A húsvét utáni hetet fényes hétnek, vagy húsvét nyolcadának nevezi a katolikus egyház. Ezeket a napokat, a húsvétvasárnapot követő Isteni Irgalmasság vasárnapja zárja le. Az ünnep új keletű, hiszen húsz esztendővel ezelőtt alapította Szent II. János Pál pápa, azon a napon, amikor Fausztina nővért (polgári nevén Helena Faustyna Kowalska) az 1993-ban történt boldoggá avatása után, 2000-ben szentté avatta.
Az Isteni Irgalmasság apostolaként tisztelt szerzetesnőnek az első és a második világháború között többször megjelent a feltámadt Jézus.
Fausztina naplójában rögzítette azokat a misztikus beszélgetéseket, melyekben Jézus rábízta irgalmasságának örömhírét és azt a képet, mely a feltámadt Krisztust ábrázolja. A „Jézusom, bízom Benned” felirattal megjelent látomásban Jézus kezein és lábain hordozza a keresztre feszítés nyomait. A képen nem látható átszúrt szívéből két sugár tör elő, egy piros és egy halovány, mely a víz és a vér jelképe.
Az Úr Jézus szavai szerint a kép „emlékeztessen irgalmam követelményeire, mert a legerősebb hit sem segít cselekedetek nélkül”(742). További részletek Fausztina nővér naplójából:
„…Azt kívánom, hogy az irgalmasság ünnepe menedék és menekvés legyen minden lélek, de főleg a szegény bűnösök részére”. (Napló, 699) „Az emberiség mindaddig nem talál békét, míg nem fordul bizalommal irgalmamhoz.” ( Napló, 300)
– mondta Jézus Fausztina nővérnek.
További részlet a Naplóból: „Hirdesd a világnak irgalmasságomat, ismerje meg az egész emberiség kifürkészhetetlen irgalmamat. Ez a végső idők jele, utána eljön az igazság napja. Amíg még van idő, meneküljenek irgalmam forrásához, használják fel az értük kifolyt vért és vizet (848). Mielőtt eljövök, mint igazságos bíró, előbb szélesre kitárom irgalmam kapuját. Aki nem akar az irgalom kapuján átmenni, annak igazságosságom kapuján kell áthaladnia” (1146).”
Az irgalmasság ünnepe alkalmából vitte ki Szőgyén utcáira Farkas Zsolt esperesplébános a Szent Kereszt ereklyét, hogy áldást adjon rég látott híveire és mind azokra, akik áhítoznak Isten irgalma után.
A szőgyéni Nagyboldogasszony-templom egyik szakrális kincse a Szent Kereszt ereklye, amely magába zárva őrzi azt a pici szilánkot, mely a hiteles okirat szerint az Úr Jézus keresztjéből való, és amelyet a latin nyelvű adományozólevél szerint 1738-ban kapott „Szölgyén Község”.
Ezzel az ereklyével osztott áldást Farkas Zsolt atya az Isteni Irgalmasság vasárnapjának imaóráján indulva (15 óra, Jézus halálának órája) az egész községre, végigjárva a falu utcáit. Az autót Méri Szabolcs polgármester vezette, mellette ült Zsolt atya az ereklyével. Az emberek kiálltak a ház elé, vagy az ablakban elhelyezett kegytárgyakkal, gyertyával jelezték az ereklye fogadását.
A kijelölt helyeken is várakoztak emberek, az előírásnak megfelelő távolságban, arcvédővel. Magyarszőgyénben és Németszőgyénben 4-4 szakrális emléknél imádkozott Zsolt atya, Isten irgalmát és védelmét kérve a falu minden lakosára, a koronavírus-fertőzés és minden ártó szándék ellen.
Az ajtókat, melyet bezárt a láthatatlan ellenség, megnyitotta Isten irgalmas szeretete. Jézus tanítványai is zárt ajtók mögött, félelemben várakoztak, amikor a feltámadt Krisztus bement közéjük és így köszöntötte őket: Békesség nektek!
A keresztény ember számára az irgalmasság fogalma nem fakultatív opció, hiszen az irgalmasság testi és lelki cselekedeteinek gyakorlására szólít fel az egyház, 7-7 pontban összefoglalva azt. „Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak.” Mt 5,7. – ígéri számunkra a Megváltó.
Jézus 2020-ban is megnyitja az ajtókat, megnyitja a szíveket, az irgalmasság gyakorlására buzdít az élet minden területén, megjelölve számunkra az irgalmasság számtalan útját. Megbocsátja bűneinket és lehajol minden emberi anyagi és spirituális nyomorúsága felé.
Az Isteni Irgalmasság vasárnapján a feltámadt Krisztus a Szent Kereszt ikonikus formájában ment az emberek közé, Farkas Zsolt atya közvetítésével, hogy erőt, bátorságot, menedéket és a békéjét adja mindazoknak, akik hisznek benne.
