Ma nem létezik liberális demokrácia, csak liberális nem-demokrácia, van benne liberalizmus, de nincs benne demokrácia – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a postoj.sk című szlovák hírportálnak adott, szerdán este megjelent interjújában.
A kevés szlovák konzervatív irányultságú hírportál egyikén megjelent, tematikailag átfogó nagyinterjúban a magyar miniszterelnök időszerű és nagyobb időtávlatokat átölelő témákról egyaránt nyilatkozott, köztük az elmúlt évtizedek történéseiről, az Európai Unió és Közép-Európa jövőjéről, a migrációról, és a vakcinapolitikáról is.
A miniszterelnök egy az „illiberális országépítés” kapcsán neki feltett kérdésre válaszolva azt mondta: ma nem létezik liberális demokrácia, csak „liberális nem-demokrácia”, mivel van benne liberalizmus, de nincs benne demokrácia. A miniszterelnök hangsúlyozta: a liberálisok véleményhegemóniára törekednek, és erre szolgál a politikai korrektség, aminek segítségével megbélyegzik a konzervatívokat és kereszténydemokratákat, és igyekeznek ellehetetleníteni őket.
„Én harcolok a liberálisokkal szemben a szabadságért. Miközben én a szabadság oldalán állok, ők a véleményhegemóniáén”
– mutatott rá Orbán Viktor.
A miniszterelnök beszélt a Fidesz az Európai Néppártból (EPP) történt távozásáról, illetve ezzel összefüggésben arról, hogy mit akarnak elérni a jövőben az európai politikában. „Meg akarjuk változtatni Brüsszelt” – szögezte le a téma kapcsán Orbán Viktor. Kifejtette: Brüsszel a mai formájában nem alkalmas arra, hogy megfelelő válaszokat adjon az emberek problémáira, amit a migráció is bizonyított, de nem volt meggyőző Brüsszel válasza a 2008-as pénzügyi válságra sem. „Mi az EPP-vel szerettük volna megváltoztatni Brüsszelt, de ők erre nem vállalkoztak. Most létre kell hoznunk egy új politikai közösséget, amely hatást tud gyakorolni Brüsszelre” – fűzte hozzá a miniszterelnök.
Orbán Viktor a migráció témájában a magyar és a német álláspont között fennálló különbségekről beszélve azt mondta:
a németek hisznek abban, hogy amennyiben az a bennszülött német társadalom, amely kezdi elhagyni a keresztény értékeket, amikor együtt fog élni a muszlim migránsok millióival, össze fog keveredni, és egy új társadalmat hoz létre. Rámutatott: ő nem hisz ebben,
mivel így párhuzamos társadalmak jönnek létre, amelyek egymás mellett fognak élni, és ebből nagy problémák adódhatnak. „Én ezt nem kívánom a saját hazámnak” – szögezte le Orbán Viktor.
A miniszterelnök egy az Európai Unió (EU) intézményeivel összefüggésben feltett kérdésre azt mondta: vannak elemek az unióban, amelyeket erősíteni kellene, ám ennek ellenkezője igaz az Európai Parlamenttel kapcsolatban, amely kimondottan káros szerepet játszik, mert az európai politikát pártalapra helyezi, és az európai baloldalt az államok szuverenitásával szembeni támadásokra használja. A téma kapcsán rávilágított: „a kérdés tehát nem az, hogy EU igen vagy nem, hanem az, hogy milyen EU?”
Az unió lehetséges jövőjével kapcsolatban feltett kérdésre Orbán Viktor azt mondta: azt biztosan tudni lehet, hogy 2030-ra „nem jön létre semmilyen európai nép” s továbbra is fognak itt magyarok, szlovákok, németek, franciák élni, nemzetek és államok is lesznek és együttműködés is lesz, annak formáját pedig majd kitalálják, viszont kérdéses, hogy képesek lesznek-e „a posztkeresztény és posztnemzeti társadalmak” egy stabil Nyugat-Európát kiépíteni. Ezzel összefüggésben a magyar miniszterelnök kiemelte: sokkal jobban meg van győződve Közép-Európa jövőjéről.
„Hiszem, hogy a gyerekeink jobban fognak élni, mint mi. Egy nagy közép-európai reneszánszot fogunk megélni a gazdaságban, demográfiában, biztonságpolitikában, kultúrában”
– szögezte le Orbán Viktor.
Szólt az unió Oroszország-politikájáról is, amit primitívnek minősített, mivel az EU ebben a viszonylatban „csak igent vagy nemet képes mondani.” Ezzel kapcsolatban rámutatott:
„nekünk viszonyt árnyalt politikára van szükségünk, amelyik megérti azt, hogy Oroszország egy nagyon nagy erejű állam, amely szintén respektálja az erőt.”
A miniszterelnök a Magyarország koronavírus elleni vakcinapolitikáját firtató kérdésre azt mondta: már tavaly tavasszal előre lehetett látni, hogy a vakcinák iránt nagyobb lesz a kereslet, mint a kínálat, és mivel jó a viszony Oroszországgal és Kínával, ezért előre érdeklődtek, hogy képesek-e Magyarországnak vakcinákat eladni. Rámutatott: nem engedték automatikusan forgalomba hozni az orosz és a kínai vakcinát, azt a magyar ellenőrző hatóságnak engedélyeznie kellett. Egy kérdéssel kapcsolatban hozzátette: miután Szlovákia segítséget kért a Szputnyik V vakcina bevizsgálásához, a magyar fél ezt a szakvéleményt ki fogja adni.
(MTI/Felvidék.ma)
