A Nemzetstratégiai Kutatóintézet a tavalyi nagysikerű „Interdiszciplináris konferencia a Kárpát-medencei magyarság társadalmi és gazdasági helyzetéről” című konferenciát idén is fontosnak tartotta megszervezni. Mivel a járványhelyzet a tömegrendezvények megtartását nem tette lehetővé, ezért a szervező az online térben tartotta meg a tudományos műhelymunkát november 26-27-én.
A tanácskozáson közel 80 – az anyaországból és külhonból érkező – kutató mutatta be és vitatta meg a témában végzett kutatásai eredményeit, melyeket a két nap alatt 8 országból – az anyaországból és a hét külhoni nemzetrészből – közel 200 résztvevő követett.
Az esemény idén is, a Kárpát-medencei magyarságkutatás fókuszából adódóan, a társadalomtudományok minden területéről gyűjtötte egybe a szakembereket.
Akárcsak tavaly, a nívós konferenciának idén is voltak felvidéki résztvevői, előadást pedig Gyurgyík László, a Fórum Kisebbségkutató Intézet szociológusa tartott, aki a felvidéki magyarság demográfiai helyzetét mutatta be. Rajta kívül a szekciókban felvidékiként Farkas György adott elő A dél-szlovákiai magyar etnikai tömbkutatás módszertani tanulságai témakörében; Balizs Dániel: Az etnicitás szerepe a lakóhelyi mobilitás és a lakhatási preferenciák terén Szlovákia szuburbán térségeiben címmel; A szlovákiai magyar digitális oktatás kihívásait pedig Hack László vázolta fel.
„A Nemzetstratégiai Kutatóintézet kormányzati kutatóintézeti státuszából fakadóan kiemelten fontos feladata közvetíteni a magyar tudományos közösség eredményeit a Magyar Kormány döntéshozói felé.
Nem véletlen tehát, hogy az idei rendezvényünk középpontjába a család és a népesedés témáját helyeztük, e nemzetstratégiai jelentőségű témakörben ugyanis intenzív kormányzati munka zajlik, amely élénken foglalkoztatja a közéletet és erőteljesen jelen van a közbeszédben is.
Mivel korunk társadalmi kihívásai mögött gyakran környezeti folyamatok állnak (pl. klímaváltozás, táji sérülékenység és eltartóképesség), így a rendezvényen természetes volt a környezeti struktúrákkal foglalkozó földtudományi és természettudományos szakemberek részvétele is. A magyar nyelv, az identitás, a néphagyományok kérdésköre pedig egyes bölcsészettudományi műhelyeket vonzott.
Tavalyi tapasztalataink – 150 résztvevő, 83 előadás – alapján is elmondható, hogy a magyar tudományos közösségen belül, a különféle tudományágakban tevékenykedő anyaországi és külhoni szakemberek részéről igen jelentős a találkozóra és eszmecserére vonatkozó igény. Az eseménysorozat – intézetünk másik fontos küldetésének megfelelően – ezáltal hozzájárul ahhoz, hogy fórumot biztosítson a magyar tudományosság egésze számára.
A jövő évben a konferencia ismeretanyagai alapján lektorált és szerkesztett tudományos könyv megjelentetését (tanulmánykötet vagy szakkönyv) tervezi a Nemzetstratégiai Kutatóintézet – áll a NSKI hivatalos közleményében.
A készülékek előtt helyet foglaló anyaországi és külhoni érdeklődőket elsőként Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke, majd Beneda Attila családpolitikáért felelős helyettes államtitkár üdvözölte.
A konferencia plenáris részét Péti Mártonnak, az NSKI elnökhelyettesének az előadása nyitotta meg, aki a Kárpát-medencei magyarság életminőségéről és demográfiai perspektíváiról ismertette az intézet legfrissebb kutatási eredményeit. Kocsis Károly, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke számos frissen elkészült tematikus térképet mutatott be Köztes-Európa társadalmi, gazdasági és demográfiai viszonyairól, a most megjelenő Magyarország nemzeti atlaszából. A Kárpát-medencén belüli magyar népmozgások területiségéről Kincses Áron, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese számolt be. Végül Benedek József, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem tanára, az MTA külső tagja a külhoni magyar tudományosságról, a kutatás-fejlesztés földrajzáról, helyzetéről és kihívásairól tartott előadást.
Az első kerekasztal-beszélgetés keretében Badis Róbert, az Identitás Kisebbségkutató Műhely elnöke, Csite András, a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ ügyvezetője, Gyurgyík László, a Fórum Kisebbségkutató Intézet szociológusa, Horváth István, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója, Kapitány Balázs, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet kutatási főmunkatársa, Molnár József, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszékének vezetője, valamint Pénzes János, a Debreceni Egyetem docense a Kárpát-medencei magyarság demográfiai helyzetét járták körül Veres Valér, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanárának moderálásával.
Ezt követte egy újabb kerekasztal-beszélgetés Bali János, az NSKI kutatási igazgatójának moderálásával, melynek témája a Kárpát-medencei családkutatások hasznosulása volt. A beszélgetésen részt vett Benda József, az Összefogás a Gyermek- és Családbarát Magyarországért Szakértői Műhely kutatásvezetője, Deáky Zita, az ELTE Tárgyi Néprajzi Tanszék docense, Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója, Kiss Tamás, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet szociológusa, Molnár Balázs, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnökhelyettese, valamint Salamin Géza, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke.
Az első napot Schwarcz Gyöngyi, az NSKI osztályvezetőjének moderálásával zajló kerekasztal-beszélgetés zárta, amelynek keretében a globális járványügyi helyzet empirikus kutatásainak módszertani lehetőségeiről és tapasztalatairól esett szó.
A kerekasztal-beszélgetés tagjai Csata Zsombor, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem docense, Barna Gergő, az Erdélystat szociológusa, Bauer Zsófia, az Ynsight Research kutatási igazgatója, Kiss Dénes, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa, Tóth Bence, a Market Insight Kft. ügyvezető igazgatója, illetve Toró Tamás kommunikációs szakember voltak.
A második napon került sor a szekcióelőadásokra, melyek párhuzamosan 12 „helyszínen” zajlottak. Ezekben összesen 77 előadás hangzott el.
