Az első részből szándékosan kimaradt a város tüdeje, a park (Schubert park, Esterházy park vagy Zselízi park néven is emlegetik), benne az Esterházy kastéllyal, valamint a hozzá tartozó uradalmi épületekkel. Járjuk hát be eme izgalmas helyeket is, kalandozva térben és időben, kiemelve néhány eseményt és helyszínt.
Az Esterházy kastélyt (1)
és a körülötte lévő 13 hektáros angol parkot a „szegényebb”, zólyomi ághoz tartozó Esterházy gróf, Esterházy János Károly királyi kamarás birtokolta az 1800-as évek első harmadában.
A kastély barokk stílusban épült az 1780-90-es években, de az idő előrehaladtával több klasszicista jegy fedezhető fel rajta. 1810-ben nyerte el mai alakját. Erre utal az 1993-ban történt részleges felújítás során talált 1810-es dátummal ellátott tégla.
A kastélyhoz tartozó birtok 16 017 magyar hold volt, fele-fele arányban Hont és Bars vármegyében.
A grófnak és feleségének, Festetics Rozinának (teljes nevén Festetics Rozina Franciska de Tolna) 6 gyermeke született, de csak három érte meg a felnőttkort. A két ifjú hölgyhöz, Karolinához és Máriához jött házi tanítónak Franz Schubert, első alkalommal 1818-ban. Mária akkor 15, Karolina 13 éves volt. Schubert ekkor az intéző lakásán szállt meg, amely a mai Comenius (Komenský) utca – Schubert utca találkozásánál lévő zöld irodaház helyén állt.
Sokan állítják, itt írta a Die schöne Müllerint (pontos fordításban A szép molnárné és nem A szép molnárlány), miután felfedezte a Tergenyén élő német ajkú családokat, és az ottani uradalmi malmot. Ez a mítosz néhány dátummal könnyen megcáfolható: Wilhelm Müller versét 1816-ban írta, két évvel Schubert zselízi tartózkodása előtt. A verset a zeneszerző 7 évvel később, 1823-ban zenésítette meg. Ha járt is Schubert a tergenyei vízimalomnál, az nem lehetett egyszerű séta, ugyanis a Garamon akkoriban nem volt híd. Az első kompjárat 1910-ben indult el Zselíz és Tergenye közt, majd 1916-ban vashíd épült, mindez az Oroszkai Cukorgyár Rt. megbízásából.
Schubert több négykezest komponált a grófkisasszonyoknak. Egy részük sajnos az idők viharában elveszett.
Schubert második itt tartózkodásának idejére (1824. május-október) betegsége rányomta bélyegét a hangulatára. Ennek ellenére az itt töltött négy és fél hónap anyagi biztonságot és feltöltődést nyújtott a nyugtalan életű zeneszerzőnek. Ezen alkalommal a kastélyban lakott, majd átköltöztették az ún. Baglyos házba (és nem Bagolyvárba), ahol a manzárdon kapott szállást.
Az utolsó nemesi tulajdonos, Coudenhove Ernesztina a háború elől Ausztriába menekült. 1945. október 10-én halt meg a Salzburg melletti Lassereggben. Földi maradványai már nem kerülhettek férje mellé, a katolikus temetőben található Esterházy kriptába.
A kastély a háborút túlélte, a szovjet csapatok azonban szétverték a nyílászárókat, felgyújtották a festményeket és a könyveket, óriási kárt okozva ezzel. A háború után ide költöztették az állami gazdaság irodáit, majd az 50-es évek végétől óvoda lett. Miután új óvodaépület készült a 80-as évek közepén, a kastély kiürült. 1989 után 2 évig fedetlenül maradt, ekkor mentek tönkre a gerendák. Szerencsére a tetőt sikerült 1993-ban újjáépíteni, megmentve az épületet. Azóta kisebb-nagyobb javítások, felújítások voltak az épületen, a teljes rekonstrukció még várat magára.
A park ma 8 hektárt ölel fel, mert a háború után egy részét leválasztották, itt épült fel a kórház. Ez a romantikus környezet ad otthont az Országos Népművészeti Fesztiválnak.
Miután bejártuk a szépséges park és az Első Sári-patak hívogató sétányait és hídjait, keressük fel a park keleti szélén található épületet, a
Magyar Házat (2)
ahol sok program, előadás, kiállítás kap helyet. Pezsgő életéről érdemes a közösségi hálón utánanézni. Az épületet Sacher-háznak is nevezték. Itt lakott 1842-43-ban a Sacher torta atyja, Franz Sacher és itt született Eduard Sacher, a Sacher szállodalánc létrehozója. Udvarában található a görög mitológiából való Héraklész szobra, mely Orpheusszal és Eurüdikével együtt Budapesten készült és először a kastély körüli parkban kapott helyet.
Elhagyva a Magyar Házat, pár pillanat múlva máris elérjük következő úticélunkat, a
Baglyos házat (3)
Ez az épület ad otthont 1970-től a Schubert-emlékszobának. A ház előtt a zeneszerző mellszobra áll. A szobor elődje Bártfay Tibor jóvoltából a parkban állt 1968-tól 1997-ig, ekkor került a színesfém tolvajok kezébe, majd fokozatosan eltűntek a betűk is. A jelenlegi szobrot Mészáros Péter készítette és 2000-től emlékeztet a zeneszerző Zselízen töltött időszakára.
A Baglyos ház előtt Orpheusz szobra is fellelhető, a görög mitológiában ő volt Eurüdiké férje, aki felesége hirtelen halála után leszállt az alvilágba. Megegyezvén Hádésszel, az alvilág urával, hazaindult. Az egyezség fejében útközben nem volt szabad hátranéznie. Mikor a kijáratot meglátta, mégis visszanézett, tényleg követte-e őt felesége. Megszegvén az ígéretét, Eurüdikét végleg elveszítette. A szobor mitológiai párja a Béke (Mierová) utcában található, vele az előző sétánk alkalmával találkoztunk.
Virtuális kirándulásunk itt véget ér. Remélem a kedves Olvasónak meghozta a kedvét, hogy egy igazi sétára vállalkozzon a Garam jobb partján fekvő kisvárosban, Zselízen.
***
Felhasznált irodalom:
Borovszki Samu: Magyarország vármegyéi és városai
Horváth Géza: Franz Schubert Zselízen, Kovács Károly elveszettnek hitt kézirata alapján
Püspöki Nagy Péter: Zseliz város címere
Vígh-Kiss Erika Rozália: Franz Schubert nyomában Zselízen
www.kozterkep.hu
A cikket a szerző felvételei illusztrálják.
