A katolikus egyház február 14-én emlékezik Szent Bálintra, latin nevén Valentinusra, akit a szerelmesek, házastársak és a lelki betegek védőszentjeként tisztel.
A Felvidéken is népszerű házasság hete az idei évben, február 14-én, a Bálint-napon fejeződik be. A vírus okozta korlátozások az online térbe szorították a házasság jeles napjainak eseményeit. Internetes oldalakon, online programokkal népszerűsítették és ünnepelték a házasság intézményét, mely a család, s ezáltal a társadalom alapköve.
Február 14-én, a Krisztus utáni 3. századból, II. Claudius Gothicus római császár korából három Bálint, azaz Valentinus nevű keresztény mártír ismert.
Az első, a római Szent Bálint vértanú volt, akit hitéért hurcoltak meg. Claudius császár próbálta meg őt pogány hitre téríteni, de ő babonaságnak nevezte a pogányságot. A császár ezért Bálintot kivégzésre átadta egy Aster nevű főtisztnek.
Előtte és háza népe előtt Bálint úgy beszélt a keresztény hitről, hogy a hallgatóság rögtön a hatása alá került és meggyógyította a főtiszt vak leányát is.
Aster és háza népe megkeresztelkedett, ezért a császár őket is kivégeztette. Bálintot a Flamininius-kapunál fejezték le. Sírja fölé később I. Gyula pápa templomot építtetett.
A második, a Terni Szent Bálint, aki püspökként működött és a hagyomány szerint több nyomorékot, illetve egy Craton nevű filozófus születésétől fogva összezsugorodott fiát is meggyógyított imáival.
A legenda szerint Bálint püspök titokban eskette meg a szerelmespárokat.
Ez azért volt különleges és bátor tett részéről, mert a törvény abban az időben tiltotta a férfiaknak a katonai szolgálat előtti házasságkötést. Egy másik történet pedig arról számol be, hogy ő volt az első, aki egy pogány férfit és egy keresztény nőt összeadott. Kezdetektől fogva ismert a szerelmesek iránti rokonszenve és az értük végzett tettek sora. Ezért lett halála után az ő védőszentjük.
A harmadik, Passaui Szent Bálint püspök, aki legendájának egyik változata szerint háromszor próbált letelepedni és téríteni Passauban, de mindháromszor elűzték, ezért az Alpokba húzódott vissza és ott is halt meg 475 körül. Tiszteletéről már a 6. században tanúskodik Venantius Fortunatus és Arbeofreisingi püspök.
Bálint Sándor néprajzkutató szerint, a Szent Bálintok tisztelete Itálián kívül elterjedt egész Európában, így a Magyar Királyságban is. Elsősorban a Német-római Birodalomban és az Osztrák Hercegségben örvendett nagy tiszteletnek. A Valentinus, vagyis Bálint név jelentése„erősnek lenni”. 496-ban I. Geláz pápa elrendelte ünnepét, azok között, „…akiknek nevét méltán tisztelik, de akiknek cselekedeteit csak az Isten ismeri.”
A történelmi Magyarországon a Bálint-naphoz vidékenként eltérő népszokás és babona kapcsolódott. A magyar népi hiedelem szerint a madarak ezen a napon tartják lakodalmukat és választanak párt maguknak. Sok helyen ezért magokat szórtak szét nekik, hogy segítsék örömüket. Azokra a területekre, ahonnan a vadgalambok elköltöztek, erre a napra várták vissza őket.
A gyümölcsöskertekben ekkor kezdték meg a fák metszését, és gyümölcsfát is ültettek, mert azok így hamarabb hajtottak rügyet, és gazdag termést hoztak. Napkelte előtt a szőlőtermesztők megkerülték a szőlőt és megmetszették mind a négy sarkán a tőkéket. Ezzel óvták a tolvajoktól és a madaraktól. Máshol a gazda ugyanezzel a céllal körüljárta a háza táját. A kőművesek ezen a napon misére mentek, imádkoztak, hogy Bálint őrizze meg őket a leeséstől a magas állványokon.
