A teljesen új, önkényes politikai döntések által motivált jogállamisági mechanizmus akár az Európai Unió széteséséhez is vezethet – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök csütörtökön Budapesten.
A lengyel kormányfő magyar kollégájával, Orbán Viktor miniszterelnökkel egyeztetett, majd közös sajtónyilatkozatuk alkalmával kiemelte: ez a megoldás rossz és rendkívül veszélyes az egész unióra nézve.
Az nem lehet, hogy a származtatott jog az alapjogot megkerülje, ilyen nincs a jogrendszerünkben, és Európában sem fordulhat elő, hogy a másodlagos jog az alapszerződések fölé helyezkedjen – érvelt.
Közölte: a vétójog benne van a szerződésekben, ezzel szolgálják az érdekeik érvényesítését. A vétó lehetőségét komolyan kezelik, és szükség lesz az alkalmazására, ha nem változtatják meg az elmúlt időben kidolgozott uniós javaslatot, az ugyanis elfogadhatatlan – értékelt Mateusz Morawiecki.
Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő találkozója a Karmelita kolostorban 2020. november 26-án.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Azt is mondta, hogy ezzel védik a szuverenitásukat és az alapszerződések szellemiségét is. Lengyelország és Magyarország nemcsak a maga nevében, hanem az egész EU javára dolgozik, és remélhetőleg meg tudják győzni a többi országot is – fűzte hozzá.
Emlékeztetett: a koronavírus-járvány rendkívüli válsághelyzetet jelent és veszélyes következményei vannak, ezért úgy döntöttek, hogy legyen egy speciális eszköz, amellyel segítenek azoknak az országoknak, amelyeket a leginkább sújt ez a válság. Hosszas tárgyalásokat folytattak erről a nyáron, és ezek sikere egész Európa sikere volt – fogalmazott.
A lengyel miniszterelnök szerint azonban most egy teljesen új mechanizmusról van szó. A júliusi egyeztetéseket egészen másként interpretálták, és a német EU-elnökség nem alkalmazkodott a megbeszéltekhez – mondta. Hozzátette: nem tudni, hova vezethet az új feltételrendszer, de nem szeretnék, ha az EU letérne az eddigi útjáról.
Megjegyezte: az unióban a 27 tagállamnak külön jogrendje és hagyománya van, és értékelni kellene ezt a sokszínűséget.
Mateusz Morawiecki hangsúlyozta: most Lengyelországot és Magyarországot támadják, de lehet, hogy holnap más országokat fognak.
A mechanizmus olyan kiskaput jelenthet, amely soha véget nem érő vitákhoz vezethet – jelentette ki.
Orbán: Magyarország nem fog elfogadni olyan javaslatot, amely Lengyelország számára elfogadhatatlan
A joguralomról szóló politikai vitát és a válságkezelés sürgető gazdasági kérdését nem lehet egymással összekötni; aki ezt megteszi, az felelőtlen, mert a válság idején gyors gazdasági döntésekre van szükség – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Budapesten tett sajtónyilatkozatában, miután hivatalában egyeztetett Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel az EU-s költségvetés és a válságkezelési alap ügyében. A két miniszterelnök aláírt egy közös nyilatkozatot, amelyből Orbán Viktor azt emelte ki: Magyarország nem fog elfogadni olyan javaslatot, amely Lengyelországnak elfogadhatatlan.
Mateusz Morawiecki lengyel és Orbán Viktor magyar kormányfő tárgyal a Karmelita kolostorban 2020. november 26-án.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Orbán Viktor a közös tájékoztatón kijelentette: a júliusi EU-csúcs óta nem sikerült megteremteni az összhangot a különböző tagállami felfogások között a válságkezelés, a következő hétéves büdzsé és az EU pénzügyeinek érdekét védő jogszabálytervezetek között. Továbbra is napirenden van az a javaslat, amely a válságkezelés sürgető pénzügyi kérdését mindenképpen össze akarja kötni a joguralomról szóló, ma már nem jogi, hanem politikai vitával és kérdéssel – fejtette ki.
