Elárvulva Görgei szobor 2020 tavaszán (Fotó: Berényi Kornélia)

A Csongrády Lajos Alapiskola udvarán található Görgei-szobornál utoljára 2019. március 15-én tartottak méltó emlékezést. Áprilisban már hiába várta „csapatait”, ugyanis tavaly a Felvidéki Tavaszi Emlékhadjárat teljesen más útvonalon haladt, mely Peredtől Dél-Komáromig vezetett. Az idei tavasz sem hozta el a megszokott, szívet dobogtató ünnepségeket, sem a tábornok szobrának, sem az ünnepelni vágyóknak, hiszen március idusán korlátok közé szorítva emlékeztek az intézmények és a szervezetek képviselői, diákok és vendégek nélkül.

Bár az idei évben a 22. alkalommal tervezett emléktúra szervezői ismét a régi útvonalat tűzték ki célul április utolsó hétvégéjére, szőgyéni központi rendezvénnyel, ezt azonban a koronavírus okozta zárlat meghiúsította.

Görgei tábornok mellszobra szép és nemes ünnepléseket látott az elmúlt 22 év alatt, hiszen annak születésével vette kezdetét 1998-ban az anyaországi Tavaszi Hadjárat folytatásaként a felvidéki emlékhadjárat. A Budapesti Széchenyi Társaság ajándékaként érkezett elsőként a Felvidékre Görgei szobra, a Magyarok Világszövetsége akkori elnökének, Dobos Lászlónak és a szövetség felvidéki tanácsosának, Pogány Erzsébetnek a közbenjárására.

Sokan sokféleképpen segítették a tábornok szobrának felállítását és a történelmi emlékhadjárat megvalósítását

A szőgyéni önkormányzat, az akkor dúló Mečiar-korszak közepette is vállalta a szobor felállítását. Az emlékhadjárat megvalósításához csatlakoztak a falvak polgármesterei. Nágel Dezső polgármester összefogásával az Érsekújvári, a Lévai és a Komáromi járás tizenkilenc települése vállalta a hadjárat lebonyolítását. A nemes ügyhöz csatlakozott a Csemadok Érsekújvári Területi Választmánya képviseletében Dániel Erzsébet akkori titkár.

Az előkészületekben sokan és sokféleképpen segítettek. A kezdeményező Pogány Erzsébet mellé álltak az anyaországi segítők, köztük Halasy Nagy Endre a Széchenyi Társaság képviseletében, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum történészei és hagyományőrzői, a Magyar Hagyományőrző Világszövetség vezetői. Megmozdult a Felvidék, és fogadta az emléktúra résztvevőit, azokat a katonai hagyományőrzőket, akik Tápióbicskétől Isaszegig több hetes vonulás után érkeztek a Felvidékre.

Az első Felvidéki Tavaszi Emléktúra történelmi jelentőséggel bírt

A több mint száz katonai hagyományőrző: huszárok, gyalogosok, tüzérek bevonulása és a csatajelenetek bemutatása Katona Tamás közvetítésével soha nem tapasztalt élményt nyújtott. A három napon át tartó rendezvény központi ünnepségének Szőgyén adott otthont. A Csemadok szőgyéni alapszervezete berkeiben működő Miért Kisszínpad történelmi emlékjátékot mutatott be a kultúrház színháztermében. A Baráti néptánccsoport és az akkor már négy éve működő 32. számú Szent Mihály cserkészcsapat is színesítette az ünnepséget.

Nagy lelkesedéssel alakult meg Szőgyénben a IX. vörössipkás zászlóalj felvidéki hagyományőrzőinek csapata Máté Endre segítségével, aki a budapesti lengyel Wysocky Légió hagyományőrzőinek vezetője volt. Megalakult az izsai lovas bandérium Kurucz Lajos vezetésével. Kunyik Béla szőgyéni szabómester készítette el a korhű ruhákat, nemcsak a felvidékiek, de később a Hadtörténeti Intézet és Múzeum hagyományőrzői részére is.
Görgei Artúr szobra a Magyar Szakmunkásképző Magániskola udvarán kapott helyet. Hosszú évekig volt az emlékezés színhelye, ahol számos történész, közszereplő, világi és egyházi méltóság tette tiszteletét a nemzeti megemlékezések alkalmával.

2013-ban a Csongrády Lajos Alapiskola udvarára helyezték át a tábornok szobrát

Itt azóta az emlékezések színhelyévé vált. A felvidéki emlékhadjárat minden évben szerepelt a szőgyéni eseménynaptárban. Több alkalommal összekapcsolódott az iskola által szervezett Csongrády Napokkal, és a testvérvárosi Tata város küldöttei szinte minden alkalommal együtt emlékeztek a helyiekkel.

A 2016-os szőgyéni megemlékezésen jelen volt Pogány Erzsébet, a felvidéki hadjárat értelmi szerzője és megvalósítója. Ünnepi beszédében felidézte mindazok munkáját, bátor vállalását, akik az ügy mellé álltak. „Felesleges lett volna az a kezdeményezésem, hogy a Tavaszi Emléktúrát kiterjesszük a Felvidékre, ha nem áll mellénk az itt jelenlévő Nágel Dezső volt polgármester, aki elsőként sietett segítségünkre” – mondta Pogány Erzsébet.

Megemlékezett Kunyik Béla szőgyéni szabómesterről is, akinek segítségével sikerült visszahozni Damjanich vörössapkásainak korabeli öltözékét. Azzal, hogy a helyi hagyományőrzőknek nem csupán jelmezeket, de korhű uniformist varrt, kiváltotta az egész Kárpát-medencei hagyományőrzők tiszteletét. Pogány Erzsébet szólt még Katona Tamás történészről is, aki „1998-ban tüzes hangú beszédével meggyőzte hallgatóit arról, hogy Görgei Artúr katonai zsenije megérdemli, hogy végre szobra legyen a Kárpát-hazában.”

A szobrot Domonkos László Budapesten élő szobrászművész, egyetemi tanár készítette (elhunyt 2018-ban 63 éves korában).

A szobor talpazata előtti kőbe, a tábornok komáromi kiáltványának 1849. április 29-én kelt üzenete olvasható:

„Tinéktek jutott a szerencse, éltetek feláldozásával megadni e szép honnak ősi önállását, nemzetiségét, szabadságát, örök fennlétét. Ez legszebb, legszentebb feladatotok. Emlékezzetek róla, ha új csatára keltek!”

Ma, a 2020-as esztendő tavaszán, csendes és kihalt az iskolaudvar

Görgei Artúr tábornok bronzszobra várakozik, várja a hagyományőrzőket, a csatajelenetek izgalmát, az iskolaudvar benépesedését. Ám csendesen emlékeznek mindazok, akik arra járnak. Emlékeznek a tábornok szobrának születésére és az emlékhadjáratok fénykorára.

Egyben felidézik azok emlékét, akik nélkül nem valósult volna meg mindaz, ami az elmúlt évtizedek alatt gazdagította a felvidéki magyarság életét, és akik már nem lehetnek velünk. Köztük Pogány Erzsébetre, aki húsz évvel a felvidéki hadjárat megvalósítása után, 2018 tavaszán visszaadta lelkét a Teremtőnek.

Emléke legyen áldott, és Görgei Artúr tábornok szobra kapcsolódjon össze az ő állhatatos és megalkuvást nem tűrő munkásságával, nem csak a szőgyéniek, de mindazok számára, akik tiszteletük jeléül megállnak a szobornál és nemzetünk dicsőségére emlékeznek.

A következő képekkel emlékezünk Görgei Artúrra: