Az Európai Bizottságnak az eurózónán kívüli és a kohéziós országokra is gondolnia kell a válságkezelésben! – véli Győri Enikő, a Fidesz EP-képviselője.
Az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága (ECON) hétfő késő délutáni ülésén Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke és Paolo Gentiloni gazdasági és pénzügyi biztos is részt vettek. A biztosok és a parlamenti képviselők a COVID-19 járvány gazdasági hatásairól és a válságra adott válaszokról tárgyaltak.
Győri Enikő fideszes EP-képviselő úgy értékelte az ülést, hogy a Bizottság tagjai kevés részletet árultak el a májusban bemutatandó tervekből, ugyanakkor az megnyugtató, hogy hitet tettek a Magyarország számára kiemelten fontos kohéziós politika megerősítése mellett.
Győri Enikő felhívta a figyelmet, hogy az Európai Tanács múlt heti döntésének értelmében a június 1-jétől igénybe vehető három védőhálóból egy, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) egyenlőtlen helyzetet teremt az eurózóna tagok és a zónán kívüli országok között.
A pénzügyi nehézségekkel küzdő vagy azok által fenyegetett euróövezeti országok megsegítésére létrehozott ESM alkalmazhatóságát, a jelenlegi válságra tekintettel, jelentősen megkönnyítették. Ezzel szemben a nem eurózóna tagok számára az úgynevezett fizetésimérleg-támogatás (BoP) az elérhető eszköz, mely sem nagyságrendjében, sem feltételeiben nem mérhető az eurózóna tagoknak fenntartott ESM-hez.
A fideszes politikus emlékeztette a brüsszeli testület képviselőit az április 9-i kibővített Eurócsoporton már elhangzott ígéretükre, amely szerint a Bizottság rugalmasabbá teszi a BoP eszközt, így teremtve egyenlő esélyeket a tagállamoknak. Válaszában Dombrovskis alelnök biztosította a képviselőt, hogy amennyiben egy eurózónán kívüli tagállamnak szüksége lenne erre az eszközre, akkor itt is megadják azokat a lazított feltételeket, melyek az eurózónás tagállamokra vonatkoznak az ESM esetében.
A fideszes képviselő az EU új hosszútávú költségvetésének és az Európai Tanács múlt heti ülésén javasolt Helyreállítási Alapnak a jövőbeli kapcsolatáról is kérdezte a két biztost.
Győri Enikő felhívta a figyelmet a kohéziós politika kiemelt szerepének fenntartására:
„Láttuk, hogy a válság első napjaiban a Bizottság a kohéziós forrásokat tudta a leggyorsabban mozgósítani. A kohéziós politika a jövőben is a közös piac erősítését, az infrastrukturális felzárkózást és a stratégiai autonómiánk kifejlesztését kell támogassa.”
Ennek fontosságában a Bizottság mindkét tagja egyetértett, és biztosították a képviselőt arról, hogy a kohéziós politika az európai újjáépítés egyik pillére lesz, és megmarad a belső egyenlőtlenségek kiegyenlítésének eszközeként.
A néppárti politikus kérte továbbá a biztosokat, hogy az új költségvetés kialakításakor a kis- és középvállalkozásokra, valamint a családi vállalkozásokra is gondoljanak, főleg az InvestEU programon belül. Ezt a kérést a két biztos is támogatta.
Végezetül a képviselő felhívta a figyelmüket egy komoly erkölcsi dilemmára, miszerint a gazdasági visszaesés abszolút mértéke nem lehet az egyetlen kritérium, amely alapján meghatározzák, hogy egy ország mennyi támogatáshoz juthat. „A válságkezelési forrásokból való részesedés nem jutalmazhatja a felelőtlen gazdálkodást vagy a járvány félrekezelését. A jó teljesítményt nem érheti anyagi hátrány” – emelte a képviselő.
Győri Enikő úgy értékelte, hogy a Bizottság képviselői egyelőre igen kevés részletet árultak el az elvileg május 6-án bemutatandó elképzelésekről, valamint arról, hogy miként fog kinézni az Unió 2021-2027-re újraszabott, többéves költségvetése és az Európai Tanács által múlt héten jóváhagyott új, a COVID válság hatásait tompítani szándékozó Helyreállítási Alap. Annyi azért kiderült a Bizottság tájékoztatásából, hogy a Helyreállítási Alapot a következő hosszútávú költségvetés részeként tervezik létrehozni, és az eszköznek egyaránt lesznek vissza nem térítendő támogatást és hitelt is jelentő elemei.
