Szentmisével vette kezdetét az az emléktábla avatás, amelyet Szímőn tartottak a Csemadok alapszervezetének szervezésében május 15-én, a Helytállás napján. Az ünnepi szentmisén elhangzott az Esterházy János boldoggá avatásáért írt ima is: „Vértanúként szenvedett ő s halt meg a börtönben, mert kiállt az üldözöttek jogos védelmében.”
A szentmisén Siekel István plébános emlékeztetett, Esterházy János boldoggá avatási pere elkezdődött, de mi már ma is úgy imádkozunk hozzá és kérjük közbenjárását, mintha szent lenne, mert számunkra már azzá vált.
Siekel István plébános (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Az atya Esterházy János sorait is idézte: „Mi a történelmünkből megtanulhattuk azt is, hogy csak az olyan törekvés jut diadalra, melynek mártírjai vannak. Végtelenül komoly és rendkívül súlyos időket élünk, amelyekben fokozott a felelősségünk Istenünkkel, nemzetünkkel, családunkkal, utódainkkal és magunkkal szemben. De vállaljuk ezt a felelősséget. Nem fogunk sem megtörni sem helytelen utakra tévedni.
Nem fogunk összeütközésbe kerülni sem az isteni, sem az emberi törvényekkel, mert rendületlen a bizalmunk és hitünk az isteni igazságban.
Bízunk a magunk erejében és emelt fővel hirdethetjük, hogy lelkiismeretünk tiszta, becsületünk érintetlen, nem vétettünk senki ellen és csak azokat a jogainkat követeljük és védjük, melyeket már a múltban kiharcoltunk és amelyek feltétlenül megilletnek minket. Ha szenvednünk kell magyarságunkért, panasz és zokszó nélkül tesszük ezt, mert mentül szilárdabban állunk ilyen körülmények között, Isten adta jogaink alapján annál értékesebb tagjai leszünk a nagy magyar közösségnek és annál eredményesebben tudjuk majd szolgálni Isten segítségével örök magyar céljainkat.”
Istenes József (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A szentmise után Kantár Éva, a Csemadok nevében üdvözölte a jelenlévőket. Elmondta, május 15-e a Helytállás napja, annak tiszteletére, hogy Esterházy János 1942. május 15-én a 68/1942-es alkotmányos törvény szavazásakor egyedüliként nem támogatta a zsidó törvények elfogadását. Kantár Éva köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak az emléktábla felavatásához, Salgó Tibornak, az Csemadok Udvardi Alapszervezet elnökének, valamint Nagy Ferencnek és Gulicska Róbertnek, a szímői alapszervezet tagjainak.
Az ünnepi beszédet Istenes József mondta, aki ismertette Esterházy János életútját, kiemelve magyarságát és vallásosságát szüleitől örökölte. Esterházy János tiszteletére, születésének 120. évfordulójának évét, 2021-et Esterházy János emlékévvé nyilvánították. A boldoggá avatási pert még 2019. március 25–én Marek Jędraszewski, a krakkói főegyházmegye érseke indította el.
Az emléktábla megáldása (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Esterházy János 1957. március 8-án halt meg a mírovi börtönben. Jelenleg Alsóbodokon nyugszanak hamvai, a Szent Kereszt Felmagasztalása kápolnában, ahol évente több ezer zarándok teszi tiszteletét.
Esterházy Jánost Jézus tanítványaként lehet jellemezni – mondta beszédében Istenes József, az Esterházy János Emlékbizottság tagja. A huszadik század két világháborúját megélve, választott politikusként tetteiben megélte az evangéliumot.
„Nem kétséges, hogy ott a helye a boldoggá avatásra várók sorában, mert példája és áldozatvállalása Isten akaratából megtörtént, valóságként élhet bennünk tovább. Ha minél többen leszünk olyan magyarok, lengyelek, szlovákok és csehek, akiknek Esterházy példája befogadása nyomán jobbá, értékesebbé válik az élete, az nem csak elmélyíti bennünk az Istenhez és hazához való hűséget, hanem összetartozásunkat is megerősíti úgy, mintha Esterházy János ma is itt lenne közöttünk” – mondta Istenes József.
A Rozmaring Népdalkör előadta a Felvidék Himnuszát is (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Istenes József Esterházy János közismert mondását is idézte:
„Szívünk, lelkünk nagy kincsét, nemzeti öntudatunkat és Krisztus Urunkba vetett hitünket ne tévesszük szem elől egy pillanatig sem. Ápoljuk, őrizzük ezt, mert ez az egyetlen pozitív érték, amelyet senki el nem vehet, és melynek varázslatos ereje átsegít a legnehezebb megpróbáltatásokon.”
Az ünnepi beszéd után Bób János és Kantár Éva leleplezték az emléktáblát, majd Siekel István plébános felszentelte azt. A felszentelés után a civil szervezetek, oktatási intézmények elhelyezték a koszorút. Az ünnepséget a Rozmaring Népdalkör műsora tette meghittebbé.
Esterházy János mártír politikus emléke előtt tisztelegni kiállást jelent. A Pintér Zoltán által írt boldoggá avatásáért szóló ima utolsó versszaka adjon erőt a mindennapokhoz és kövessük példáját: „Csillaga lett a Felvidéknek s minden itt élőnek, Hamvai már hazatértek, nyugosznak békében. Imádkozzunk kitartóan ama jó szándékra, Boldogok közt tisztelhessük egész egyházunkban.”
(Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
