Az Európai Unió bekérette Fehéroroszország nagykövetét, akit arról tájékoztattak, hogy az EU intézményei és tagállamai határozottan elítélik a Ryanair járatának hétvégi minszki földre kényszerítését és a gépen utazó, őrizetbe vett újságíró szabadon bocsátására szólítottak fel – közölte az Európai Unió külügyi szolgálata (EEAS) hétfőn.
Josep Borrell kül- és biztonságpolitikai főképviselő kérésére Stefano Sannino, az EEAS főtitkára azt közölte Aljakszandr Miknevics fehérorosz nagykövettel, hogy
az EU megengedhetetlennek tartja egy polgári repülőgép leszállásra kényszerítését, ami veszélyeztette az utasok és a személyzet biztonságát, illetve elítéli az egyik utas, Raman Prataszevics letartóztatását.
Kijelentette: az EU álláspontja szerint a felháborító intézkedés a fehérorosz hatóságok egy újabb kirívó kísérlete arra, hogy minden ellenzéki hangot elhallgattassanak. Az Európai Unió Prataszevics azonnali szabadon bocsátására szólít fel – hangoztatta.
Közölte azt is, hogy az elfogadhatatlan fellépés ügye az Európai Tanács hétfőn kezdődő csúcstalálkozójának napirendjére kerül.
Az Európai Unió mérlegelni fogja az incidens következményeit, beleértve intézkedések meghozatalát a felelősökkel szemben – tette hozzá a főtitkár.
A Ryanair ír légitársaság repülőgépe vasárnap előre nem tervezett leszállást hajtott végre Minszkben, ahol őrizetbe vették a járaton utazó Raman Prataszevicset, a Fehéroroszországban szélsőségesnek nyilvánított NEXTA nevű Telegram-csatorna volt főszerkesztőjét.
Orosz külügy: a Nyugatot nem kellene sokkolnia a minszki Ryanair-incidensnek
A nyugati országokat nem kellene sokkolnia a minszki Ryanair-incidensnek, mert hasonló esetekre az ő oldalukon is volt példa – írta Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő hétfői Facebook-bejegyzésében.
„Az a sokkoló, hogy a Nyugat a fehérorosz légtérben történteket sokkolónak tartja” – fogalmazott a szóvivő. Zaharova szerint a „civilizált demokráciák” esetében már rég nem aktuális a „quod licet Iovi, non licet bovi” (amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek) elv, mert ezek az országok már rég elvesztették igazi vezetői tulajdonságaikat. „Világszerte milliók vére és szenvedése verte ki a nyugati demagógok alól a sámlit, amelyről prédikálnak” – fogalmazott.
Zaharova úgy vélekedett, hogy a Nyugatot vagy nem kellene sokkolnia annak, hogy mások hozzá hasonlóan lépnek fel, vagy pedig mindennek sokkolnia kellene.
Vagyis annak is, hogy a bolíviai elnök repülőgépét nyolc éve ausztriai leszállásra kényszerítették, és hogy Ukrajnában 2016-ban, 11 perccel a felszállása után visszafordulásra kényszerítettek egy fehérorosz repülőgépet, a fedélzetén az Antimajdan (a Kijevben 2014-ben hatalomra került kurzussal szemben álló szerveződés) egyik aktivistájával.
A szóvivő rámutatott, hogy a világháló megőrizte az emberrablások, a kényszerleszállások és a törvénytelen őrizetbe vételek emlékét, és úgy vélekedett, hogy emiatt már nem érik el az elvárt hatást a tömegtájékoztatási eszközök segítségével végrehajtott információs politikai kampányok.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn nem kívánta kommentálni újságíróknak a minszki Ryanair-incidenst. Úgy vélekedett, hogy az ügyet a nemzetközi repülésügyi normák szempontjából az illetékes hatóságok hivatottak értékelni.
Nem nyilatkozott fehérorosz ellenzékiek azon állításával kapcsolatban sem, hogy a Ryanair-gépen orosz ügynökök voltak. Peszkov azt mondta, a Kremlnek nincs tudomása arról, hogy orosz állampolgárokat vettek volna őrizetbe Minszkben. Rámutatott, hogy ebben az esetben a fehérorosz hatóságoknak a szabályok értelmében értesíteniük kellene az orosz nagykövetséget.
A szóvivő arra kérte az újságírókat, hogy a minszki Ryanair-üggyel kapcsolatos nyugati reagálásokat ne hozzák összefüggésbe Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök tervezett találkozójának ügyével.
Az orosz külügyi szóvivő Facebook-bejegyzésében arra utalt, hogy 2013. július 2-án az Evo Morales bolíviai államfőt Moszkvából La Pazba szállító gép kénytelen volt az osztrák fővárosban leszállni, miután Olaszország, Franciaország, Spanyolország és Portugália is lezárta előtte a légterét. Felmerült ugyanis a gyanú, hogy Edward Snowden amerikai informatikus a fedélzeten tartózkodhat. A gépet Bécsben átkutatták, de eredménytelenül. Az incidensért senki sem kért bocsánatot Bolíviától.
Snowden 2013-ban hozott nyilvánosságra szigorúan titkos dokumentumokat arról, hogy a jelhírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) tömeges adatgyűjtést folytatott, és lehallgatóprogramokkal figyelte meg amerikai állampolgárok, valamint külföldi vezetők, köztük európai szövetséges országok politikusainak kommunikációját. Snowden Oroszországba menekült, ami feszültséget okozott Moszkva és Washington viszonyában.
A másik eset, amelyre Zaharova utalt, az volt, hogy az ukrán légi irányítás 2016. október 21-én fenyegetéssel visszatérésre kényszerítette a Belavia fehérorosz légitársaság egyik Minszkbe tartó utasszállítóját, mert a fedélzetén utazott Armen Martiroszjan blogger-újságíró. Martiroszjant az ukrán hatóságok később elengedték, az incidensért pedig Petro Porosenko akkori ukrán elnök megkövette fehérorosz hivatali partnerét, Aljakszandr Lukasenkát.
(MTI/Felvidék.ma)
