Országszerte a kommunizmus áldozataira emlékeznek február 25-én. A keddi emléknapon a központi rendezvények keretében Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban mond beszédet a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
Az emléknap alkalmából sok helyen már hétfőn megemlékezést tartottak. Budapesten, a Honvéd téri Gulág-emlékműnél a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány tartott megemlékezést. Köszöntőt mondott Nagyné Pintér Jolán, az alapítvány elnöke; emlékező beszédet mondott Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára.
Az árulás – különösen, ha a hazát érinti – soha nem feledhető, függetlenül attól, hogy mely évszázadban vagy birodalmi törekvés alapján történt vagy történik – hangoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára hétfőn Budapesten.
Latorcai Csaba a Honvéd téri Gulág-emlékműnél a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésen hangsúlyozta: kötelesség emlékezni és emlékeztetni, hogy a bolsevikok által működtetett táborokban „százezerszám pusztultak el magyar honfitársaink”.
„Soha nem felejtjük el és nem hagyjuk elfelejteni, hogy ezek a táborok éppúgy a gonoszság szimbólumai voltak, mint a náci rendszerben Auschwitz-Birkenau vagy Mauthausen megsemmisítő táborai” – közölte.
Felemeljük a szavunkat azokkal szemben, akik politikai örökösei a bolsevik diktatúra magyarországi működtetőinek, haszonélvezőinek – jelentette ki az államtitkár.
Úgy folytatta: „felemeljük szavunkat a tegnap kommunistái, a ma kirekesztői ellen, akik most éppen a fehér, keresztény, heteroszexuális férfiakat és nőket bélyegzik meg”.
Az akkori történelmi eseményeket felelevenítve azt mondta: „a gyáva kommunisták Kovács Béla letartóztatásával indították el azt a folyamatot, amellyel rövid idő alatt kiépítették a totális, egypárti diktatúrát, ahol az ellenszegülők sorsa megfigyelés, üldözés, internálás és kínhalál volt”.
Latorcai Csaba szerint Európa nyugati felét a kommunizmus szelleme kísérti
Egy minden eddiginél „ördögibb és erőszakosabb elképzelés” megvalósításával megkezdődött egy „olyan birodalom építése”, amely végképp eltörölné a nemzetek önrendelkezését, vallási gyökereinek elpusztítására törekszik, és a kulturális önfeladás útjára léptetné a földrészt – mondta.
Álláspontja szerint ezekkel a kihívásokkal csak azok a nemzetek tudnak sikerrel szembenézni, amelyek ismerik és számon tartják történelmüket, múltjukat – közölte Latorcai Csaba.
Nagyné Pintér Jolán, a megemlékezést szervező Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány elnöke saját családtörténetét is felidézve arról beszélt, hogy a kommunizmus bűneiről évtizedekig hallgatni kellett.
Az emlékezés fontosságát kiemelve hangsúlyozta: a kommunizmus „mestere volt” annak, hogy mély sebeket ejtsen az egyénen, a családon és a nemzeten.
A megemlékezés előtt a minisztériumok és civil szervezetek az áldozatok tiszteletére elhelyezték az emlékezés virágait az 1993-ban felállított emlékműnél.
***
Megemlékezés a ferencvárosi Málenkij robot emlékhelyen
Ma is sokan vannak, akik relativizálni próbálják a kommunista diktatúra időszakát, az elkövetett embertelen cselekményeket, egyes szimbólumokat vagy történelmi tényeket – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hétfőn, a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott budapesti megemlékezésen.
Rétvári Bence a ferencvárosi Málenkij robot emlékhelyen arról beszélt, hogy mind a mai napig vezető politikai erők, vagy vezető, a közéletet, a jövő generáció gondolkodását is alakító, szakmainak nevezett csoportok „relativizálni próbálják azt, ami relativizálhatatlan, mert egyértelmű”.
