Budapesten, a Honvéd téri Gulág-emlékműnél a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány tartott megemlékezést. Köszöntőt mondott Nagyné Pintér Jolán, az alapítvány elnöke; emlékező beszédet mondott Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára.
Az árulás – különösen, ha a hazát érinti – soha nem feledhető, függetlenül attól, hogy mely évszázadban vagy birodalmi törekvés alapján történt vagy történik – hangoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára hétfőn Budapesten.
Latorcai Csaba a Honvéd téri Gulág-emlékműnél a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésen hangsúlyozta: kötelesség emlékezni és emlékeztetni, hogy a bolsevikok által működtetett táborokban „százezerszám pusztultak el magyar honfitársaink”.
„Soha nem felejtjük el és nem hagyjuk elfelejteni, hogy ezek a táborok éppúgy a gonoszság szimbólumai voltak, mint a náci rendszerben Auschwitz-Birkenau vagy Mauthausen megsemmisítő táborai” – közölte.
Felemeljük a szavunkat azokkal szemben, akik politikai örökösei a bolsevik diktatúra magyarországi működtetőinek, haszonélvezőinek – jelentette ki az államtitkár.
Úgy folytatta: „felemeljük szavunkat a tegnap kommunistái, a ma kirekesztői ellen, akik most éppen a fehér, keresztény, heteroszexuális férfiakat és nőket bélyegzik meg”.
Az akkori történelmi eseményeket felelevenítve azt mondta: „a gyáva kommunisták Kovács Béla letartóztatásával indították el azt a folyamatot, amellyel rövid idő alatt kiépítették a totális, egypárti diktatúrát, ahol az ellenszegülők sorsa megfigyelés, üldözés, internálás és kínhalál volt”.
Latorcai Csaba szerint Európa nyugati felét a kommunizmus szelleme kísérti
Egy minden eddiginél „ördögibb és erőszakosabb elképzelés” megvalósításával megkezdődött egy „olyan birodalom építése”, amely végképp eltörölné a nemzetek önrendelkezését, vallási gyökereinek elpusztítására törekszik, és a kulturális önfeladás útjára léptetné a földrészt – mondta.
Álláspontja szerint ezekkel a kihívásokkal csak azok a nemzetek tudnak sikerrel szembenézni, amelyek ismerik és számon tartják történelmüket, múltjukat – közölte Latorcai Csaba.
Nagyné Pintér Jolán, a megemlékezést szervező Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány elnöke saját családtörténetét is felidézve arról beszélt, hogy a kommunizmus bűneiről évtizedekig hallgatni kellett.
Az emlékezés fontosságát kiemelve hangsúlyozta: a kommunizmus „mestere volt” annak, hogy mély sebeket ejtsen az egyénen, a családon és a nemzeten.
A megemlékezés előtt a minisztériumok és civil szervezetek az áldozatok tiszteletére elhelyezték az emlékezés virágait az 1993-ban felállított emlékműnél.
***
Megemlékezés a ferencvárosi Málenkij robot emlékhelyen
Ma is sokan vannak, akik relativizálni próbálják a kommunista diktatúra időszakát, az elkövetett embertelen cselekményeket, egyes szimbólumokat vagy történelmi tényeket – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hétfőn, a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott budapesti megemlékezésen.
Rétvári Bence a ferencvárosi Málenkij robot emlékhelyen arról beszélt, hogy mind a mai napig vezető politikai erők, vagy vezető, a közéletet, a jövő generáció gondolkodását is alakító, szakmainak nevezett csoportok „relativizálni próbálják azt, ami relativizálhatatlan, mert egyértelmű”.
Egyértelmű annak a százmillió embernek az emléke, aki meghalt a kommunista eszme követőinek keze nyomán, aki az életét vesztette azért, „mert Marx, Engels, Lenin, Sztálin és a többi kommunista vezető a maga országában igyekezett a kommunista hatalmat kiépíteni” – mondta.
Megemlékezők a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a ferencvárosi Málenkij robot emlékhelyen 2020. február 24-én. (Fotó: MTI/Mónus Márton)
Az államtitkár példákat sorolva arról beszélt, hogy Bernie Sanders, aki az amerikai baloldali Demokrata Párt egyik nagyon esélyes aspiránsa az elnökjelöltségre, évtizedekkel ezelőtt egy tanulmányi út után arról számolt be, hogy a szépen épülő Szovjetunióban nagyon jó ifjúsági és kulturális programok vannak, viszont azt nem mondta el, hogy ez milyen áldozatokkal jár. A sort Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság előző elnökével folytatta, aki – mint mondta – Marx Károly szobrát avatta, és nem beszélt arról, hogy a marxizmus „eleve kódoltan diktatórikus eszme”. Judith Sargentini volt európai parlamenti képviselő pedig olyan pártban politizált, amelynek egyik jogelődje a holland kommunista párt – mondta Rétvári Bence, majd úgy fogalmazott: „és itt van nekünk Gyurcsány Ferenc (a Demokratikus Koalíció elnöke), aki az ellenzéknek ma is vezető politikusa”. Gyurcsány Ferenc aláírta azt a petíciót, amelyben azt követelték, hogy ne legyen büntethető a kommunista diktatúra egyik legegyértelműbb és legnemzetközibb jelképe, a vörös csillag – mondta az államtitkár, majd úgy folytatta, hogy a Nemzeti alaptantervet kritizáló történelemtanárok egylete szerint a Kádár-rendszerről nem mondható ki, hogy diktatúra lenne.
Rétvári Bence szólt arról is , hogy Magyarországon a málenkij robotra hurcoltak számát 700-800 ezer közé teszik a történészek, és ez azt jelenti, hogy minden 12. magyar embert elhurcoltak valamilyen kényszermunkára a Szovjetunióba, így szinte minden magyar család érintett volt. Az elhurcoltak közül 200-300 ezren soha nem tértek haza.
Az államtitkár kiemelte: a kormány mindent megtesz azért, hogy a kommunista diktatúra áldozatainak emlékére legyen ENSZ-emléknap.
Szerencsés Károly történész közölte: a kommunizmus eszméje magyarok milliót alázta meg, és áldozatuk akkor nem hiábavaló, ha „felvérteztek minket azzal a tudással, hogy még egyszer ilyen zsákutcába az ország ne juthasson”.
A beszédeket követően koszorúkat helyeztek el az emlékhelynél.
***
A budapesti Terror Háza Múzeumban is emlékeztek, hétfőn egész nap rendkívüli történelemóra és csoportos tárlatvezetés volt középiskolai csoportoknak. Kedden, az emléknapon ingyenesen látogatható a Terror Háza Múzeum, ahol a Hősök falánál egész nap protokollmentes gyertyagyújtással várják a megemlékezőket.
A Magyar Nemzeti Múzeumban délelőtt a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány konferenciát tart Kényszerű rabság, kettétört sorsok, jelöletlen sírok – a gulág-kutatás fehér foltjai – címmel. Köszöntőt mond Pintér Jolán; megnyitóbeszédet mond Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára és Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.
A kormány honlapján közzétett program szerint kedden délelőtt filmvetítést és kerekasztal-beszélgetést tartanak az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A Szétszakadt Magyarország című film után A gulyáskommunizmus valódi arca és a rendszerváltás kisiklatása címmel kezdődik pódiumbeszélgetés.
Délután kezdődik az emlékprogram szintén az Urániában: beszédet mond a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata minden év február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánította. Az emléknap időpontja azért február 25-e, mert 1947-ben a szovjet megszálló hatóságok ezen a napon tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát, akit országgyűlési képviselőként mentelmi jog védett.
(MTI/Felvidék.ma)
