(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma, archív)

Immár negyedik hetébe érkezett a rendkívüli helyzet által kikényszerített távoktatás. Ahogy azt már többen több helyen leírták, mind az iskolákat, mind a családokat váratlanul érte az oktatásnak ez a módja.

Az elmúlt hetekben kialakult rendszerbe azonban valahogy belesimultak az intézmények, diákok, szülők, s elmondható, hogy a többség igyekszik kihozni a lehető legjobbat ebből a kényszerhelyzetből – állapította meg a szerkesztőségünknek eljuttatott közleményében Kiss Beáta, a lévai Czeglédi Péter Gimnázium igazgatója, az MKP korábbi oktatásügyi alelnöke.

 A jelenlegi állapotban a minisztérium által létrehozott portálok, a pedagógiai intézet élén történt személycsere, illetve a minisztérium eddig ígéretesnek tűnő munkája lehet kapaszkodó a reménytelenségben. Mai tudásunk szerint tehát a tanév rendben, június végén ér véget, nem lehet buktatni. Hiszen nem mindenütt van rendben az infrastruktúra, nem minden család rendelkezik a szükséges eszközökkel – jegyezte meg az igazgató.

Az óvodákba és alapiskolákba elektronikusan jelentkezhetnek a gyerekek áprilisban. A középiskolai felvételi eljárásban meghosszabbodtak a határidők, és ugyanakkor elmaradt az írásbeli érettségi. Az, hogy a szóbeli érettségire mikor és milyen formában kerül majd sor, egyelőre nem ismeretes. Az egyetemi hallgatók, úgy tűnik, azzal számolhatnak, hogy a vizsgáikat online tehetik majd le.

Mint kiemelte:

„Talán az érettségi kérdése az egyik legfontosabb, hiszen tanulók ezrei várják izgatottan a döntést. Más évfolyamokban a jövő tanévben is folyik majd az élet, át lehet majd tolni a tananyagokat, redukálni, válogatni. Ám a végzősök az egyetemi felvételik kapujában nagyon kiélezett, bizonytalan helyzetbe kerültek.”

Bár érezhető a minisztérium részéről az igyekezet, a jó szándék, vannak egyéb megoldatlan kérdések is.

Kevés a hazai gyártású, magyar nyelvű interaktív segédeszköz, okostankönyv stb. A minisztérium honlapján és a távoktatást segítő honlapon is van magyar fül, de egyelőre az elmúlt években e téren „elért” sikertelenség miatt a kínálat gyér

 – reflektált a helyzetre.

Az egyébként fizetős, de iskolák sokasága által használt oktatási platform, az EduPage (melynek fordítása nem evidens állami szolgáltatás), egyre nehézkesebb, sok a gond, gyakran nem működik. Nyilván túlterhelt a váratlan nagy nyomás miatt. Óriási a lelki teher a diákokon, szülőkön, tanárokon. „Nincs konkrét javaslat egyelőre annak tekintetében, hogy pontosan mennyi is a pszichológiailag és pedagógiailag is elviselhető, átvehető tananyagmennyiség ebben a formában. A tanárok, iskolák nem tudják, milyen mértékben merhetik redukálni az óraszámokat, a törzsanyagot. Ez különösen a középfokú intézményekben, gimnáziumokban alapvető kérdés” – mondta az igazgató.

Hozzátette:

nincsenek megnyugtató válaszolok konkrét pedagógiai problémákra, melyek az új helyzetben merülnek fel. Vannak például olyan tanulók, akik bár megtehetnék, mégsem vesznek részt a folyamatokban. S mivel buktatni nem lehet, tulajdonképpen vissza is élhetnek a helyzettel.

A szlovák közszolgálati televízió is bekapcsolódik a távoktatás rendszerébe, és délelőttönként oktatási programokat sugároz. Ebben magyar nyelvű anyag eddig nem jelent meg. Kivételt a Magyar magazin jelent, mely készített ilyen műsort, ám ez nem ennek a programnak lenne a feladata.

Ezért az MKP levélben fordult Gröhling miniszter úrhoz, kérve, hogy a köztévében legyen magyar nyelvű oktatási program is, méghozzá iskoláink számával, illetve a lakosság számarányával arányos mennyiségben.