A koronavírus-járvány miatt naponta hétezren kérnek tesztelést, ezért is kellett növelni a tesztek szállításához szükséges betegkocsik számát. A tesztek kiértékeléséhez a laboratóriumi kapacitás elegendő – mondta az országos tisztifőorvos egy online egészségügyi szakmai konferencián szerdán Budapesten.
Müller Cecília kiemelte: most, a második hullám idején is a kockázati csoportokba tartozók – az idős, krónikus betegek – védelmére kell koncentrálni, ezért is hozott a napokban olyan intézkedést, amely ismét szigorúan korlátozza a szociális intézményekben a kijárási, látogatási és felvételi lehetőséget.
Az IME egészségügyi szaklap országos egészség-gazdaságtan konferenciáján kérdésre válaszolva azt mondta,
ha lesz is oltás, azt mindenképpen az „első vonalban” dolgozóknak kell megkapniuk; az egészségügyben dolgozóknak, majd a magas kockázatú csoportokba tartozóknak, illetve az ország közszolgáltatásában részt vevőknek, valamint a pedagógusoknak.
Hozzátette: „megvan az az ütemterv, amelynek alapján az oltóanyagot biztosítani fogjuk.”
A szakember a pedagógusokat is arra kérte, csak egészségesen vegyék fel a munkát. Több esetben ugyanis már tüneteket mutató pedagógus ment be az iskolába – mondta. Megítélése szerint az iskolakezdésre hozott intézkedések beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, ha vannak vagy lesznek is fertőzések, azok izolált esetek.
Müller Cecília a háziorvosok elmúlt féléves tevékenységét értékelve úgy vélekedett, voltak ugyan fennakadások, de a kollégák alapvetően helytálltak.
Hasznosnak bizonyult a telemedicina rendszere, a telefonos gyógyszerfelírás, valamint az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér is komoly szerepet kapott. Ezeket – fűzte hozzá – továbbra is használni kellene.
Sok ismeretük gyűlt össze a koronavírus-járvány első hulláma alatt – mondta, hozzátéve: a járvány alakulását folyamatosan figyelemmel kísérik, de vannak olyan közegészségügyi, egyéni higiéniai szabályok, amelyeket továbbra is be kell tartani. Ilyen a távolságtartás, a maszkhasználat és a rendszeres kézfertőtlenítés.
Kitért arra is, hogy míg márciusban a 19 év alatti fertőzöttek száma kilencven volt, mostanra ez megváltozott, egyértelműen a fiatal felnőtt – 20-29 éves – korosztályt érinti a megbetegedés, és ezért is alacsonyabb a halálozási arány.
Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet osztályvezető főorvosa arról beszélt, hogy sokan még mindig nem veszik komolyan a járványt, a megbetegedés lehetőségét, és ez valós veszélyt jelenthet.
Azt mondta, az elmúlt hónapokban „sokat tudtunk meg a vírusról”, arról, hogyan betegíti meg a tüdőt és más szerveket, sikerült feltárni a vírus genetikai szerkezetét, azonban gyógyszert vagy védőoltást eddig nem tudtak a kutatók kifejleszteni.
Utóbbival kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy
bár több kutatás indult a hatékony gyógyszerek és védőoltások kifejlesztésére, ne reménykedjünk, hogy hónapokon belül lesz vakcina.
Jelenleg 100-200 közötti a védőoltás-kifejlesztéshez kapcsolódó preklinikai vizsgálatok száma – ismertette. Szlávik János hozzátette: adott esetben az is előfordulhat, hogy többfajta oltást kell majd kombinálni a fertőzés megelőzéséhez. Az oltásokkal összefüggésben is sok a nyitott kérdés, és mint fogalmazott: a „gyorsaság engem is megriaszt”, megjegyezve, hogy egy-egy fertőző betegség esetében hosszú évek alatt sikerült kifejleszteni az adott oltást. Ugyanakkor azok a kutatási technikák, amelyek most a koronavírus-oltással kapcsolatosak, nem új keletűek – jegyezte meg.
