A tihanyi apátság épülete (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A Tihanyi-félsziget erdővel borított dombján magasodik a bencés apátság. Épülete már a Balaton túlpartján is felsejlik. A szakrális épület Magyarország egyik ősi szenthelye, mely az alapító I. András sírhelyét is rejti. Ugyancsak az apátsághoz kapcsolódik az első magyar nyelvű szórványemlékünk is.

A monostort I. András magyar király 1055-ben alapította Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére a festői környezetű félszigeten, hogy legyen egy hely, ahol imádkoznak érte és családjáért. Az 1055-ös keltezésű latin nyelvű alapítólevél már magyar szórványkifejezéseket is tartalmaz. Mindez bizonyítja, hogy a magyar nemzet ekkor már keresztényi szellemiségben élt. Az alapítólevél az ide hívott és otthonra lelt szerzetesközösségek számára biztosított jogi védelmet. Ez a dokumentum a legelső eredeti állapotban fennmaradt írott emlékünk.

Az apátság területi határleírásánál olvashatjuk a leghosszabb s a legismertebb szórványtöredéket: „ad castelic et feheruuaru rea meneh hodu utu rea”.

A közel ezer esztendővel ezelőtt alapított apátsági templom méreteiről és alakjáról szinte semmit sem tudunk. Annyi bizonyos, hogy háromhajós, a szentéllyel kelet felé forduló épület volt. A szentély alatt található egy kripta, mely kőlépcsőfokos lejárón közelíthető meg. A királyi kriptában nyugszik a monostoralapító I. András uralkodó. A templomhoz dél felől csatlakozik a monostor épülete.

A török hódítások során elnéptelenedett a monostor, megszűnt a szerzetesi élet. Csupán a 18. században épült újjá a bencés monostor. 1754-re elkészült a barokk stílusú kéttornyú apátsági templom, amely megőrizte a középkori királyi kriptát.

Az itt tevékenykedő bencés szerzeteseknek nem volt könnyű sorsuk, a történelem folyamán többször el kellett hagyniuk a monostort. Jelenleg az önálló monostor a Magyar Bencés Kongregáció részeként Mihályi Jeromos perjel vezetésével tízfős szerzetesközösséggel tevékenykedik.

A monostor egyes helyiségeiben múzeumot alakítottak ki. Az apátsági templom alatti királyi kriptán keresztül érhetőek el a termek.

A kiállítóhelyiségekben interaktív módon mutatják be az apátság történetét, összpontosítva az alapítólevélre. Emellett a bencés szerzetesi élet évszázadait is felöleli az állandó kiállítás.

Az érdeklődőket csodás környezet, különféle növényzettel tarkított parkok várják az apátság tőszomszédságában, s nem utolsósorban a Tihanyi-félsziget legmagasabb pontjáról pompázatos a kilátás a Balatonra.

Érdemes bebarangolni közös magyar múltunk e jelentős épített örökségét!

Pásztor Péter felvételei. 

Felhasznált irodalom:
Érszegi Géza-Barkó Ágoston OSB.: A tihanyi bencés apátság