Aktuális – Reformokat kezdeményez az oktatási miniszter; Koalíciós vita a szükségállapotról; Pellegrini távozásra szólította fel Ficót; Csíksomlyó 2020: zarándok nélkül; Új időszámítás a nemzetpolitikában; Sólymos László lett a Most-Híd új elnöke; Az MKP szakmai együttműködést javasol az agrártárcának; Koronavírus: hatmillió fölött a fertőzöttek száma; Erőszakhullám söpört végig az Egyesült Államokon.
Hírek – A népszámlálás közös ügy. Őry Péter szerint haladéktalanul el kell kezdeni a népszámlálási kampányt; Tokár Géza szerint a 2011-es népszámlálási kampány irányadó lehet; Ravasz Ábel szerint új megoldásokra is szükség van; Bárdos Gyula szerint jobban összekovácsolódhatnak a felvidéki magyar szervezetek.
Emlékezet – Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár osztja meg gondolatait. Kövesdi Károly Kiben bízhatunk címmel jegyzi visszaemlékezését, kifejti, hogy egyes történészek szerint a trianoni gyalázatos döntés nem is elsősorban Magyarország ellen irányult, hanem egész Köztes-Európát kellett szétrobbantani.
Múltunk
Popély Gyula: Gondolatok száz év után (II.)
Interjú
Langschadl Mátyás Ablonczy Balázs és Hatos Pál történészekkel készített beszélgetést. A teljes beszélgetés a ma7.sk podcast adásában hallgatható meg.
Visszapillantó
Lacza Tihamér: Trianon számkivetettjei – sokan kényszerültek elhagyni szülőföldjüket
Kolek Zsolt: A békeparancs nyugati bírálói
Radi Anita: Ellenségkép a korabeli szlovák sajtóban
Kolek Zsolt: Magyar sors a Felvidéken – Esterházy, aki életét adta az elveiért
Matus Tibor: Trianon máig tartó hatása a Felvidék gazdaságára
Vélemények
Az országvesztés századik évfordulóján Pomichal Krisztián ismert közéleti személyiségeket, művészeket és a Kárpát-medencei magyar hitélet kiemelkedő képviselőit kérte meg arra, mondják el dióhéjban, mit gondolnak Trianonról.
Duray Miklós politikus közíró szerint „nehogy Apponyi egyik korabeli kérdésfelvetését kelljen újrafogalmaznunk: legyünk öngyilkosok azért, hogy életben maradhassunk? Ez 100 évvel ezelőtt sikerült. Egy nemzet történetében azonban ilyesmi nem ismételhető meg”.
A teljes nyilatkozat ITT olvasható: A múltból okulni kell, a jelenben a jövőt kell alapozni
Berecz András mesemondó úgy tartja, „a magyar műveltség aranyfedezete, a maga észjárásával megújulni tudó nyelv és zenei nyelv – a határon túl éli világát. Éljünk vele!”
Jankovics Marcell grafikusművész történelmi távlatban veti fel: „Ha nem lenne világos: a győztesek minden korban próbálják elvenni a vesztesek kultúráját, és próbálják elűzni őket a szülőföldjükről”.
Szvorák Katalin népdalénekes szerint „Trianon a magyar történelem legérzékenyebb, legneuralgikusabb archimédeszi pontja, amelyet immár száz éve szítanak prekoncepciók, aktuálpolitikai legendagyártások”.
Dörner György színművész színházi ember lévén, Trianon következményeit is a színházi műveken át láttatja.
Fazekas László református püspök hangsúlyozza, „Trianon üzen: Nem kell feladni! Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?”
Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója szerint „a mi kérdéseinkre a válasz az Örök Ige, aki maga lett emberré, és mint ember meghalt létünk keresztjén”.
Pesty László dokumentumfilmes felidézi, „egy nemzet jövője nem a harcmezőn dől el, még csak nem is a tárgyalóasztalnál. Hanem az ágyban! Nos, szerintem tegyen mindenki eszerint!”
Sunyovszky Szilvia színművész szerint „nekünk az a dolgunk, hogy ne engedjük feledésbe merülni e magyar lelkeket megnyomorító eseményt”.
Böjte Csaba szerzetes örök optimizmusával úgy vélekedik, „a reménytelenséget hirdető világban reménykedjünk egy jobb, közös jövőben!”
Gubík Ági színművész elmondja: „2020-at írunk. Én is teszem a dolgom. Itt is, ott is otthon. Itt sem, ott sem otthon. Hontalanul, mert határok lettek és maradtak”.
Zsidó János esperesplébános arra hívja fel a figyelmet: „ismerjük fel értékeinket, adjuk tovább gyermekeinknek, és akkor könnyebb lesz megmaradni”.
Múzsa
Mács József: Öröködbe, uram… (részlet)
Böszörményi István: Papváry Elemérné Sziklay Szeréna hitt Magyarország feltámadásában
Zsebik Ildikó: A magyar íróknak is fájt Trianon
Jankovics Marcell: Húsz esztendő Pozsonyban
Pomichal Krisztián: Gránitba zárt gyógyír – központi Trianon-emlékmű Budapesten
B. Vida Júlia: A történelemoktatás száz éve a Felvidéken
Szomolai Andrea: Én itt leszek, míg megfordul a szél – a Három Királyok Produkció új dala Jöjjön a fény címmel.
Tájaink
Fábián Gergely: Az északi határ néma őrzője a Sine Metu társulás által megmentett határkő és a selmecbányai honvédszobor talapzata
Somogyi Szilárd: Kettészelt városok – Sátoraljaújhely és Komárom
B. Kovács István: A rimaszombatiak tiltakozása és helytállása
Virsinszky Tamás: Somoskőújfalu, a hazatért falu története
Zsebik Ildikó: A köz érdekét szíven viselő gróf, a perbenyíki Mailáth József
Radi Anita: Lerombolt magyar múlt Pozsonyban
Tóth Tünde: Egy országzászló históriája Taksonyból
Kaszmán Zoltán: A magyar fájdalom költője, Sajó Sándor
Nagy-Miskó Ildikó: Centenárium a kettészelt Komáromban
Bokor Klára: Trianon gyűlöletet hozott a népek közé – véli a garamkövesdi 88 éves Stugel Miklós
Agócs Szvorák Emese: Az újra összekovácsolódott család az Ipoly partján
Reczai Lilla: Egyben a múlt, a jelen és a jövendő – Nagy Attila dunaszerdahelyi helytörténész nyilatkozik
Kávézó
Barangoló – Utazás a fény felé a Hazajáróval
Trianoni emlékhelyeink a Felvidéken: Alsóbodok, Marcelháza, Búcs, Alsószeli, Nagykapos, Nagytárkány, Krasznahorka
Szurkoló – Rajkovics György: Határon túli magyar olimpikonok; Rajkovics Péter: Mit adott Trianon a magyar sportnak?
A TV műsor 2020. június 12-ig szól. A lap viszont két hétig vásárolható meg az újságárusoknál.
A keresztrejtvényben Henrik Ibsen gondolatát fejthetik meg. A hátlapon Garamszentbenedek apátsági temploma látható.
Keresse az újságárusoknál, vagy rendelje meg a lapot ITT.
