A Matica elnöksége szerint a magyar kisebbség kulturális és oktatási tevékenységét összehasonlíthatatlanul jobban támogatják a szlovák állampolgárok adóiból, mint a „maticás” tevékenységeket.
Áprilisi tréfának tűnik, de nem az. A Matica slovenská (MS) honlapján közleményben követel magának több jogot és persze pénzt, mindezt a Csemadok befeketítésével. „A Matica slovenská, mint közintézmény, felhívja a figyelmet
a szlovák nemzeti kultúra igazságtalanul alacsony finanszírozására, összehasonlítva a nemzeti kisebbségek szervezeteinek állami forrásokból bőségesen finanszírozott tevékenységével”
– fogalmaz az MS elnöksége a napokban megjelent közleményükben, melyben „parlamenti és parlamenten kívüli politikusok” az országos Matica slovenskát érintő nyilatkozataira reagálnak.
Drámai alulfinanszírozás – évi közel kétmillió euróból
„Ebben az összefüggésben megfeledkeznek a Matica slovenská drámai alulfinanszírozásáról és arról a tényről, hogy a MS intézményét érthetetlen módon kizárják az állami pályázati rendszerből, míg a Csemadok-szervezeteket nagylelkűen támogatják. A magyar kisebbség kulturális és oktatási tevékenységét
összehasonlíthatatlanul jobban támogatják a Csemadokon keresztül, a szlovák állampolgárok adóiból (sic!), mint a »maticás« tevékenységet, ezáltal az államalkotó nemzet kultúráját”
– vélekednek a MS képviselői. „Sajnos a Kulturális Minisztérium által nyújtott idei támogatás drámaian, mintegy 23 százalékkal csökkent, valamint a járványügyi intézkedések miatt saját bevételeink is.
Szégyen, hogy egy helyi múzeumnak is magasabb a támogatása, mint az országos hatáskörű és külföldön is elismert Matica slovenskának”
– tették hozzá az elnökség tagjai.
Megnéztük, az intézmény honlapján fellelhető legutóbbi, 2019-es évi gazdasági jelentés szerint a Matica slovenská
az állami költségvetésből 1 870 243,29 eurót kapott az 501 aktív alapszervezet működésére, melynek közel 24 600 regisztrált tagja van. Nem mellékesen jegyezzük meg, a Csemadok tagsága 53 000 fő.
Hátrányos megkülönböztetés éri a Matica slovenskát a Csemadok javára
A MS elnöke, Marián Gešper korábbi nyilatkozata szerint
az országos lefedettségű intézmény évi másfél millió eurós támogatást kap az államtól, ami további 200-250 ezer euróval egészül ki támogatóiknak köszönhetően.
Ám az országos eseménysorozatok megszervezéséhez és lebonyolításához évi 3 millió euróra lenne szükségük. „Tíz éve nem változott ez az összeg, melynek következtében az elmúlt évtizedben 70 munkatársunktól kellett megválnunk. Jelenleg a szakmai-tudományos műhelyeink is veszélyben vannak” – fogalmazott.
Megjegyzik, abban az esetben, ha a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának képviselői úgy határoznak, hogy létrehozzák a Csemadokról szóló törvényt, és állami támogatást rendelnek hozzá, a MS tisztességes arányosságot követel.
„A 2021-es népszámlálás adatai alapján kérjük a Matica slovenská és a Csemadok arányos finanszírozását a szlovák és a magyar nemzetiségű lakosság száma szerint”
– fogalmaznak. Ezen felül határozottan elutasítják az őket ért diszkriminációt, amiért nem pályázhatnak további állami támogatásokra. „Szeretnénk, ha a MS végre a Csemadokhoz hasonlóan pályázhatna az állami támogatásokra” – írják a közleményben. Nem említik konkrétan, de
nyilván a Nemzeti Kisebbségek Kultúráját Támogató Állami Alapra gondolnak, amelyen keresztül Szlovákiában 13 elismert kisebbség kulturális életét támogatják pályázati rendszeren keretein belül.
A 2021-es évre a szlovák kormány törvényből eredően 7 600 000 eurót különített el erre a célra.
Milyen vélt vagy valós kijelentésekre reagál a MS?
Tavaly augusztusban munkaebéden fogadta az akkori miniszterelnök, Igor Matovič a Csemadok vezetőit és az MKP alelnökét. Az egyeztetés fő témája a Csemadok állami támogatásának megvitatása volt. A találkozón elhangzott, hogy a kérdést megnyugtatóan egy törvény elfogadásával lehetne rendezni, amely kormányoktól függetlenül garantálná a Csemadoknak járó állami forrásokat. Szokásához híven Matovič ezt az eseményt is megosztotta közösségi oldalán.
„Mi, szlovákok, fenntartjuk a Matica slovenskát, de az ő » »Maticájukra« egy vasat sem költünk. Ez igazságos? Miért? Talán vétek lenne megőrizni a szüleik anyanyelvét és kultúráját?