Mohácson Bálint napja régen böjti nap volt, amikor csak egyszer ettek, zsír nélkül főztek, templomban imádkoztak, gyóntak, áldoztak. A népszokások szerint Bálint napján jó tyúkot ültetni, mert akkor a háznak szerencséje lesz az aprójószág nevelésében egészen a következő esztendő Bálint-napjáig. Voltak, ahol a fákra perecet és aprósüteményeket aggattak, és a gyerekek együtt lakodalmaztak, ujjongtak a madarakkal. Február 14-e az időjóslásra is kiváló alkalom. Ha a madarak csiripelése messzire hallatszik, jó idő lesz. Ha ezen a napon a pacsirta azt mondja „csücsülj beö”, még hidegre kell számítani. A szeles idő azt jelenti, nem lesz tojás egész évben, az eső azt, hogy a kukoricán kívül nem lesz jó termés.
A szokások kiterjedtek a párválasztásra, a szerelemre és a házasságra. Ha a lányok ezen az éjszakán a párna alá babérlevelet helyeztek, álmukban megtudták, ki lesz a férjük. Az eljövendő gyermekáldást is ezen a napon lehet megtudni. Egy félbevágott alma magjait megszámolva megjósolták, hány gyermeke lesz a házaspárnak.
Visszatérve a jelenbe, bizonyos, hogy az elmúlt esztendőben a házasságkötések terén is történtek fogyatkozások, a víruszárlatok miatt, melyek az idei évben is folytatódnak.
Méri Szabolcs polgármester elmondta, hogy Szőgyénben az elmúlt évben tíz pár kötött házasságot, ebből öt pár helyben, öt pedig a községen kívül. Két esküvő hiúsult meg a vírus miatt. Miként minden évben, a jubiláló házaspárokat a helyi havilapon és a helyi televízión keresztül köszöntötték. Az öt szőgyéni esküvőből ketten kötöttek szentségi házasságot a szőgyéni templomban, egy pár más templomban és öt templomi esküvő időpontját tették át az idei évre. A házassági jubileumot ünneplők közül néhány házaspár hálaadó szentmisét szolgáltatott, megköszönve a Gondviselésnek az együtt töltött éveket – mondta el Farkas Zsolt plébános.
Bolya Szabolcs, Köbölkút alpolgármestere elmondta, hogy a községben tizenkét esküvő volt a tavalyi évben, ebből nyolc köbölkúti és négy vidéki pár mondta ki a boldogító igent és hét tervezett esküvőt hiúsított meg a vírus. A jubiláló házaspárok önkormányzat által szervezett hagyományos köszöntése is elmaradt a korlátozások értelmében.
Puss Sándor plébános elmondta, hogy tavaly Köbölkúton öt alkalommal került sor templomi esküvőre. Puss Sándor SJ az Életünk című európai magyar katolikus lapban írta le gondolatait a házasság hetéhez kapcsolódóan, melyben aggodalmát fejezi ki a korlátozásokból kifolyólag elhalasztott esküvők miatt, mely csökkenti az egyház által megáldott házasságok számát.
Ha nem is titokban, mint Szent Bálint, de szűk körben kellene esketni, hiszen keresztelni és temetni is szabad 6 fő jelenlétében. S ha belegondolunk, hogy a házasságkötéshez csak a jegyespár, egy pap és két tanú kell, akkor érthetetlen számomra, miért nem sorolták be a megengedett kivételek közé a házasság szentségének kiszolgáltatási lehetőségét is. Ezek alapján még egy fényképész, videós is beleférne a korlátozás kereteibe. És az esküvő, a lagzi várhat, annak is eljön az ideje – mondta el Puss atya.
VI. Pál pápa, az 1968-ban megfogalmazott enciklikájában így ír a házastársi szeretetről:
„A házastársi szeretet akkor mutatja meg igazi természetét és nagyszerűségét, ha végső forrásként Istenből származtatjuk, aki a szeretet, és akitől minden atyaság nevét kapja az égben és a földön. (János első levele, 4,8). A házasság tehát nem véletlenül vagy a természet vak erőinek játékaként születik, hanem a teremtő Isten bölcsen és előrelátóan azért alapította, hogy az emberek között megvalósítsa szeretetének tervét. A kölcsönös és személyes önátadás által, amely sajátosan és kizárólag az övék, a házastársak olyan személyes közösséget érnek el, amellyel egymást tökéletesítik, hogy az új életek létrehozásában és nevelésében Istennel együtt munkálkodjanak.
Keresztények számára a házasság – mint kegyelemközlő szentség – olyan nagy méltóságra jutott, hogy Krisztus és az egyház kapcsolatát jelzi.”
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
