Bárdos Gyula (Fotó: facebook)

„Addig vagyunk magyarok, amíg magyarul beszélünk, gondolkodunk, magyarul tanulunk.”

Kányádi Sándor megfogalmazása egyértelműen, félre nem érthetően kifejezi a számbeli kisebbségben élő közösségek megmaradási, illetve érvényesülési stratégiáját.

Az anyanyelvi oktatás jelenti az egyedüli biztos kiindulási alapot

Igen, csakis a magyar iskola, a magyar nyelv és kultúra, a színvonalas anyanyelvi oktatás jelenti nemzeti közösségünk tagjai számára az egyedüli megoldást, ha valóban komolyan gondoljuk szüleink nyelvének megőrzését és nem elégszünk meg konyhanyelvi változatának használatával.

A tudást, az oktatás során szerzett ismereteket legalább az alapiskola szintjén anyanyelvünkön kell elsajátítanunk.

Ha ezt tudatosítjuk, s eszerint cselekszünk, akkor van esélyünk arra, hogy a következő nemzedékek tagjai is természetesnek vegyék: magyar gyermeknek az anyanyelvi oktatás biztosítja a leginkább a szilárd alapot a továbbtanuláshoz.

Április az iskolai beíratások hónapja. A szakemberek egyértelmű véleménye, illetve a korábbi évtizedekben szerzett tapasztalatok szerint az anyanyelvi oktatás jelenti az egyedüli biztos kiindulási alapot az iskolás gyermek harmonikus fejlődéséhez, tudásszintjének megalapozásához.

Egyetlen felvidéki magyar számára sem lehet közömbös az, hogy hány tanulót íratnak szülei anyanyelvi iskolába, esetünkben magyar tanítási nyelvű tanintézménybe.

Magyar nyelvű könyv ajándékozása a jó döntés érdekében

A Csemadok berkeiben még az elmúlt évszázad hatvanas éveiben indult az a sikeres kezdeményezés, mely szerint az egyes alapszervezetek tagjai felkeresték a leendő elsősök szüleit s figyelmességük jeleként egy magyar nyelvű könyvet ajándékoztak nekik – jelezvén ezzel, hogy mennyire fontos lenne, ha a beíratás során az anyanyelvi iskolát választanák gyermekük számára.

Véleményem szerint az új, a ma használt korszerű beíratási módszerek használata mellett a Csemadok-szervezetek tagjaiként felújíthatnánk a korábban jól bevált, könyvajándékozással egybekötött családlátogatásokat is – természetesen figyelembe véve a járványügyi előírásokat – segítve ebben a szülőket, hogy gyermekük jövője szempontjából helyesen, jól döntsenek.

Ezzel nemcsak a leendő elsősök, hanem a felvidéki magyar közösségünk szempontjából is fontos döntések meghozatalával alapozhatjuk meg magyar tanítási iskoláink és nemzetrészünk jövőjét.

Nekem nagyon jó személyes tapasztalataim vannak e csemadokos módszer alkalmazásával. Véleményem szerint jó volna, ha nemcsak felelevenítenénk az ilyen családlátogatásokat, beszélgetéseket, könyvajándékozásokat, hanem ismét alkalmaznánk azokat. Szerintem nagy szükség van rájuk és nemcsak a szórványvidéken…

(Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke/Felvidék.ma)