Egyértelmű annak a százmillió embernek az emléke, aki meghalt a kommunista eszme követőinek keze nyomán, aki az életét vesztette azért, „mert Marx, Engels, Lenin, Sztálin és a többi kommunista vezető a maga országában igyekezett a kommunista hatalmat kiépíteni” – mondta.
Az államtitkár példákat sorolva arról beszélt, hogy Bernie Sanders, aki az amerikai baloldali Demokrata Párt egyik nagyon esélyes aspiránsa az elnökjelöltségre, évtizedekkel ezelőtt egy tanulmányi út után arról számolt be, hogy a szépen épülő Szovjetunióban nagyon jó ifjúsági és kulturális programok vannak, viszont azt nem mondta el, hogy ez milyen áldozatokkal jár. A sort Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság előző elnökével folytatta, aki – mint mondta – Marx Károly szobrát avatta, és nem beszélt arról, hogy a marxizmus „eleve kódoltan diktatórikus eszme”. Judith Sargentini volt európai parlamenti képviselő pedig olyan pártban politizált, amelynek egyik jogelődje a holland kommunista párt – mondta Rétvári Bence, majd úgy fogalmazott: „és itt van nekünk Gyurcsány Ferenc (a Demokratikus Koalíció elnöke), aki az ellenzéknek ma is vezető politikusa”. Gyurcsány Ferenc aláírta azt a petíciót, amelyben azt követelték, hogy ne legyen büntethető a kommunista diktatúra egyik legegyértelműbb és legnemzetközibb jelképe, a vörös csillag – mondta az államtitkár, majd úgy folytatta, hogy a Nemzeti alaptantervet kritizáló történelemtanárok egylete szerint a Kádár-rendszerről nem mondható ki, hogy diktatúra lenne.
Rétvári Bence szólt arról is , hogy Magyarországon a málenkij robotra hurcoltak számát 700-800 ezer közé teszik a történészek, és ez azt jelenti, hogy minden 12. magyar embert elhurcoltak valamilyen kényszermunkára a Szovjetunióba, így szinte minden magyar család érintett volt. Az elhurcoltak közül 200-300 ezren soha nem tértek haza.
Az államtitkár kiemelte: a kormány mindent megtesz azért, hogy a kommunista diktatúra áldozatainak emlékére legyen ENSZ-emléknap.
Szerencsés Károly történész közölte: a kommunizmus eszméje magyarok milliót alázta meg, és áldozatuk akkor nem hiábavaló, ha „felvérteztek minket azzal a tudással, hogy még egyszer ilyen zsákutcába az ország ne juthasson”.
A beszédeket követően koszorúkat helyeztek el az emlékhelynél.
***
A budapesti Terror Háza Múzeumban is emlékeztek, hétfőn egész nap rendkívüli történelemóra és csoportos tárlatvezetés volt középiskolai csoportoknak. Kedden, az emléknapon ingyenesen látogatható a Terror Háza Múzeum, ahol a Hősök falánál egész nap protokollmentes gyertyagyújtással várják a megemlékezőket.
A Magyar Nemzeti Múzeumban délelőtt a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány konferenciát tart Kényszerű rabság, kettétört sorsok, jelöletlen sírok – a gulág-kutatás fehér foltjai – címmel. Köszöntőt mond Pintér Jolán; megnyitóbeszédet mond Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára és Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.
A kormány honlapján közzétett program szerint kedden délelőtt filmvetítést és kerekasztal-beszélgetést tartanak az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A Szétszakadt Magyarország című film után A gulyáskommunizmus valódi arca és a rendszerváltás kisiklatása címmel kezdődik pódiumbeszélgetés.
Délután kezdődik az emlékprogram szintén az Urániában: beszédet mond a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata minden év február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánította. Az emléknap időpontja azért február 25-e, mert 1947-ben a szovjet megszálló hatóságok ezen a napon tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát, akit országgyűlési képviselőként mentelmi jog védett.
(MTI/Felvidék.ma)
