Tavaly októberben egy magánszemély indított pert amiatt, mert az érsekújvári hivatal nem töltötte ki magyar adatokkal az általa kikért kétnyelvű anyakönyvi kivonatot. Szekeres Klaudia, a felperes jogi képviselője portálunknak elmondta: a Nyitrai Kerületi Bírósághoz benyújtott kereset első fokon jogerős, az érsekújvári hivatal nem fellebbezett.
„A törvényszék szerint azzal, hogy az állami intézmény nem adta ki a kétnyelvű adatokkal kitöltött iratot, megsértette a magánszemély saját dokumentumaihoz való jogát, ami egyúttal a magánélethez való jogát is sérti” – magyarázta az ítéletet.
Szekeres Klaudia, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala mellett működő Jogsegélyszolgálat munkatársa elmondta, már több mint kilenc éve annak, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvény előírja: a nemzetiségek által legalább húsz százalékban lakott településeken kétnyelvűen kötelesek kiállítani az anyakönyvi kivonatokat, ha azt a polgár úgy kéri, ám ez a gyakorlatban nem valósul meg – tette hozzá.
„A kétnyelvű formanyomtatványokat is késéssel vezették be, az átmeneti rendelkezések szerint egy éve volt az államnak, hogy bebiztosítsa ezeket a kétnyelvű formanyomtatványokat, tehát már 2012. július elsejétől létezniük kellett volna. Ehhez képest jóval később, csak 2015-ben történt meg ennek a bebiztosítása”– jegyezte meg.
Szekeres Klaudia szerint a problémát az okozza, hogy az az információs rendszer, amelyben az anyakönyveket elektronikusan vezetik, csak szlovák nyelven került kifejlesztésre. „A belügyminisztérium több éve arra hivatkozik, nem áll rendelkezésükre a szükséges anyagi keret ahhoz, hogy többnyelvűsítsék ezt az informatikai rendszert. Ám ez egy alibista érvelés, a strasbourgi bíróság is többször megfogalmazta, az állam erre hivatkozva nem vonhatja ki magát a felelősség alól, a nemzetközi kötelezettségeinek tehát eleget kell tennie” – nyomatékosította.
A szóban forgó dokumentumokon tehát csak az „állandó” rovatok szerepelnek magyarul a szlovák mellett, míg a lényeg – maga az adattartalom – már csak szlovákul; a kétnyelvűség így már nem érvényesül.
A bírósági ítélet megemlíti, hogy a kisebbségek által lakott településeken a hivatalok kötelesek kétnyelvűen írt dokumentumokat kiállítani. Ilyenek a születési, házassági és halotti anyakönyvi kivonatok, de az engedélyek, felhatalmazások, igazolások, állásfoglalások és hivatalos közlemények is ide tartoznak – sorolta.
Szekeres Klaudia emlékeztetett: a kétnyelvűsített dokumentumoknak sokszor gyakorlati hasznuk is van. Így például a magyarországi ügyintézés során egy szlovák–magyar kétnyelvű dokumentumot biztosan elfogadnak, míg az egynyelvű szlovák változat esetében előfordul, hogy annak hitelesített fordítását is kérik. Erre hívtuk fel korábbi cikkünkben is a figyelmet, amelyben rámutattunk: ha az anyakönyvvezető az adatokat csak szlovák nyelven tölti ki, akkor az a magyarországi ügyintézésben önmagában nem használható, el kell készíttetni az irat hivatalos fordítását is, ami további költségekkel jár.
„A kisebbségi kormánybiztos hivatalán keresztül kezdetben azt a kézenfekvő megoldást próbáltuk alkalmazni, hogy panasszal éltünk, amikor nem töltötték ki kétnyelvűen ezeket az iratokat. De az nem megoldás, hogy mindenkinek egyenként kell panaszt benyújtania. A Jogsegélyszolgálat – amely rendszeresen foglalkozik kisebbségi jogokat érintő problémákkal – jogászától, Fiala-Butora Jánostól származik az ötlet, hogy megpróbálhatnánk bírósági útra terelni az ügyet, hiszen a törvény, a jogszabály, és a vonatkozó nemzetközi egyezmények egyértelműen fogalmaznak” – mondta.
Kérdésünkre, hogy akkor ez most a gyakorlatban vajon azt jelenti-e, hogy mostantól automatikusan kétnyelvűen kapják majd meg az érsekújvári hivataltól a kért anyakönyvi kivonatot, vagy más okiratot az állampolgárok, Szekeres Klaudia elmondta, sajnos nem.
„Csak ebben az egy ügyben döntött a bíróság. Nincs rendszerszintű megoldás. Abban az esetben, ha több pert indítunk, esetleg annyi megtörténhet, hogy a belügyminisztérium egy belső utasítással kötelezi az anyakönyvvezetőket arra, hogy manuálisan töltsék ki ezeket a nyomtatványokat magyarul is, hiszen a rendszeren keresztül nem lehet. Ennyit talán elérhetünk a perekkel. Az információs rendszer kétnyelvűsítése már nem rajtunk múlik, mi csak hozzásegíthetünk, hogy ne feledkezzenek meg erről a problémáról” – fogalmazott.
Mint mondta, a Jogsegélyszolgálat tervei között szerepel, hogy más bíróságon is indítanak hasonló pert, hiszen azzal számolnak, hasonló, kedvező döntés születik majd mindenütt.
„Megalapozott, összeszedett, a nemzetközi jogszabályokat és a strasbourgi bíróság döntésével is alátámasztott beadványt nyújtottunk be. A bíróság egy az egyben azonosult az érvelésünkkel” – nyilatkozta.
Hozzátette: ha több ehhez hasonló esetük lesz, akár az is számításba jöhet, hogy kártérítési pert indítsanak az állammal szemben. „Amikor pénzhiányra beszélik ki magukat, talán az a leghatásosabb eszköz, ha látják, hogy ez további pénzükbe kerülhet. Nem ez a célunk, de valahogy rá kell kényszeríteni a belügyminisztériumot arra, hogy orvosolja ezt a hibát” – mondta megkeresésünkre Szekeres Klaudia.
