Kis kerámiatáblákkal az elmúlt hetekben kezdték el a város köztemetője védett sírjainak megjelölését. Az értékes nyughelyek megjelölése hosszú évtizednyi kutatómunka eredménye. Első körben tizenhat sírhely kijelölésére kerül sor. A későbbiekben folyamatosan bővítik a védett sírok sorát, s emellett információs táblán is jelölni fogják a védelem alatt álló nyughelyeket.
„Az 1989-es rendszerváltás után a helytörténeti és kultúrtörténeti szempontból fontos sírhelyek, illetve síremlékek eltünedezése tette indokolttá, hogy az önkormányzat a sírok, síremlékek egy részét védelem alá helyezze” – nyilatkozta a Felvidék.ma kérdésre B. Szabó Márta helytörténész, a múzeum volt munkatársa, a bizottság tagja. Mint elmondta, az ezredfordulón állt össze az első bizottság, amely a köztemető sírjait lajstromolta.
A bizottság akkori javaslati jegyzékén 93, túlnyomórészt 20. század eleji sírhely szerepelt. A bizottság két csoportba rendezte a védelemre javasolt sírokat: A város, vagy a vármegye fejlődése szempontjából jelentős személyiségek nyughelye (I. fokozatú védett sír). Ezekre a sírokra a legmagasabb védettségi fokozatot kérték, tehát a sírhely érinthetetlen, eladhatatlan, eredeti formájában kell megőrizni. Kultúrtörténeti, képzőművészeti, vagy történelmi értéket képviselő síremlékek, melyek részlegesen védettek (II. fokozatú védett sír). Ez esetben a sírhely eladása megengedett, csupán a síremlék eredeti formájának megőrzése fontos. Az esetleges új tulajdonos saját sírkövét, emléktábláját a védett sírkő mellett elhelyezheti. A változtatásokhoz azonban minden esetben szükséges a városi hivatal írásos beleegyezése – magyarázta a bizottság tagja.
A bizottság javaslata alapján akkor az önkormányzat számos nyughelyet lokális védettség alá helyezett. Elsősorban közismert, a város fejlődését tevékenyen segítő és aktív közéleti személyiségek végső nyughelye, valamint az ipar- és kultúrtörténeti, illetve esztétikai értékkel bíró síremlékek kaptak védettséget.
A védett sírok jegyzékében 2018-ra meglehetősen nagy zűrzavar uralkodott, az I. és II. fokozat nyilvántartása összemosódott; elengedhetetlenné vált az aktualizálás.
Az önkormányzat 2018-ban a Honti Múzeum és Simonyi Lajos Galéria vezetésével bizottságot hozott létre, élén Pálinkás Tiborral. A szakbizottság tagjai: Bukor Erzsébet önkormányzati képviselő, dr. Csáky Károly etnográfus, dr. Kiss László helytörténész, Bendík Béla, a Honti Múzeum és Galéria Baráti Körének elnöke, Kapusník Csaba, a kulturális szakbizottság tagja, valamint B. Szabó Márta helytörténész.
Az újonnan felállított bizottság átdolgozta és kiegészítette a védett sírok jegyzékét. Emellett javaslatot tett a sírhelyek, valamint síremlékek megjelölésére.
A védett sírok megjelölése mellett a bizottság szándékában állt a temetőbe látogatók tájékoztatása is a védett sírokról. Ennek érdekében jegyzékbe vették az egyes sírhelyeket, röviden ismertetve az ott nyugvó személyek életét. Ugyanakkor a közeljövőben a köztemető főbejáratának a közelében elhelyeznek egy információs táblát, melyen bejelölik a védettséget szerzett sírhelyeket.
Első körben az I. fokozatú védett sírok megjelölését kezdték el, összesen 16 sírhelyet jelölnek meg. A városban élő és alkotó Kutak Adrienn keramikusművész készítette el Chránený hrob I. – Védett sír I. feliratú, kis méretű kerámiatáblácskákat. A kőanyagból 1200 fokon kiégetett, bronzmázzal bevont táblákat az év utolsó napjaiban kezdték felhelyezni a kijelölt sírokra. A közeljövőben folytatják a hiánypótló munkát, s várhatóan mielőbb a nagyközönség számára is elérhetővé válik a több évtizednyi kutatási munka eredménye.
A most megjelölt védett sírok között találjuk mások mellett a kórházalapító dr. Kovács-Sebestény Endre, a kálvária létrehozója, Schreiber Aladár esperesplébános avagy Hederváry Antal, az ipolysági takarékpénztár igazgatója nyughelyét is. A megjelölt sírhelyek teljes jegyzéke ITT olvasható.
A védett sírok mellett azonban további sírhelyek is megóvást érdemelnének. Mint ezzel kapcsolatban B. Szabó Márta kifejtette: „Sok olyan sírhely található itt, melyek hely- és kultúrtörténeti szempontból az itt élők, és a témával foglalkozó kutatók szélesebb rétege számára egyaránt értékes forrás lehet, hiszen a sírok elhelyezése, díszítése, a sírkövek anyaga, formája, felirata vallási hovatartozásról, családi, társadalmi, anyagi helyzetről, és a vizsgált időszak kultúrtörténeti jellemzőiről egyaránt árulkodik. Mindezek mellett kegyeleti szempontból is indokolt, hogy a város, vagy község jó hírnevét, gyarapodását tevékenységükkel szolgáló személyiségek emlékét sírhelyük tiszteletben tartásával, gondozásával is őrizze a közösség. A sírhelyek eladásával, a sírjelek eltávolításával Ipolyság történelmének egy része semmisül meg. Nem szabadna megengedni, hogy a város jelentős történelmi múltját üzleti érdekek előtérbe helyezésével mi magunk töröljük el.”
