Szepsiben az idén augusztus 9-én 11 órakor kezdődött a szentmise Szent Rókus tiszteletére a fogadalmi kápolnánál, ahol megemlékeztünk az 1831-es kolerajárvány áldozatairól, napjaink koronavírus-ragályáról és a közelben ólálkodó sertéspestis veszélyéről.
Amint arról már többször tudósítottunk, hajdan a városban 6 hét alatt 212 lakos halt meg. Az 1872-es kolerajárvány újabb 34 áldozatot követelt.
Az akkori hívek a járvány elmúltával a város domboldalán Szent Rókus tiszteletére kápolnát emeltek, ahol minden esztendőben augusztus 16. – Szent Rókus emléknapja – táján rájuk emlékezünk és az utóbbi 15 évben napjaink testi-lelki betegeinek gyógyulásáért is imádkozunk.
A szentmise főcelebránsa és ünnepi szónoka az egyházközségből származó főtisztelendő Fábry Péter, okleveles mérnök, jelenlegi perényi plébános, espereshelyettes volt. Szent szolgálata által Jézus Krisztus most ezen a hegyen is, önmagát ajándékozva az Eucharisztiában, a kenyér és a bor színe alatt ismét kiosztotta Testét és Vérét, megsejtetve a táborhegyi élményt: „Uram, jó nekünk itt lenni.” (Mt 17,4).
Újból megtapasztalhatóvá lett, hogy Isten mennyire szolidáris az emberrel. Olyan szolidaritás ez, amelyik soha nem fogy el, ezért mindig ámulatba ejtő. Isten valóban egészen közel jön hozzánk. A keresztáldozatban megalázva önmagát, belép a halál sötétségébe, hogy életét adja nekünk, ami legyőzi a rosszat, az önzést és a halált. Osztozik utunkban, sőt, táplálékká lesz, valódi táplálékká, amely támaszt nyújt életünknek azokban a pillanataiban, amikor életutunk göröngyössé válik, vagy akadályok lassítják lépteinket.
Jézus Krisztus az Eucharisztia által végigjárja velünk önmagunk útját, ami a szolgálat, a javakban való osztozás és az adományozás útja. Velünk jár, hogy az a kevés, amink van, és akik vagyunk, ha megosztjuk másokkal, bőséggé váljék, mert Isten hatalma, ami a szeretet hatalma, leszáll szegénységünkre és átalakítja azt. (Ferenc pápa)
De Krisztus – a mi közreműködésünk nélkül, vagy akaratunk ellenére – nem „vált meg” minket, nem „vásárolhat vissza” bennünket, nem szabadíthat meg bűneinktől. Csak hív, bátorít, ösztönöz bennünket: az Isten- és emberszeretetre, ami megistenülésünk kezdete.
E krisztusi szeretettel egyesülve üdvözülünk. Krisztus kegyelméből megszabadítva, megszabadulunk önmagunktól: vagyis kilépve önző világunkból, kitárulunk a szeretet széles világa felé. A Krisztus szerezte elégtételre tehát nem Istennek, hanem az embernek van szüksége. Nekünk, hogy így az ingyen kapott bocsánat egyre tökéletesebb megtérést és hálás viszontszeretetet eredményezhessen.
Az ünnepi szentmise ez idén is szentségimádással és szentségi áldással zárult a városra és a szűkebb pátriára. Imádva az Eucharisztiában jelen lévő Krisztust, ismét alkalom adódott imádkozni a Budapesten 2021-ben megrendezendő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus eredményességéért és csöndben megkérdezni önmagunktól: hagyom-e, hogy átalakítson az Isten? Engedem-e, hogy aki önmagát adja nekünk, vezessen, és egyre jobban kilépjünk a különböző sövényekkel körülvett önmagunkból? Nem félünk-e adni, másokkal osztozni, szeretni Krisztust a testi-lelki szükséget szenvedőkben?
A Szent Rókus tiszteletére rendezett búcsú az idén is, hasonlóan, mint a múltban az egyháztanács tagjainak elkötelezettsége révén az emlékhely rendbe hozásával, az ünnepi eucharisztia méltóságteljes megünneplésével, a város lakosainak és az egyházközség híveinek közös összefogásáról tanúskodott.
Kiemelt tényként említhető, hogy az egyházközség néhány oszlopos tagjának szeretetteljes és áldozatkész találékonysága folytán a lelki találkozó nemcsak jól hallhatóan kihangosított volt, de követhető volt élőben és visszanézhető az egyházközség honlapján (www.romkat.sk).
Láthatóvá lett, hogy az eucharisztikus találkozások valóban csúcsok és források, amelyek arra ösztönöznek, hogy megértve az idők jeleit, a sokrétű, sokszínű, sokváltozatú vihar közepette is legyen bátorságunk elindulni egymással és egymásért Urunk Jézus Krisztus felé, megosztva azt, akik vagyunk, és amink van – szeretetközösséget teremtsünk.
A szerző szepsi esperesplébános.
