Augusztus 4-től november végéig régészek végeznek kutatásokat, feltárásokat a krasznahorkai vár területén. A kutatások a vár védelmét is szolgálják, de ugyanakkor a munkák során értékes, eddig ismeretlen történelmi leletek szintén felszínre kerültek. A jelenlegi munkálatokról Peter Bednár, a Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének munkatársa tájékoztatott.
„A tizenhárom kutatóegységből már néhányat teljesen feltártunk. Még tervezzük egy nagy kutatóhely megnyitását a vár párkányzatán, ahol az ottani kápolnácska maradványait szeretnénk felfedni. Tervezzük továbbá az északkeleti bástya előtti térség feltárását is” – mondta a régész.
A legtöbb kutatást a vár középkori részén végzik, a munkák több szakaszban történnek.
„A feltárt eredményekből megállapíthatjuk, hogy Krasznahorka várát a 15. és 16. században bővítették. Ezzel bebizonyosodott, hogy a múlt század 60-as és 70-es éveinek fordulóján elvégzett kutatások eredményei igazak, amelyek szerint eredetileg a vár kora gótikus stílusban épült”
– jelentette ki Peter Bednár.
Véleménye szerint a legértékesebb leletek közé tartoznak a kora gótikus illetve a késő gótikus vármaradványok és persze néhány különleges műtárgy.
„Ezek a vármaradványok aránylag fiatalabbak, inkább a 16. században történt reneszánsz kori átépítések során készülhettek. Találtunk kerámiatárgyakat, nagyon szép sarkantyúkat valamint csontból készült öltözékdíszeket is” – jegyezte meg a régész azzal, hogy bizonyos leletek akár a 15. század előtt is készülhettek, a vár legrégebbi, 13. századi korából azonban semmit sem találtak.
Majd azzal folytatta, hogy a felszínre került tárgyak között van egy réz pléhdarabka. amelyhez foghatóra eddig Krasznahorkán nem bukkantak.
„Azt hittük, hogy ez egy pénzdarab, érme, de ez csak félig igaz. Ugyanis ez nem egy igazi érme, hanem egy olyan pléhdarab, amely hamis érmék, pénzek verésére szolgált” – hangsúlyozta.
Ebből pedig arra következtethettek, hogy Krasznahorkán egy hamis érméket készítő pénzverde működhetett.
„Ez nem annyira meglepő és nem is különlegesség, ugyanis lassan nem ismerünk várat, ahol a 15. században nem hamisítottak volna pénzérméket” – tette hozzá.
Peter Bednár elmondta azt is, hogy a most feltárt leletek mennyisége bizonyítékul szolgál arra, hogy a krasznahorkai vár a kezdetektől, azaz a 13. századtól egészen a közelmúltig lakott, “élő” hely volt. „Talán a leghosszabb időszak, amikor “elhagyatott” lett, éppen a mostani, 2012-től” – emelte ki a szakember. Remélhetőleg azonban a felújítás 2022-re befejeződik, és 2024-ben megnyitják a várat a nagyközönség előtt.
(teraz.sk/Felvidék.ma)
