Április elsején, képviselői indítványra, Gúta Város Tanácsa megbízta a polgármestert és a városvezetést, hogy készítse elő egy szolidaritási segélyalap létrehozását. Ezen pénzalap azokat az egyéneket és családokat lesz hivatott megsegíteni, akik a jelenlegi koronavírus-járvány következtében reménytelen, nehéz helyzetbe kerülnek.
Mint megtudtuk, a pénzalap létrehozásának és felhasználásának feltételeit az önkormányzat hagyja majd jóvá. Az adakozás, valamint az igénylés feltételeit a jóváhagyás után hozzák majd nyilvánosságra.
Megkerestük Horváth Árpád polgármestert, áruljon el további részleteket a segélyalappal kapcsolatban. Elmondta, jelenleg a törvényi keretek kidolgozása zajlik.
„Ami már most elmondható: egy transzparens számlát hozunk létre, melyre a város teszi rá az első nagyobb összeget, valamint a képviselők is hozzájárulnak majd, a későbbiekben pedig bárki adakozhat” – fogalmazott.
A segélyalap létrehozásakor igyekeznek szabályozni, milyen feltételek mellett lehet a magánszemélyeknek, vállalkozóknak adakozni. Horváth Árpád az igénylés feltételeiről még nem tudott részletesen beszámolni, de amit már most tudni lehet, hogy egy erre a célra létrehozott formanyomtatványon keresztül lehet azt igényelni. A beérkezett igényekről előreláthatólag az önkormányzat dönt majd.
Horváth Árpád hangsúlyozta, a gútai Szolidaritási Alap felhasználása csak a koronavírus-járvány elmúlása után kezdődne, a járvány következtében kialakult gazdasági válság miatt kritikus helyzetbe került gútai családoknak szeretnének ezzel segíteni. „Ezt nyilván nem most kezdjük el felhasználni, mert a nehéz idők majd csak ősszel kezdődnek” – nyomatékosította. A húsvéti ünnepek után tervezett képviselő-testületi ülésen már szeretnék benyújtani az alapról szóló részletesebb tervezetet.
Komárom polgármesterét is megkérdeztük, Gútához hasonlóan készülnek-e valamilyen segélyalappal, a 33 ezer lakosú városban. Keszegh Béla elmondta, a költségvetésből átcsoportosítottak már 12 ezer eurót a rászorulók megsegítésére. Ebből az összegből a város honlapjáról letölthető kérvényen keresztül kérhetnek támogatást a rászorulók. Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy ez a segélyalap nem helyettesíti az állami segélyeket.
„Ha valaki elveszíti a munkahelyét, akkor az a személy munkanélküli segélyre jogosult. Igyekszünk felvázolni a lakosoknak, hogy honnan, és milyen segélyek illetik meg őket egy ilyen helyzetben” – húzta alá.
„Természetesen készen állunk, hogy segítsünk. A jelenleg érvényes rendelet értelmében legfeljebb a minimálbér kétszerese adható egyszeri alkalommal gyors segítségként”
– magyarázta, hozzátéve, hogy mindenképpen segíteni fognak a nehéz sorsba kerülő komáromiakon.
A jelenlegi helyzetre reagálva az országban több település polgármestere is lemondott már a polgármesteri fizetésének megemelt részéről a rendkívüli állapot teljes időtartamára, ezzel is hozzájárulva a koronavírus-járvány által okozott gazdasági válságban érintett lakosok megsegítéséhez. De mennyi lehet az az összeg, amiről lemond egy polgármester és hozzájárul települése lakosainak megsegítéséhez hónapokon keresztül?
A törvény értelmében a polgármesterek alapbére évről évre az országos átlagkereset függvényében változik, illetve különböző szorzók alapján számítják ki, attól függően, hogy mekkora lakosú település élén állnak. Komárom polgármestere esetében ez a szorzó 3,21, míg Gúta polgármestere esetében 2,81. Tehát a több mint ezer eurós átlagkeresetet ezekkel a szorzókkal kell megszorozni, hogy megkapjuk egy polgármester alapbérét. Ezen kívül a települési önkormányzatok fakultatív fizetésemelést is megítélhetnek a települést vezető polgármesternek, ennek maximálisan megítélhető aránya 60% lehet.
A komáromi polgármester kizárólag az alapbérét viszi haza, míg a gútai polgármester alapbére a képviselő-testületi határozatban elfogadott 33%-os fizetésemeléssel bővül, ami Horváth Árpád esetében valamivel több mint ezer euró havonta.
