A Lavotta Kamarazenekar és Fehérné Sulyok Éva műsorvezető (Fotó: Tökölyi Angéla/Felvidék.ma)

A trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulójára emlékező nemzeti összetartozás éve keretében számos program valósult meg határon innen és túl. Ezek egyike volt a Lavotta János Kamarazenekar különleges hangvételű, Trianon sípjai című koncertje, amely Sátoraljaújhelyben került megrendezésre. A Zemplén Fesztivál programjainak sorába bekerült koncert Sátoraljaújhely Város Önkormányzata támogatásával a TRIANON 100 programsorozat  keretében valósult meg.

A koncertet eredetileg június 4-ére tervezte a zenekar, de ezt a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos óvintézkedések nem tették lehetővé. Ennek ellenére kitartóan készültek a koncertre, és kiválóan időzítve, az államalapítás ünnepének előestéjén, augusztus 19-én álltak színpadra – a Kossuth Lajos Művelődési Központ Latabár színháztermében – a  nem mindennapi zenei élményt nyújtó koncerttel. A koncert Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely polgármestere köszöntőjével vette kezdetét.

A hangversenyen olyan műveket hallhatott a közönség, amelyek mindegyikét  az elszakított területeteken élő vagy ott született  zeneszerző komponálta.

Dombóvári János, a zenekar alapító művészeti vezetője elmondta, hogy  Illyés Gyula nevezte egykor az elcsatolt nemzetrészek magyar irodalmát ötágú sípnak. Ebből merítve született meg az elhatározás, hogy a sátoraljaújhelyi Magyar Kálvária, mint nemzeti emlékhely egyes stációihoz kötődően szólaltassák meg egy-egy határon túli településhez köthető alkotó zeneművét.

Így került összeállításra az a műsor, amelynek keretében megidézték a felvidéki (pozsonyi) stációkhoz köthető, Pusztafödémesen született Lavotta János Szigetvár ostroma című művét, ezzel emlékezve  a kiváló zeneszerző halálának 200. évfordulójára is.

A Munkács és Ungvár stációhoz kötődően a kárpátaljai Márton István Népdalszvitje hangzott el, a marosvásárhelyi stációt idézve az erdélyi Csíky Boldizsár Vitézi énekek című zeneműve került bemutatásra. A ma is élő zeneszerző személyesen bocsátotta a zenekar rendelkezésére a művet. Délvidéket Király Ernő Ungaresca című művével szólaltatták meg, Szabadka stációját említve, majd az Őrvidéket képviselő Takács Jenő Kőszegi percek című művén keresztül jutottak el a Kismarton stációjához.

Az igazi időutazásnak számító hangversenyt  Derecskei András hegedűművész, zeneszerző, karmester vezényelte. A koncert közönsége vastapssal jutalmazta a 30 éves Lavotta János Kamarazenekart. Az 1990-ben alakult zenekar tagjai hangszeres tanárok, a helyi művészeti iskola néhány növendéke, valamint zenei pályán tanuló diákok, hallgatók Zemplén térségéből. A zenekarnak gyakori vendégszereplője a  felvidéki Bélyben élő zenetanár, Choma Manuela, aki hét éve nagy örömmel vesz részt a zenekar munkájában. A zenekar megalakulása óta kiemelt céljának tekinti, hogy megismertessék, népszerűsítsék a 19. századi magyar verbunkoszenét, amelynek egyik úttörője a zempléni földben, Tállyán nyugvó verbunkosszerző, hegedűvirtuóz, az első színházi karmester, házitanító Lavotta János. Magyar verbunkoszene címmel eddig kiadott tíz CD-felvételük a magyar zenetudomány által is számon tartott kiadványok. Az évek során a zenekar magas színvonalú művészi munkája számos elismerést érdemelt ki.

A hangversenyen a zeneművek megszületésének körülményeit, valamint a zeneszerzőkről szóló értékes, és érdekes ismereteket  Fehérné Sulyok Éva, az együttes csellistája, jelen esetben mint műsorvezető tolmácsolta a közönségnek.

Dombóvári János úgy nyilatkozott, hogy az elhangzott zeneművek ékes bizonyítékai annak, hogy az elszakítottság ellenére a magyar kultúra tovább élt és fejlődött a határon túlra került területeken is.

Ez esetben a zene sípjain keresztül vált bizonyossá, hogy az elszakítottság érzésén felül tud emelkedni az összetartozás vágya, és a kultúra szálain keresztül is megvalósulhat az összekapaszkodás, és az együttgondolkodás.