Egyáltalán nem, sosem volt az. Csak néhány fafejű gondolhatja így. Ennek ideje véget vetni. Javasolni fogom, hogy hasonlóképpen, mint a Maticának, a Csemadoknak is járjon állami támogatás – arányosan, a népszámlálás eredménye alapján. Hiszen az adófizetőket sem különböztetjük meg anyanyelvük szerint. Slusszpassz!” – zárta sorait. Ezt követően októberben újra találkozott a miniszterelnök az MKP elnökével és alelnökével a kormányhivatalban. Ekkor is elhangzott Matovičtól, hogy továbbra is kiemelten odafigyel a Csemadok ügyére és a két nemzet konfliktusmentes együttélésére.
A MS közleménye név szerint említi Gyimesi György képviselőt (OĽaNO), aki szerintük a Csemadok helyzetét rendező törvényjavaslat egyik legfőbb szószólója a Nemzeti Tanácsban.
A Csemadok elleni uszítás valójában a MS alkalmatlanságának leplezése
A magyar közösséget több mint 70 éve következetesen képviselő közművelődési egyesület befeketítése semmi más célt nem szolgál, minthogy elterelje a figyelmet a MS avíttságáról, működési és szervezési alkalmatlanságáról. Ezt úgy hívják: gumicsont. Hiszen
sokkal kényelmesebb az áldozat szerepében tetszelegni, akit a számbeli kisebbség elnyom, hiába államalkotó nemzet. Így könnyű, megfeszített munka nélkül követőket és támogatókat is szerezni, akik a hangos „magyarozás” közben nem érnek rá tényekkel és szervezeti problémákkal foglalkozni.
Tény viszont, hogy a Matovič-kormány programnyilatkozatában is leszögezték, változtatni szeretnének a MS finanszírozásán.
Natália Milanová kulturális miniszter több fórumon is kijelentette, nem tud azonosulni a szervezet jelenlegi működésével és célkitűzéseivel.
Tavaly júniusban a MS vezetőségével folytatott megbeszélés után is úgy fogalmazott, ragaszkodik az intézmény finanszírozásának átalakításához, amelyet még korábban, májusban vetett fel.
A megbeszélésen az intézmény működését és képviselőit is kritizálta, amiért nem eléggé határozottan és egyértelműen határolódtak el a volt vezetés gazdasági és erkölcsi kudarcaitól.
„Nem vitatom a 19. századi történelmi érdemeit, de a Matica slovenská jelenlegi vezetése nem tudott meggyőzni ennek az intézménynek a 21. századi értelmes küldetéséről”
– sommázta a találkozó után a kulturális miniszter, hozzátéve, folytatni kell a vitát, ami a MS működtetését és állami finanszírozását érinti.
„A Matica általános működése, beleértve a nagyon gyenge gazdasági hatékonyságot, csalódást okoz számomra. Nem vagyok elragadtatva, hogy állami forrásokat is felhasználnak a Slovenské národné noviny számára, amely nem műveli, de éppen ellenkezőleg, vulgarizálja a közbeszédet” – fogalmazta meg véleményét.
Akkora butaság, hogy nem is kell vele foglalkozni
A Csemadok 1996-ig kapott támogatást az állami költségvetésből működésre és tevékenységre, száz alkalmazottja volt, ma már egy sincs.
Az elmúlt 25 évben teljesen új alapokra kellett helyezniük a működést, mivel egyetlen centet sem kapnak a szlovák költségvetésből
– mondta el megkeresésünkre Bárdos Gyula, a szervezet országos elnöke. „A magyar kormány támogatásának köszönhetően tudjuk finanszírozni a rezsiköltségeinket. Enélkül a támogatás nélkül nem tudnánk a hálózatunkat működtetni. Programokra tudunk pályázni a Kisebbségi Kulturális Alaphoz, de az nem jelenti azt, hogy automatikusan jár a támogatás, hiszen nem minden pályázat lesz sikeres. Nem beszélve arról, hogy a járványhelyzet miatt a sikeres pályázataink nagy részét nem tudtuk megvalósítani” – mutatott rá.
„A MS közleménye akkora butaság, hogy nem is kívánok rá reagálni, egyszerűen nonszensz”
– fakadt ki, hozzátéve, a szlovák közszolgálati televízió is felkereste már a témában.
„A Csemadoknak 53 ezer tagja van, 18 területi választmánya és 450 alapszervezete, évente 4-5 ezer rendezvényt szervez – országosat, regionálisat, helyit – együttműködve a megyei és helyi önkormányzatokkal, támogatókkal.
A Csemadok soha, senki ellen, hanem mindig magáért dolgozott és dolgozik ma is”
– húzta alá Bárdos, aki megemlítette, 2016-ban az egyik legrangosabb díjban, az Európai Polgár Díjban részesült a szervezet.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
