Ma már remélhetőleg senki nem vitatja, hogy szinte lábujjhegyen, halkan, „puhán” beléptünk a negyedik ipari forradalom, a kibertársadalom világkorszakába. Ennek minden szédületesen pozitív és negatív velejárójával és lehetséges súlyos következményével. Egyre több kutató és intézmény ismeri fel a buktatókat is.
Hosszú távon az AI, a mesterséges intelligencia veszélyeiről vannak, akik (például a dán filozófus testvérpár, Christine és Christian Korsgaard és mások) úgy prófétálnak, mint a láthatatlan digitális világbörtön megvalósíthatóságáról. Mások a veszélyek, csapdák mérlegelésének tudatában nemzetközi jogi garanciákat és kiberbiztonsági hálózat kiépítését sürgetik.
Az EU-ban idén tavasszal megszületett a Kiberbiztonsági Kompetenciaközpontról és -hálózatról szóló politikai megállapodás bukaresti székhellyel(!). Ma már egyetemeken képzik a kiberbiztonsági szakembereket, akik tanulmányaik során megismerik a kiberbiztonság elméleti és gyakorlati oldalát, biztonsági, környezeti, társadalmi és gazdasági aspektusait. Magyarországon valami még hiányzik. A kiberetikai alapismeretek tudatosítása, egyáltalán ennek a felvetése, illetve az egyházak ilyen irányú képzési és tudatosítási munkálatai.
Márpedig igen sürgős a jogi és az etikai szempontok összekapcsolása, bevezetése az általános kiberszemléletbe. Pedig vannak minták! Jelentős nemzetközi keresztyén etikai alapítású kutatóközösségek, mint például a svájci globethics.net már 2018-ben kiadta neves szerzői csapattal kidolgozott alapvető kézikönyvét Cyber Ethics 4.0 Serving Humanity with Values (Kiberetika 4.0 Az emberiség szolgálata értékekkel) címmel, amit itthon is kötelező bázisismereti könyvként közzé kellene adni.
És mihamarabb kiberetikai kurzusokat, előadásokat kellene indítani a fiataloknak a jövőnk szempontjából igen jelentős terület kiegyensúlyozott birtokbavétele érdekében. Legalább minima morália szinten. Hálás vagyok zürichi tudós ismerősömnek, a globethics.net alapítójának, Christoph Stückelberger református szociáletikusnak, hogy legutóbbi találkozásunkon felhívta figyelmemet erre az alapvető műre, melynek egyik kötetszerkesztője ő az indiai Új-Delhiben munkálkodó kiberjogásszal, Pavan Duggal professzorral együtt.
A kiberetika kérdései iránt annyira égetően nagy az érdeklődés, hogy Stückelberger vendégprofesszorként a világjárvány kitöréséig folyton úton volt. Előadások garmadáját tartotta Moszkvában, Pekingben és Nigériában. Szeretnék ennek a báziskötetnek a fontosabb megállapításaiból lapunk olvasóival, s reményeim szerint Kárpát-medencei érdeklődőkkel minél több alapinformációt megosztani.
Ezért a kissé provokatív cím is, amivel azt igyekszem érzékeltetni, hogy magyarságunk mennyi szabadságküzdelem árán jutott el napjaink világába, s most egy hatalmas szellemi és erkölcsi szabadságharc, kiberszabadságharc korszakához érkezett el.
Ezt a világ népeivel együtt kell megvívnia, amit a világméretű kibertársadalom szédületes lehetőségeinek a pozitív hasznosításáért, a jövőért kell sikeresen megvívnunk. A digitális jövő magyarsága védelmében mindenkinek tudatosabban kell élnie az információs lehetőségekkel, eszközökkel, adatokkal, személyi és közösségi kockázatokkal, illetve a kiberbiztonság alapkérdéseinek ismeretében etikusan, felelősen.
Nagyon veszélyes idők
Ha megnézzük a számítástechnikai bűnözés növekedésének előrejelzett adatait, egyre egyértelműbb, hogy nagyon veszélyes időket élünk. A támadások 2020-ig megnégyszereződtek. 2018. január 1. és július 2. között 22 408 258 kibertámadás, adatsértés valósult meg az Identity Theft Resource Center jelentése szerint. Kiszámították, hogy egy adatsértés átlagos összköltsége 3,86 millió dollár, a jelzett időszakot követő 24 hónapban a szabálysértés globális esélye 27,9%. A biztonsági védelmet használó szervezetek átlagos sérelemköltsége 1,55 millió dollár a 2018-as Ponemon-jelentés szerint.
Ebben a számítógépes bűnözők folyamatosan fejlődő módszerei állandó védelmi korrekciókat igényelnek, ezek fejlesztése horribilis pénz emészt fel. A virtuális térben végrehajtott cselekmények a technikai rendszereken túl kiberjogi és tudatos etikai védelmet sürgetnek – mivel mindannyiunk biztonságát veszélyeztetik – hangsúlyozza az új-delhi Duggal professzor.
Alaptétel: a láthatatlan kibervilág van az emberért, nem fordítva!
