A mai napon egy sokoldalú felvidéki magyar évfordulójára emlékezünk, az érsekújvári Holota Jánoséra. Sportolóként, városbíróként, politikusként is tisztességgel helyt tudott állni. Bár az élet nem mindig bánt vele kesztyűs kézzel, és sokszor kényszerült idegen földre távozni, mégsem felejtette el gyökereit, és életének utolsó percéig megmaradt magyarnak.
Holota János 1890-ben látta meg a napvilágot egy parasztcsaládban, s már korán kitűnt éles eszével. Az elemi és a gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte. Ezt követően Budapesten a Pázmány Péter Egyetemen tanult, és szerzett jogi doktori címet. Sikeresen elvégzett egy rendőrtiszti tanfolyamot is.
A szellemi teljesítmény mellett a labdarúgásban, s rövidtávfutásban is jeleskedett. Legnagyobb sikereit azonban diszkoszvetőként érte el, 1912-ben ő képviselhette Magyarországot az osztrák–magyar atlétikai viadalon.
Felsőfokú tanulmányai befejezését követően visszakerült Érsekújvárba, ahol a helyi rendőrségen fogalmazóként működött. Sokáig azonban nem tölthette be munkakörét, hiszen kitört az I. világháború, és Holota is a hadsereg kötelékébe került, harcolt a szerb, orosz és olasz frontokon is, tartalékos főhadnagyi rangban szerelt le a seregtől. Számos kitüntetést kapott.
Miután a katonaságot sikerült maga mögött hagynia, élete egy újabb harcterén találta magát, ugyanis a Csehszlovák Köztársaság létrejöttét követően aktív szerepet vállalt a közéletben.
Csatlakozott a Szent-Iványi József vezette Magyar Kisgazda, Földműves és Kisiparos Párthoz. Közben 1919-ben megnősült, felesége Schwarz Friderika lett, aki lánygyermekekkel ajándékozta meg. 1920-tól már a párt egyik legelismertebb szervezőjeként tekintenek rá, annak ellenére, hogy ekkor még városi és politikai tisztséghez nem juthatott az önkormányzati tevékenységek általános felfüggesztésének okán. 1923-ban azonban sor került az önkormányzati és megyei jogok rendezésére, a községi és megyei önkormányzati választásokra.
Holota pedig mindkét választáson komoly eredményt ért el, hiszen a Nyitra megyei képviselő-testületi tagság mellett a városbírói tisztséget is elnyerte, melyet 1938-ig töltött be.
Munkássága nyomán javuló tendencia állt be Érsekújvár összlakosságának magyar nemzetiségű számarányát illetően, fontos értelmiségi, kulturális események és kezdeményezések helyszínévé vált, a mezőgazdaság is jelentős mértékben fejlődött. 1925-ben nemzetgyűlési képviselői mandátumot is szerzett. Bár lelkiismeretesen részt vett a parlamenti munkában – főként a gazdasági ügyek terén – de az országos jellegű személyes fellépéseket nem túlságosan erőltette, inkább a választókerülete és városa ügyeire összpontosító regionális politikusként tevékenykedett.
Városbírói megbízatásának lejárta egybeesett a Felvidék Magyarországhoz való visszacsatolásával.
Holota a következő választásokon már nem mérettetett meg, érsekújvári családi házának megtartása ellenére Budapestre tette át a székhelyét, a Belügyminisztérium miniszteri tanácsosaként és a Gyáriparosok Országos Szövetsége felvidéki fiókjának elnökeként szolgálta a nemzetet.
Egészen a nyilas uralomig szoros kapcsolatban állt szülővárosával, jó példa erre, hogy az Érsekújvár és Vidéke szerkesztősége az ő házában székelt. Gyakran hazajárt mérleget készíteni, az orvoslandó sérelmekről értesülni. 1945-ben pedig elévülhetetlen érdemeket szerzett a Magyarországra menekült felvidéki magyarok megsegítésében.
A világháború végét követően, amikor visszarendeződtek a régi határok, Holota Magyarországon ragadt, távollétében magyar kollaboránssá minősítették, vagyonát elkobozták.
Az anyaországban szüntelen harcot folytatott az 1945-48 között végbement lakosságcsere ellen. A kitelepítési kormánybizottság tanácsadójaként közreműködött az 1947-ben létrejött Új Otthon akcióban, melynek égisze alatt a Magyarországra menekült, kitelepített és kitelepítendő felvidéki magyarok megsegítésére szövetkezetet és hetilapot létesítettek.
Sajnos Holota Jánost a hatalomra került kommunista rendszer osztályellenségnek tekintette, és arra kényszerítette, hogy ha csak nem akar az éhhalál szélére sodródni, akkor az emigrációt válassza. 1950-ben Chilébe távozott lányaihoz, de utolsó éveiben is aktív maradt, tanulmányai jelentek meg. 1958. október 10-én távozott az élők sorából.
Turczel Lajos így írt Holota Jánosról: „A XX. század első felének egyik legismertebb és legnépszerűbb érsekújvári polgára Holota János városbíró volt. Ifjúkorában a sportban szerzett hírnevet, a Csehszlovák Köztársaság megalakulása után pedig a magyar ellenzéki pártok érsekújvári főszervezőjeként futott be politikai karriert. * * * Holota János politikai pályája azok nélkül is impozáns, s megérdemli, hogy a szlovákiai magyarság emlékezetében megőrződjék.”
Felhasznált irodalom:
https://www.watson.sk/index.php?option=com_content&view=article&id=593
https://www.novezamky.sk/Cn/2008/2008-43m/holota.htm
https://hu.wikipedia.org/wiki/Holota_J%C3%A1nos
