II. Rákóczi Ferenc nyughelye

Néhány napja került fel írásom arról, hogy Alojz Tkáč exérsek könyvet adott ki annak érdekében, hogy Rákóczit, édesanyját, fiát, Bercsényi Miklóst feleségestől, Esterházy Antal tábornokot és Sibrik Miklós ezredest lakoltassák ki a kassai Szent Erzsébet-főszékesegyház altemplomából.

Atyai jóbarátom elolvasva soraimat, megosztotta velem gondolatait. Ezeket annyira fontosnak tartom, hogy engedelmével megszerkesztve közzéteszem azokat. Nevét sajnos nem vállalja. Így azt nem árulhatom el. Íme a hozzászólás:

Érdemes lenne Rákóczi vallásos elmélkedéseit szlovákra fordítani, hogy világossá váljék a magyarul nem olvasó “hitetlenkedők” előtt, ő nagyon is az Imádság Házába való. Mondhatni, Rákóczi igazán szentéletű, katolikus gondolkodója, vallásos egyénisége volt a 18. század első fele Európájának!

Ugyan az osztrák befolyás alatt némi erőszakolással Rákóczi katolicizmusát francia szellemű eretnekséggel vádolták, de a kádári időszakban a Vigilia, az Új Ember szívesen idézte a politikailag ’haladó hagyományba’ iktatott fejedelmi szerző teológiai fejtegetéseit.

A magyar kultúra, tudomány nagy deficitje, hogy kevés energia jut a hazai források, alkotások lefordítására. Nota bene Rákóczi latinul, franciául adott ki fontos szövegeket. Ezeket az utóbbi időkben mind magyarra fordították. Őeminenciája Alojz Tkáč tudhatta volna, hogy jezsuiták nevelték, a prágai Károly Egyetemen végezte tanulmányait. Bujdosása alatt kolostorokban elmélkedett. Franciaországban rendszeresen klastromokba járt lelki visszavonulásra. Törökországban folyamatosan mély vallásos életet élt. A törökországi jezsuita misszióval állt haláláig kapcsolatban. Kísérete is mély vallásosságban keresett vigaszt.

Mondhatni korának egyik legmélyebben művelt, jámbor életű katolikus gondolkodója volt. Ha ezt a volt kassai egyházmegyei szlovák vezető, papi egyéniség nem tudja, az súlyos történelmi ismerethiányról és egyháztörténeti műveltsége sekélyességéről, helytörténeti tájékozatlanságáról tesz tanúbizonyságot, hiszen saját egyházmegyéje egyik legnagyobb világi katolikus gondolkodójáról csak tájékozatlansággal magyarázható, nacionalista balítéletnek dőlt be.

A Rákóczi-ellenesség éppen Őeminenciája papi pályája elején kezdődött a csehszlovák kommunista vezetők átgondolt taktikája alapján. Ugyanis a szlovák „elvtársak” 1960 körül tették az első kísérleteket, hogy a prágai központtól, és a cseh túlnyomástól lazább helyzetet teremthessenek. Ezt az akkor már stabilizálódott kádári külpolitika lelkesen támogatta a sok századon át tartó magyar–szlovák együttélés hagyományai alapján. A pozsonyi vezetők sok segítséget kaptak Budapesttől. A reakció nem maradt el. „Kiderült” többek között, hogy Magyarország elszabotálta a trianoni békeszerződés végrehajtását, és rengeteg ingó vagyon visszaszolgáltatását is.

Ez a 1960 utáni nagy kampány telepítette volna ki Rákóczit, Thökölyt, stb, csinált a borsi kastélyból áruraktárt. A tárgyalások hangulatát jelzi Aczél György, a magyarországi kulturális élet legfőbb ideológusa egyik pozsonyi felszólalásának mondata: „Ha az elvtársak követeléseit komolyan veszem, nekem holnap Madách műveinek honoráriumát Prágán keresztül önöknek kell átutalnom…”

Mondhatni az érsek atya a csehszlovák kommunista vezetők propagandájának áldozata, akaratlan ismétlője, ha nem éppen foglya. Ám Őeminenciája katolicizmusának történeti tájékozatlansága arra indít, hogy imádkozzam érte, hogy szeme nyíljék meg a látásra, füle váljék nyitottá a hallásra, lelke fogadja be azokat a mély gondolatokat, amelyeket Rákóczi hagyott a cseh, a szlovák, a ruszin, a román, a horvát, a szlovén, a lengyel és a magyar népre vagy Európára. Szlovákia és Magyarország katolikus kulturális örökségének megdöbbentő ismerethiánya a trianoni száz év legsúlyosabb következményére utal Őeminenciája megszólalásában.

Nem a területek ide- vagy odacsatolása a legnagyobb kár. Az együtt élt nemzetek elszigetelése, indulatos szembeállítása, egymás kultúrájától való elfordulása végzetes. Hol van Kassa, Eperjes, Budapest aktív háromnyelvűsége! Hová távolodott az a világ, amikor Liptó szlovák hegyi faluja (Fényes Elek örökítette meg) a Nagyalföld dohányával kereskedett? Én az ötvenes évek néprajzi gyűjtései során még az idős nemzedéktől a Dél-Alföldön a román és a szerb határ szomszédságában arról hallottam, mennyire sajnálják, hogy a piacokról, a vásárokról kényszerűen elmaradtak az északi megyék szlovák szekeres kereskedői.

Ugyancsak imáinkba kell foglalnunk Őeminenciáját, hogy az isteni kegyelem nyissa meg szívét az oly sok megkülönböztetésnek kitett magyar hívei iránt!

Bizonyosan érték sérelmek a szlovák nemzeti mozgalom lelkes tagjait 1867 és 1918 között, akár ha azok lelkészek voltak is. De valaha hozott-e bármely magyar kormány a beneši dekrétumokhoz hasonló intézkedéseket? Hányszor végeztek magyarországi területről szlovák kitelepítéseket? Előfordult-e, hogy szlovákokat deportáltak volna távoli országba elszakítva őket rokonaiktól, s egyben elprédálták vagyonukat, amint az Pozsonytól Abaújon át Ungig tömegesen megtörtént, ami a Kassai Egyházmegye katolikus közösségét súlyosan károsította.

Imádkoznunk kell azért, hogy az Érsek Atyát az isteni kegyelem élete hátralévő idejében a Szentlélek által avathassa még igazán a szó nacionalista elfogultságoktól teljesen mentes, igazi és teljes értékű katolikussá, aki az eddigi nemzeti, nemzetiségi előítéleteitől megszabadulhasson! Reméljük, megvilágosodik, hátralévő éveiben még a magyar embereket is emberszámba veszi, és a magyarul írt mélyen katolikus szellemiségű szövegek tartalma elől sem zárkózik el! Reménykedünk, hogy rávezetik a nemes franciául is olvasható textusok, hogy Rákóczi örökségében nem a néhány fejedelmi év a fő érték, hanem a mélyen hívő, katolikus jámborság, a mély vallásos, teológiailag tudatosan megalapozott gondolkodás! Gondolkodjunk a megbocsátás szeretetével Őeminenciája teljes tájékozatlanságról árulkodó nyilatkozatáról! Isten bocsássa meg meggondolatlanságát! Nyilván oly korban nőtt fel, amikor a pártállam nem tette lehetővé, hogy objektív módon tájékozódjék, és a szlovákok, magyarok közös történelmi örökségével, közös katolikus kultúrájával, egyetemes értékeinkkel megismerkedhessék!

Eddig a hozzászólás, melynek minden sorával egyetértek. Köszönet érte!