Fotó: Felvidék.ma

…ahogy nem sikerülhet a közösség megmaradását és hosszú távú fejlesztését biztosító keretek kidolgozása nélkül sem, állította Hrubík Béla, a Magyar Közösség Pártja Országos Elnökségének új tagja, egykori ipolynyéki polgármester és Csemadok-elnök, akit Haják Szabó Mária kérdezett a Kossuth Rádió Határok nélkül című, július 29-én sugárzott műsorában.

Arra a bevezető kérdésre, miszerint hosszú MKP-tagság után miért vállalta most az elnökségi tagságot, kifejtette, úgy látja, olyan helyzetbe került a felvidéki magyarság és vele a Magyar Közösség Pártja, amelyben talán szükség van egyrészt arra a 30 éves tapasztalatra, melyet közéleti tevékenysége során szerzett, másrészt megújulásra van szükség és ő szeretne ennek megvalósításában részt venni.

Megvalósulhat-e az oly sokat emlegetett egység?

Haják Szabó Mária feltette a kérdést, hogy mit tart a legnagyobb problémának a felvidéki magyarságban, illetve véleménye szerint mit kellene tenni annak érdekében, hogy a pártok megtalálják az egymáshoz vezető utat, s megvalósuljon az oly sokat emlegetett egység?

Hrubík szerint az egység szó kezd kiüresedni, mint nagyon sok minden az utóbbi 10-15 évben, miközben elveszítettük a politikai hitelünket, ezt kell visszaszerezni.

Erre pedig csak úgy kerülhet sor, ha az embereket vidéken, a régiókban újra egymás mellé tudják ültetni, és a gondjaikban összehozni, hiszen minden egyes politikai pártunk támogatóinak ugyanaz a problémája, ugyanakkor régiónként mégis más a csallóközi, más a palóc és más a gömöri, vagy a bodrogközi embereké. Ő pedig, mint mondta, azt szorgalmazza, hogy ezeket az embereket sikerüljön újra egy asztalhoz ültetni, a politika ugyanis az elmúlt 15 évben elválasztotta őket, néha még családon belül is.

Mint mondta, elsősorban önmagunkhoz kell visszatalálni, meg kell fogalmazni rövid és hosszú távú céljainkat és ezek eléréséhez kell a politikai egységet megteremteni,

mert az úgy nem működik, hogy először a politikusok megteremtik az egységet, majd a céljaikat hozzáigazítják azokhoz az emberekhez, akiket meg tudnak nyerni.

Arra a kérdésre, hogy ezek szerint Hrubík úgy gondolja-e, hogy nem a pártvezetések egyesítésén kell dolgozni, hanem először meg kell fogalmazni, hogy mit vár az MKP-tól a palóc, a bodrogközi vagy a mátyusföldi ember, azt válaszolta, hogy eddigi tapasztalatai alapján amennyiben a minimumot fogalmazzuk meg, abból még engedni fogunk, tehát nem a nemzeti minimumot kell megfogalmazni, hanem a megmaradásunk minimumát.

Nevezetesen azt, ami felfelé ívelő pályára állítja a felvidéki magyarságot, és ha valaki úgy érzi, hogy ő ebben nem tud részt venni, akkor hagynia kell, hogy olyan emberek irányítsák a felvidéki közösséget, akik fel tudják vállalni mindezt – hangsúlyozta.

Mi hát a megmaradás minimuma, a megmaradás feltétele?

Kérdezte végezetül Haják Szabó Mária a rádióriportban, mire Hrubík hangsúlyozta, nagyon fontos lenne egy felvidéki önkormányzati szövetség létrehozása, amelyben végre tömöríthetnék mindazt, amit 1994-ben elmulasztottunk Komáromban. Ez az alfája és ómegája mindennek, ehhez kell visszatérni, ez volt az az út, amelyen elindultunk, s amelyről letértünk.

Mint mondta, ha nem térünk vissza 1994. január nyolcadikához, nem beszélhetünk önkormányzatiságról vagy önrendelkezésről, hiszen még szép számmal vannak önkormányzataink, de tudjuk, hogy önkormányzati reform készül, s ha nem lépünk időben, akkor az önkormányzataink elvesznek és a közösségünk darabjaira hull, nem lesz, aki helyben képviselje az érdekeinket.

A második lépés, amit szerinte elmulasztottunk 1994-ben, az a Felvidéki Magyar Nemzeti Tanács létrehozása, amelyben az életünk minden olyan szegmense képviseletet kapna, amely a megmaradásunkat szolgálja. Legyen az oktatás, kultúra, nyelvi és politikai jogaink, tehát mindaz, amit nemzetközi szinten is meg tudunk fogalmazni, olyan javaslatokat, törvényeket előkészíteni, amelyeket a politikai képviseletünknek fel kell vállalnia a parlamentben és az európai fórumokon.

(Kossuth Rádió/Felvidék.ma)