Megjelent a Bécsi Napló idei 5. szeptemberi-októberi száma, hasábjain Európa fontos, időszerű történéseinek bemutatásával, de történelmi elemzésekkel, novellákkal, interjúkkal, versekkel is.
Az első oldalon terjedelmes írás foglalkozik az aktuális, sokakat foglalkoztató fehéroroszországi eseményekkel. A szerző, T. Kovács Péter írásában idézi az újra megválasztott fehérorosz elnök, Lukasenka nyilatkozatát, amelyet tavalyi novemberi ausztriai látogatása alkalmával tett arról, hogy az Európai Unió országai közül Ausztria a leglojálisabb országával és ugyancsak idézi Orbán Viktor véleményét, aki új választásokat sürget és az emberi jogok biztosítását az országban. Martos Péter Akkor Kirov és Trockij, ma Navalnij című cikkében kifejti, hogy a Szovjetunió illetve Oroszország számlájára mennyi gyilkosság, véres bűntett írható, és a kegyetlen gyakorlat, lásd Navalnij esetét, mostanra sem ért véget. Deák Ernő főszerkesztő Októberi március című jegyzetében sorsunkról, küldetésünkről fogalmaz meg lelkünkig ható gondolatokat.
A második oldalon a győri Széchenyi István Egyetem immár huszadik alkalommal beindult továbbképzéséről olvashatunk, amelyre a világ minden részéből érkeztek érdeklődők, ahol diaszpórában élnek a magyarok.
Nagymihályi Zoltán a koronavírus-járvány második hullámának elviselésére ad tanácsokat, elismerően szól a Magyarországon bevezetett intézkedésekről, a járvány ellenére méltóságteljes augusztus 20-i megemlékezésről és a Kossuth téren megalkotott trianoni emlékműről, amelyen 12 537, az elszakított területekre került település nevét tüntették fel. A harmadik oldalon Bárány Balázs A NER és a történészek című írásában Trianontól napjainkig, a Nemzeti Alaptanterv megalkotásáig veszi végig a magyar történelem neurotikus pontjait. Nem maradt ki a lapból a koronavírus-járvány témája sem. Reményi György a járvány várható terjedéséről ír, Birtalan Iván pedig a járvány kezelésében oroszlánrészt vállaló Doktor24 egészségügyi központ működéséről készített interjút a vállalkozás két vezetőjével, dr. Kóka Jánossal és dr. Skorán Ottóval.
Fetes Kata Sajtószemléje ezúttal is érdekes kis híreket tartalmaz a világ minden szegletéből. Kató Zoltán Korszellem című jegyzetében érdekes felvetésekkel szolgál a Nyugaton élők viselkedéséről, életfelfogásáról, életérzéséről, a fogyasztói társadalom csapdáiról és a jóléti társadalom embereinek jövőre vonatkozó reményeiről. K. Lengyel Zsolt részletes elemzést ad az erdélyi politikai aktivitásról az első világháború utáni időszaktól a közelmúltig A transzszilvanizmus forrásvidékén című összefoglalójában. Folytatódik Bődy Pál tanulmánya Ausztria talpra állásáról a második világháború után Újjáépítés és gazdaságpolitika Ausztriában címmel. A szerző remekül összegzi, hogy milyen társadalmi, politikai, gazdasági, intézményes és személyes tényezők eredményezték az osztrák gazdasági rendszer átalakulását, az ország jelenlegi magas szintre jutását. Ugyancsak tanulságos B. Szabó Péter Svájcról szóló írása Kis ország erős gazdasággal címmel. Felfigyeltető megállapítás a cikkben, hogy egy erős gazdasághoz, mondhatjuk gazdag, jómódú társadalom megteremtéséhez mennyire fontos a termelés észszerű tervezése, a kommunikáció digitalizálása, az információcsere felgyorsítása és a versenyszerű partnerség.
A Bécsi Napló 7. oldalára a Romániában lezajlott és az Ukrajnára váró választások beszámolói kerültek, valamint a Szerbia és Koszovó között várható közeledésről szóló írás a lap külső munkatársainak tollából.
A 9. oldalon kapott helyet Fóthy János Szlovák-magyar sorsközösség című gondos, mélyreható tanulmányának második része a felvidéki magyarságunkat érintő legfontosabb létkérdéseinkről. Elgondolkodtató felvetések, megállapítások, tűpontos megfogalmazások a két nép együttéléséről és traumáinkról. Margarete Wagner sorra feldolgozza azoknak a német irodalmároknak a munkásságát, akiknek valamilyen kötődésük van a magyarsághoz. Ezúttal Moritz Gottlieb Saphir, a Lovasberényben született, de Párizsban, Münchenben, Bécsben élt alkotónak magyar ihletésű műveit mutatja be Fetes Kata fordításában.
Száraz Pál, a többkötetes felvidéki író Huszonöt év után című novellája, mint az író annyi más alkotása ezúttal is a férfi-nő viszonnyal foglalkozik.
Ádám Ágnes írása, a Merengő merengés a borról, mámorról aktuális őszi témát, a szüretet, az antik világból eredő hagyományokat, a bortermelés jelenlegi helyzetét dolgozza fel.
A kéthavonta megjelenő folyóirat 5. számát George Gheorghe bukaresti származású Bécsben élő festőművész alkotásaival illusztrálták, a művésszel Kató Zoltán készített interjút életútjáról, sikereiről és művészi hitvallásáról. Radics Éva méltó megemlékezéssel tiszteleg dr. Béres József, a milliók egészségét szolgáló Béres-csepp feltalálójának emléke előtt, születésének 100. évfordulója alkalmából.
A felsoroltakon kívül számos egyéb írást is tartalmaz a Bécsi Napló legújabb száma, amely az interneten a www.becsinaplo.eu oldalon is megtalálható.
