Lingua Materna, azaz anyanyelv – ezt a számunkra, magyarok számára szent fogalmat választotta a Rákóczi Szövetség és a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága új, a Kárpát-medencei középiskolásoknak szóló anyanyelvi-irodalmi vetélkedője címéül. Az ünnepélyes meghirdetés a Petőfi Irodalmi Múzeumban történt február 21-én, amely 1999 óta az UNESCO döntése értelmében az anyanyelvek napja.
Az online közvetített, helyszínen csak korlátozott létszámú sajtós előtt zajló esemény hangulatát Oberfrank Pál színművész adta meg Somlyó Zoltán Régi városok című versének elmondásával, hiszen az új anyanyelvi vetélkedő alcíme: Magyar táj, magyar ecsettel – Közös hazánk, a Kárpát-medence.
A témaválasztás hátteréről dr. Balázs Géza egyetemi tanár, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnöke szólt köszöntőjében. Utalt a nap történetére, és arra a jogos emberi igényre, hogy senkit ne érjen megkülönböztetés és sérelem anyanyelvének használatáért. Nekünk, magyaroknak „apanyelvünk” is van: erre emlékeztet a középiskolásoknak szóló vetélkedő latin címe.
Az anyanyelv fogalmát Kodály kiterjesztette a zenére is, azóta más művészeti területekkel kapcsolatban megjelenik ez a fogalom, és ilyen értelemben buzdítja a „Magyar táj, magyar ecsettel” kiírása a diákokat szülőföldjük irodalmi, nyelvjárási, zenei, néprajzi, képzőművészeti kincseinek összegyűjtésére.
Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke köszöntőjében az anyanyelvről, mint identitásunk alapjáról beszélt, hangsúlyozva, hogy ennek megőrzéséért, továbbadásáért az utódok számára végzi munkáját a szövetség. Ebbe beletartozik a szülők buzdítása a magyar iskolaválasztásra éppúgy, mint a fiatalok számára szervezett vetélkedők.
A Cultura Nostra és a Gloria Victis jól bevált mintáját követi a Lingua Materna, amely ennek a sajtótájékoztatónak a megnyitójától már „élesedik”, a Rákóczi Szövetség honlapján megtalálhatók a háromfordulós vetélkedő részletei, amelynek középdöntője és döntője a Sátoraljaújhelyen létrehozott rendezvényközpontban lesz.
Csáky Csongor köszönetet mondott a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága elnökségének a vetélkedő anyagának összeállításáért, majd Balázs Géza elnökkel megállapodást írtak alá a két szervezet együttműködéséről az ifjúság műveltségét, a magyarsághoz való lelki kötődését erősítő, anyanyelvi, történelmi ismeretek átadását elősegítő területeken.
Az eseményt mintegy keretbe foglalva ismét Oberfrank Pál lépett a pódiumra, Sütő András Anyám könnyű álmot ígér című művének egy részletével.
A sajtó jelenlévő képviselői kaphatták meg elsőként a Lingua Materna vetélkedőhöz segítséget nyújtó Magyar táj, magyar ecsettel – vallomások a nemzeti tájról című szöveggyűjteményt, amely 50 verset, 25 prózarészletet és 25 népdalt tartalmaz. (Szerkesztők: Balázs Géza, Blankó Miklós, Cservenka Judit). A könyv anyaga felkerült a Rákóczi Szövetség honlapjára, ahol még 30 festménnyel is kiegészült.
A tájlíra Ady Endre A Kalota partján című versével kezdődik, s betűrendben az ötvenedik Weöres Sándor Tájkép című költeménye. A tájpróza Babits Mihály Keresztül-kasul az életemen című írásától Wass Albert A funtineli boszorkány részletéig tart. A népdalok, népzenei feldolgozások közül az első A csitári hegyek alatt és a záró dal: Zöld erdőben de magos…
A kötet érdekessége, hogy minden vers, próza és dalszöveg előtt egy rövid ajánlás olvasható, ugyanis a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága tagságából ötvenen vállalták, hogy személyes élményeikkel, gondolataikkal közelebb hozzák a diákokhoz a klasszikus műveket.
A versennyel kapcsolatos további részletek ITT találhatóak.
(Cservenka Judit/Felvidék.ma)
