Európa, pontosabban az európai régió a világ legnagyobb alkoholfogyasztója. Az elfogyasztott mennyiség valamelyest csökkent az elmúlt évtizedekben, de az itteni fogyasztás továbbra is csaknem kétszerese a világátlagnak.
A túlzott alkoholfogyasztás számos betegség közvetlen vagy közvetett okozója, továbbra is a vezető korai halálokok egyike. Összefüggésbe hozható daganatos megbetegedésekkel, magas vérnyomással, illetve különböző sérülésekkel, amelyeket az ittas emberek maguknak vagy másoknak okoznak, például autóvezetés közben.
Európában naponta mintegy nyolcszázan halnak meg alkohollal összefüggésbe hozható okból. Ezen a téren fokozottan elszomorító a gyermekek és a fiatalkorúak alkoholfogyasztása. Manapság már a 14-15 éves gyermekek egy része is rendszeresen iszik, legtöbbször töményet, a teljes lerészegedésig.
Márpedig minél korábban kezd egy gyerek inni, annál nagyobb a veszélye annak, hogy alkoholproblémája lesz. A tizenévesek általában kisebb súlyúak, mint a felnőttek, és kisebb a májuk is. A véralkoholszintjük gyorsabban emelkedik, ha isznak, így a kisebb mennyiségtől is gyorsabban rúgnak be, szervezetüket jobban károsítja az alkohol, és az alkoholizmus is gyorsabban alakulhat ki náluk, mint a felnőtteknél.
Azoknál a gyerekeknél, akik 12 éves korukban rendszeres alkoholfogyasztásba kezdenek, 41 százalék az esély egy életen át tartó függőség kialakulására, míg azoknál, akik 18 éves koruktól kezdenek italozni, ez az arány 11 százalék. Ennek ellenére a szülők közel egynegyede kínálja alkohollal egy családi ünnepség alkalmával a 12-14 éves gyermekét, vagy kóstoltatja meg vele az italt, derül ki az Ésszel fogyassz alkoholt Szlovákia! elnevezésű felméréséből.
A megkérdezettek 90 százaléka pedig tévesen ítéli meg, hogy melyik ital tartalmaz több alkoholt. A felmérés eredménye alapján a felmérés végzői nevében Erik Čížek elmondta, hogy a szülők többsége helyesnek tartja felügyelet alatt megismertetni a gyermekét az alkohol hatásaival.
„A leggyakrabban a kevésbé káros hatás mítosza miatt sörről van szó, konkrétan az esetek 68 százalékában” – mondta, hozzátéve, hogy az alkoholtartalom csaknem megegyezik, legyen szó egy akár nagy sörről, két deci borról, vagy fél deci tömény italról.
„Az etilalkohol ugyanaz, tekintet nélkül arra, hogy sörben, borban, vagy tömény párlatban fordul elő. A könnyű és nehéz italokra való felosztás értelmetlen: a felelőtlen, mértéktelen fogyasztás káros hatásai megegyezőek. Az természetesen megfelel az igazságnak, hogy az alkohol különböző koncentrációban van jelen az egyes italfajtákban, de a hagyományosan fogyasztott mértékegységekben lényegében megegyező az alkoholtartalom – hívta fel a figyelmet.
A könnyű és nehéz italok mítosza Čížek szerint negatív módon nyilvánulhat meg a fiatalok mellett más veszélyeztetett csoportok esetében is. Ide tartoznak a gépjárművezetők és a várandós nők, beleértve azokat is, akik még nem tudnak róla, hogy másállapotban vannak.
Čížek utalt rá, hogy a gépjárművezetők körében gyakran elfordul, hogy vezetés előtt megisznak egy sört, úgymond a szomjuk oltására, vagy az emésztésük megkönnyítése érdekében. „Ugyancsak ártalmatlannak tartják a nők az úgynevezett könnyű italok fogyasztását, annak ellenére, hogy áldott állapotban vannak vagy tudtukon kívül lehetnek” – utalt rá.
Hozzátette, hogy világszerte a nők közel tíz százaléka fogyaszt a terhessége alatt alkoholt, annak általánosan ismert, a magzatra gyakorolt lehetséges káros hatásai ellenére. „Európa-szerte a nők egynegyedéről is beszélhetünk, miközben a magzati alkoholszindrómával világra jött újszülöttek száma 1,5 százalék körül mozog, ami 67 újszülöttből egyet jelent” – hívta fel a figyelmet.
