Fotó: wikipedia.hu

Az utóbbi napokban gyakran szerepel a médiában Farnad község, mégpedig annak apropóján, hogy 2020. július 18-án itt tartja a Magyar Közösség Pártja tisztújító, és minden jel arra mutat, hogy egyben sorsdöntő kongresszusát.

De mit tudunk erről a Lévai járásba tartozó faluról, amely a Kétyi patak két partján terül el?

Első írásos emlék a faluról 1156-ból származik ahol Furnod néven említik. Ez az elnevezés állítólag a régi magyar Forna személynévből származik és egy 1283-ban kelt oklevélben már Furnad alakban található.

Már 1295-ben plébániája volt, de mivel a községet a jelentős többséget képező magyarokon kívül még szlovák népesség is lakta, ezért három temploma is létesült, és így van ez a mai napig.

A jelenleg is meglevő  katolikus templomot 1732-ben építtette gróf Esterházy Imre hercegprímás a falu két romba dőlt egyházának köveiből, melyeknek egyike a falu közepén emelkedett, a másik pedig a patakon túl Bars vármegyében feküdt, mivel a község a két vármegye, Bars és Komárom–Esztergom megye határán fekszik.

A református templom 1787-ben,  annak tornya 1804-ben és az evangélikus templom pedig 1823-ban épült. Mivel a falut zsidók is lakták, akik főleg kereskedelemmel foglalkoztak, így imaház is volt.

A községet nem kímélték a középkori századok, volt itt tatárjárás és török pusztítás is, mígnem 1683-ban teljesen kihalt, majd a XVIII. században újra jelentékenyen benépesült és gyors fejlődésnek indult.

A népesség száma 1880-ban 1793 volt, melyből 1421 magyar és 277 szlovák, 1921-ben 2227 lakosa volt, melyből 1710 magyar és 450 szlovák, a legtöbb lakosa – 2277 – 1941-ben volt, melyből 2249 magyar és 21 szlovák, de 2011-ben már csak 1307 volt a lakosok száma, 940 magyar és 326 szlovák nemzetiségű, s vajon mit hoz a jövő évi népszámlálás…

A változások, azaz 1989 előtt a lakosok nagy része a helyi jól működő szövetkezetben dolgozott, de sok volt az ingázó is, így Zselízre a bizsugyárba, a tolmácsi cégbe, Érsekújvárba az Elektrosvitbe, a húsüzembe, s a konzervgyárba, továbbá a párkányi papírgyárba vagy a lévai textilgyárba. Mára ez mind megszűnt és ez tükröződik a falu arculatán és életében is. De azért vannak jó dogok is, hiszen jól működik a Csemadok, a Nádas tánccsoport, a focicsapat és még sorolhatnám, ami a közösség megtartó erejét tükrözi.

„Farnád népes magyar és tót falu Esztergom vármegyében, földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, evangélikusok es reformátusok, fekszik Nyér, Ölved, Málos és Cséke faluktól nem messze, Bars es Komárom Vármegyék szomszédságában. Határbeli földgye jó, legelője elég, fája épületre és tűzre, szőleje elég és jó borokat hoznak, vagyonnyainak eladására alkalmatossága, mint Ölvednek, első osztálybeli” –

írta Vályi András /1764-1801/ földrajztudós, statisztikus a Magyar országnak leírása /1796-99/ könyvében.

És itt, Farnadon, a szülőfalumban, fog július 18-án eldőlni az MKP és részben a felvidéki magyarság jövője is…

A szerző érsekújvári ügyvéd