Fotó: Németh István

Szlovákiában az ivóvízforrásul szolgáló talajvizek minőségét nem ellenőrzik kellőképpen, derül ki a Legfelsőbb Ellenőrző Hivatal (NKÚ) vizsgálati eredményeiből, melyekről a hivatal szóvivője, Marek Papajčík sajtóközleményben számolt be.

A vízvédelmi politikáért a környezetvédelmi minisztérium felel, a speciális feladatokat három alárendelt szervezet – a Szlovák Vízgazdálkodási Kutatóintézet (VÚVH), a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) és a Dionýz Šúr Állami Geológiai Intézet (ŠGÚDŠ) látja el. Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy Szlovákiában nem teljesülnek a környezet és természeti kincsek védelme terén kitűzött célok.

A legkomolyabb megállapítás az a tény volt, hogy a környezetvédelmi tárca nem dolgozott ki komplex kockázati elemzést a talajvizek védelmi rendszerére vonatkozóan. Nem térképezték fel hatékonyan az összes felületi vagy helyi szennyezésforrást sem, ami kulcsfontosságú lenne bármilyen további monitorozáshoz és intézkedéshez. Szlovákiában nem valósul meg az ivóvízforrásként szolgáló talajvizek egységes monitorozása, csak részleges, nem átfogó elemzések készülnek, melyek nem foglalják magukba egyebek mellett a lakosság egészségének védelmét szolgáló rendszert sem.

„A szennyezettségnek már csak a csapvízből történő megállapítása a monitoringrendszer és a vízforrások védelme csődjének a jele. A hatékony vízvédelem ugyanis a forrásnál kezdődik“ – állapította meg az NKÚ.

Véleményük szerint a talajvizek minőségének ellenőrzéséhez Szlovákiában hiányoznak az információs rendszerek. A meglévő adatbázisok nincsenek kölcsönösen összekapcsolva, nem használják ki az összes rendelkezésre álló vízszennyezettségi adatot és az adatbázisok információit nem dolgozzák fel kellőképpen.

A legnagyobb problémát az információk megosztásának hiányosságai jelentik. Az ellenőrzés szerint a környezetvédelmi minisztérium nem állított fel világos szabályokat és nem koordinálta a monitortevékenységet. Az illetékes szervek ezért nem férnek hozzá egyes, egyéb állami szervek birtokában lévő adatokhoz. Az együttműködési hiányosságok miatt az intézmények között nem működik az időben történő figyelmeztetés követelménye, melynek köszönhetően az érintett felek értesülhetnének a lehetséges vízszennyezésről.

Az NKÚ szerint fontos, hogy az ivóvíz minőségére vonatkozó információk hozzáférhetők legyenek a széles nagyközönség számára is.

Az ellenőrzés arra is rámutatott, hogy a monitorhálózatot nem megfelelően alakították ki, mivel nem ad áttekintést a talajvíz aktuális állapotáról. A peszticidek vagy nitrogéntartalmú trágyák alkalmazására vonatkozó adatokat csak járások szerint dolgozzák fel, nem pedig a vízforrások szerint, miközben kizárólag a mezőgazdasági felhasználást jegyzik, a sportpályákon, magántulajdonú erdőkben vagy a vasúti sínek mellett történő alkalmazást nem.

A monitorozás eredményeiből nem kiértékelhető az emberi tevékenység által okozott szennyezés sem. Hiányosságokra derült fényt a törvényi szabályozás terén is, mivel nem mindig egyértelmű, ki a felelős a szennyeződésforrások figyelemmel kíséréséért, kinek kell az adatokat feldolgozni és azt követően továbbítani más közintézményeknek. Ugyancsak gondot okoz az ellentmondás a geológiai törvényi szabályozás és a vízről szóló, európai irányvonalat követő törvény között.

Szlovákia jelenleg nem képes gazdasági szempontból biztosítani az összes szennyezési forrás részletes monitorozását. Az NKÚ szerint világos kritériumokra van szükség, a felelős szerveknek pedig a legnagyobb veszélyforrásokra kell összpontosítaniuk. Az ellenőrök szerint be kell vezetni a jelentős szennyeződési források helyi monitorozását és figyelemmel kell kísérni a szennyező anyagok talajvízbe való jutását, főleg az ivóvízforrások védelmi övezetében.

(NZS/Felvidék.ma/Parlamentné Listy)