Magyarország számára azonban nem fogadható el tartalmában az az asztalon lévő javaslat – folytatta a miniszterelnök –, amely együtt próbálja kezelni a gazdasági válságot, az EU pénzügyi érdekeit és a joguralmi kérdéseket.
Idézett a lengyel miniszterelnökkel csütörtökön aláírt közös nyilatkozatból, amely szerint Magyarország nem fog elfogadni olyan javaslatot, amely Lengyelország számára elfogadhatatlan.
„Tehát a következő hónapokat – a történelemben nem ismeretlen módon – ismét közösen fogjuk majd megvívni”
– mondta.
A kormányfő arról is beszélt, hogy a Magyarországra nyomást gyakorolni akaró nagy államok és azok médiája olyan képet fest, mintha a magyar vétó helytelen dolog lenne.
Ezzel kapcsolatban közölte: a vétó egy törvényes eszköz, az EU alapszerződése biztosítja ezt a jogot, amellyel azokban az esetekben lehet élni, ha egy ország úgy érzi, alapvető érdekei sérülnének egy döntés esetén.
A miniszterelnök azt mondta: neki nemcsak az európai jog által megadott lehetősége, hanem hazafias kötelessége is megakadályozni egy olyan döntést, amely a magyarok érdekeit rontja, sérti.
A terítéken lévő jogállamiság-vita nem a jog uralmát, hanem a többség uralmát teremtené meg, és mivel Magyarországnak számos alapvető kérdésben vitája van az EU többi tagállamával – elsősorban a migráció, a nemzeti szuverenitás kérdésében, de a genderkérdésekben is –, nem teheti ki Magyarországot annak a kockázatnak, hogy egyszerű többséggel olyan álláspontokat kényszerítsenek az országra, amelyeket a magyar emberek nem tudnak elfogadni – fejtette ki Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy ezért kell élnie a vétó lehetőségével.
Kitért arra is, hogy tévednek azok az újságírók, jogászok, politikusok, akik azt hiszik, ez pénzügyi kérdés, ugyanis ezt a vitát pénzzel nem lehet megoldani. Különösképpen azért nem, mert a koronavírus-járvány okozta válság kezeléséhez szükséges pénzeszközöket valójában az EU hitelből kívánja előteremteni
– jegyezte meg, hozzátéve, hogy ráadásul a közös hitelfelvételnek az is kockázata, hogy ha egy másik tagállam nem tudja visszafizetni a hitelét, akkor a magyaroknak azt is törleszteniük kell a rájuk eső rész tekintetében.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Összegzése szerint Magyarországnak semmilyen pénzügyi vesztesége nem származik abban az esetben sem, ha nem jön létre az európai válságkezelési alap, amelyre egyébként sem Magyarország miatt van szükség elsősorban, hanem olyan államok miatt, ahol az államadósság a nemzeti össztermék 100 százaléka felett van, „a mienk pedig jóval ez alatt a szint alatt található”.
A magyar álláspontot ismertetve a miniszterelnök közölte: a joguralomról szóló politikai vitát és a válságkezelés sürgető gazdasági kérdését nem lehet egymással összekötni. Aki ezt a két kérdést összeköti, az felelőtlen, mert a válság idején gyors gazdasági döntésekre van szükség – jelentette ki.
Hangsúlyozta továbbá:
a joguralommal összefüggő jogszabályok megalkotása jogi értelemben nem szükséges a válságkezeléshez, ez csak azért került az asztalra, mert az Európai Parlament és egyes államok úgy gondolták, ezt a két dolgot egyszerre akarják rendezni.
Ellenben az uniós költségvetéshez szükséges magyar és lengyel szavazat jogilag nélkülözhetetlen és megkerülhetetlen, és „ennek tudatában fogunk tárgyalni a következő időszakban” – zárta sajtónyilatkozatát Orbán Viktor.
