A Nyitra-vidék három olyan településén emlékeztek meg augusztus 23-án a magyar államalapításról és Szenti Istvánról, ahol az első magyar király emlékére szobrot, vagy emlékművet állítottak.
Nyitracsehiben koszorúztak
Elsőként Nyitracsehiben, a szentmise után koszorúztak a helyi magyarok. A Csemadok Nyitracsehi Alapszervezetének és Férfi Éneklőcsoportjának szervezésében előbb litániát mondtak a résztvevők a helyi plébános vezetésével, utána az éneklőcsoport István királyról szóló énekeket adott elő, majd Karasz Mária mondott történelmi visszatekintőt.
István, a példakép
Államalapító királyunk „elsőrendű feladata a kereszténység megkedveltetése volt népe körében, továbbá az állam önállóságára, a politikai egység felépítésére és nem utolsósorban a magyar népi jelleg és szokások megőrzésére, de egyidejűleg Nyugat- Európába való beilleszkedésre is törekedett” – mondta Karasz Mária.
A koszorúzással egybekötött ünnepségen azt is elmondta: „István király számos szempontból példaképünk lehet. Úgy, ahogy át akarta adni tudását és tapasztalatait fiának, Imre hercegnek, igyekezzünk mi is átadni utódainknak az igazi értékeket. Ügyeljünk arra, hogy elsajátítsák szüleik, nagyszüleik nyelvét, anyanyelvünket, népünk szokásait, hogy soha ne feledkezzenek el arról, hol erednek a gyökereik.”
A szónok azt kérte az ünneplőktől: becsüljük meg István hagyatékát, hogy még sokáig mondhassuk: „megfogyva bár, de törve nem, él nemzet e hazán!”
A koszorúzás után az éneklőcsoport tagjai és az emlékezők közösen énekelték el nemzeti imánkat.
Nagycétényben a szentmise után tisztelegtek István emléke előtt
Nagycétényben is a szentmisét követően emlékeztek az államalapításra és első szent királyunkra. A Csemadok Tiszta Forrás Nagycétényi Alapszervezete és a Kútyika Nagycétényi Éneklőcsoport évente szervez megemlékezést István király tiszteletére. Az ünnepség kezdetén az éneklőcsoport tagjai énekeltek István királyról szóló énekeket, majd Jancsó Péter, a Nyitra és Vidéke Célalap elnöke mondott beszédet.
István eszmeiségét kell követni
Augusztus 20-án Szent István eszmeiségét ünnepeljük, mondta Jancsó Péter, majd hozzátette: „Egy olyan eszmeiséget, mely jóval túlmutatott kortársain. Gondoljunk csak arra, hogy országának rendje tulajdonképpen az első világháborút lezáró országcsonkításig érvényben volt. Szent István egy keresztény, magyar, de a hazánkban letelepülő népekkel végtelenül toleráns államot hozott létre.”
Jancsó úgy véli, egy jó király számonkéri alattvalóitól a tetteiket. A 2020-as év közösségünk számára különleges év volt, hiszen kormányváltás történt, de magyarok nélkül, mivel az egyéni érdekek felülírták a közösség érdekeit. Ezzel kapcsolatosan a Nyitra és Vidéke Célalap elnöke kiemelte: „Szent István felismerte, hogy nem élhet megosztottan a nép, ezért a kereszténységben egyesítette azt a roppant sokszínű közösséget, mely így néhány évtized alatt Közép-Európa stabil és erős országává vált.” Jancsó Péter azt is elmondta: míg István az ország jövőjéért aggódott, nekünk a nemzetfogyás problémájával kell szembenéznünk.
A nagycétényi emlékmű megkoszorúzása után az ünneplők elénekelték a magyar himnuszt, Isten áldását kérve a nemzetre.
Lédecen is ünnepeltek a Nyitrai járás magyarjai
Lédecen a Csemadok Nyitrai Területi Választmánya és a Lédeci Alapszervezete tartott megemlékezést, együttműködve az önkormányzattal és az egyházközösséggel. Fazekas Ágota elmondta: egy kirándulás után született meg a Szent István-szobor állításának ötlete, amelynek elkészítéséhez a falu polgárai is hozzájárultak. A rendezvény kezdetén a Nyitracsehi Férfi Éneklőcsoport, a Nyitragesztei Téliződ Női Éneklőcsoport és a Lédeci Hajnalkert Hagyományőrző Csoport énekelt, majd Molnár Oszkár, a Csemadok Pogrányi Alapszervezetének tagja egy ismeretlen szerző István királyt dicsőítő művét adta elő, melyet Weöres Sándor fordított.
A szobornál tartott litánián a helyi plébános, Ložek Lukáš kérte István király közbenjárását nemzetünkért. A litánia végén a Magyarok Istene című ének hangzott el:
„Áldd meg szegény magyarokat, felejtsék el balsorsukat, Szent István királyunk, mutass nekünk utat.” Majd Gyepes Lajos előadta Sík Sándor Szent István-himnusz című versét.
Tisztelni a más nyelven beszélőket
A szentmisét Zsidó János esperes celebrálta. A korábbi féli plébános most a nyékvárkonyi híveket szolgálja, s örömét fejezte ki, hogy személyén keresztül a szentmisére összekötöttük a Csallóközt a Zoboraljával.
Nézzük meg, ki is volt Szent István – kezdte prédikációját az esperes. Vajkként született 970-ben, egy jó családba, apja, Géza nagyfejedelem akkor még pogány volt, de már akkor azon gondolkodott, hogyan lehetne a kereszténységhez közelebb kerülni, Sarolt, az édesanyja viszont már keresztény volt. Hatévesen keresztelték meg egész háza népével együtt Vajkot, ekkor kezdődött el a hittérítés.
Zsidó János kiemelte, hogy államalapítónk szent családja – Szent István, Szent Imre és Boldog Gizella – példát mutat nekünk abban, hogy mi magunk is a jó útra térjünk. István Gellértet, kora legműveltebb tanítóját kérte fel, hogy nevelje fiát, Imre herceget. Majd megírta fiának szánt intelmeit, melyekben kérte, legyen hűséges a hithez, tisztelje a más nyelvet beszélőket is.
Az első király létrehozta a megyerendszert és az egyházi megyerendszert – ezek ma is fennállnak. István király törvényei mély keresztény gondolkodásról és humanizmusról tanúskodnak – mondta Zsidó János.
Zsidó János esperes azt kérte a hívektől, vegyenek példát Szent Istvántól. Adják tovább anyanyelvünket, legyenek hűségesek a keresztény hithez. István szép szóval terjesztette a hitet, nem vérrel – ahogyan néhányan terjesztik róla, jó példával vezette népét, tegyük mi is ezt családunkkal – emelte ki Zsidó János.
A szentmise végén elhangzottak a himnuszok, köztük nemzeti imánk is, majd Patai Erzsébet polgármester megköszönte az atyának a szentmisét, beszédében elmondta: bízik abban, hogy a magyarság sokáig megmarad a Zoboralján.
Utána Godó Fanni szavalt, majd a Nyitragesztei Téliződ Női Éneklőcsoport és a Nyitracsehi Férfi Éneklőcsoport István királyt dicsőítő vallásos népéneket adott elő, Bencz Zsolt pedig tárogatón játszott.