Tanuljunk meg néhány alapvetően szükséges fogalmat! Most hármat, majd a következőkben is párat. A cyber angol szó, aminek a magyar jelentése számítógépes, számítógépekkel kapcsolatos, virtuális. Magyarul elterjedt már kiber írásmódban történő használata.
A kibertér a láthatatlan, virtuális valóság teljes tere, a fizikai világgal párhuzamos világ, számtalan kapcsolódással a fizikai világhoz, az emberek, társadalmak, intézmények, személyesen használt számítógépek, mobiltelefonok, laptopok látható világához. Ez a kibertér jelentősen növekedett az elmúlt három évtizedben. Mindenhol és mindenkor jelen van, műholdakon keresztül, az információs technológiák, az internet, az időjárás-előrejelzések, a nagy adatgyűjtések, az élelmiszer-előállítás, az egészségügyi rendszerek, a bíróságok, az oktatás, az e-kormányzat, a kultúra, a zene és a vallás területén is. Ezért ma már kibernetikus társadalomról kell beszélnünk, amely minden szempontot magában foglal a kibertérhez kapcsolódva. A társadalom minden területe a világ minden táján része a számítógépes világnak. Óriási elvárások és lehetőségek vannak, ugyanakkor hatalmas félelmek és kihívások is tornyosulnak elénk.
A kiberetika célja, hogy tájékozódjon a helyesről és a helytelenről, a jóról és a rosszról a kibertérrel összefüggésben. Megpróbálja alkalmazni az alapvető erkölcsi értékeket és erényeket az új kihívásokra és helyzetekre.
Ma már kiberetika 4.0-ról beszélünk (Cyber Ethics 4.0), hiszen benne élünk a negyedik ipari forradalomban. Ennek technikai jellemzői az internetes és az adatalapú, hihetetlenül gyorsan közölt és változó adatalkalmazással új technológiák kifejlesztése, különös tekintettel a mesterséges intelligenciára (AI). Az etikai válaszokat az új helyzetekre párbeszéd folyamán dolgozzák ki a szakemberek, teológusok, etikusok, jogászok, filozófusok és technikai szakmérnökök.
Alapelv: a kibervilágnak, tehát az egész lakott földet körülvevő láthatatlan, mesterséges valóságnak kell az alapvető emberi szükségleteket szolgálnia, s nem fordítva.
Ha az ember lesz a láthatatlan valóság szolgája, alárendeltje, akkor fog a technikai világdiktatúra rémséges helyzete ránk törni.
Kálvin Genfjétől a mesterséges intelligenciáig
Az ENSZ a fenntartható világról szóló fejlesztési céljaiban (SDG) kifejezi, hogy az új kibertársadalomban is tiszteletben kell tartani a magánélethez és a szabadsághoz való egyetemes emberi jogot. Ezzel együtt növelni kell az egyenlőséget és az életvédelmet. „Sem a nemzeti kormányok, sem a technológiai szektor, sem a civil társadalom, sem senki más nem tudja egyedül megoldani a technológiai fejlődés kihívásait” – jelentette ki Michael Møller, az ENSZ genfi főigazgatója 2017 novemberében Genfben. Csak együtt és csak párbeszéddel, és oktatással, a veszélyek és az esélyek tudatosításával.
A személyes adatok biztonsága éppúgy nélkülözhetetlen, mint az intézményi információk, adatok védelme. A svájci létesítésű, református gyökerekből világméretűvé kifejlesztett, ökumenikus és vallásközi etikai tartalmú és távlatú szerveződés, a Globethics.net Alapítvány (www.globethics.net) genfi irodája és kutatási központja mellett tíz regionális irodát és kutatási központot működtet az összes kontinensen. Világméretű célkitűzésük: a kiberetika témáit továbbvinni az egyetemek oktatási moduljai közé. „Kiberetika a felsőoktatásban”.
Így tölti be etikai elhívatását a genfi kálvini szociáletikai örökség szellemében, el egészen a kiberkormányzásig, a mesterséges intelligencia etikájáig, híven mélyen bibliai-egyetemes gyökereihez, a legpozitívabb életvédő radikalizmus szellemében.
Mit jelent a negyedik ipari forradalom korában, a digitális világkorszakban a bibliai felhívás, sőt parancs a lelki fegyverek mai alkalmazása tekintetében? Erre keressük további blokkjainkban, blogjainkban a választ.
„Vegyétek fel az Isten fegyverzetét, hogy ellenállhassatok a gonosz napon, és mindent leküzdve megállhassatok. Álljatok meg tehát, felövezve derekatokat igazságszeretettel, és magatokra öltve a megigazulás páncélját, felsaruzva a lábatokat a békesség evangéliuma hirdetésének a készségével. Vegyétek fel mindenképpen a hit pajzsát, amellyel kiolthatjátok a gonosznak minden tüzes nyilát. Vegyétek fel az üdvösség sisakját is, és a Lélek kardját, amely az Isten beszéde” (Efézus 6,13-17).
(Folytatjuk)
(Dr. Békefy Lajos/Felvidék.ma)
