Az Orfűi Turisztikai Egyesület főszervezésében valósult meg május 28-án az a nemzetközi konferencia, melynek fókuszában a vidéki örökséget járták körbe a résztvevők. Az egyes témák között számos Kárpát-medencei kiterjedésű, sőt konkrétan két felvidéki vonatkozású is található volt.
A konferenciához olyan szakmai partnerek csatlakoztak, mint a Pécsi Tudományegyetem Marketing és Turizmus Intézete, Fejlesztési és Művelődéstudományi Intézete, Földrajzi és Földtudományi Intézete, illetve ugyanazon egyetem Vidékfejlesztési Intézete. Emellett kiemelt szerepet játszott a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége, a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottsága II. és X. Oszt. Turizmusföldrajzi Munkabizottsága, illetve Gazdaság- és Társadalomtörténeti Munkabizottsága.
A festői környezetű orfűi Medvehagyma Házban megvalósuló szakmai diskurzus egy Horvátország és Magyarország közötti határ menti Interreg projekt keretén belül jött létre (HUHR/1901/2.1.3/0062 RoutesToRoots).
„A vidéki örökséggel való foglalkozás fő célja nem más, mint a megőrzés elősegítése, az örökségi értékeket hordozó tevékenységnek és értékeknek a gazdasági célú hasznosítása, és ezen tevékenységek piaci pozíciójának a javítása. Az örökség lényege megközelítésünk szerint abban rejlik, hogy mit jelent az a ma embere számára. Ezért nem az évszázadokkal ezelőttit kell utánozni, hanem a mai ember számára fontos, különleges, egészséges, értékeket képviselő dolgokat újra felfedezni, és a hétköznapok során hasznosítani. Napjainkban a globalizációval szemben formálódó trendre a tudatos fogyasztói magatartás kialakulása és a helyi örökségi értékek felé fordulás jellemző. Emellett a fenntartható fejlődés elveinek érvényesülése is mind jobban megfigyelhető a fogyasztói szokások változásában. Ezen pozitív folyamatok érezhetően növelik az autentikus vidék örökségi értékei és az ezekre épülő helyi termékek iránti keresletet, felértékelik az örökségi erőforrásokat hasznosító turisztikai kínálatot. Őszintén reméljük, hogy a tervezett konferenciánkkal magunk is szolgálni és segíteni tudjuk ezt a folyamatot” – mondta el köszöntőjében Gonda Tibor főszervező.
A plenáris ülések mellett 6 szekció keretében összesen 53 előadás hangzott el a turizmust érintő kérdések legszélesebb skálájáról. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet egy teljes szekcióval járult hozzá a konferenciához, melynek keretében két felvidéki téma is megvilágítást nyert.
Gábri Rudolf Rákóczi Ferenc szülőházának, a borsi kastélynak az újjáépítési munkálatait, illetve turisztikai kihasználtságának lehetőségeit elemezte, Csonka Ákos pedig a Garam menti Zselízhez kötődő Sacher-kultuszt, illetve az ebben rejlő gasztrokulturális potenciált vázolta fel a hallgatóságnak.
A Tőzsér Anett által vezetett szekcióban elhangzott Bali János igazgató részéről a paraszti kultúra szerepe a vidéki örökség megszerkesztésében című előadás.
A szekcióvezető, Tőzsér Anett a hungarikumok hatásait mutatta be, hogy azok milyen hatást tudnak gyakorolni egy település identitására; Körmöczi Gábor a határon túli magyarság regionális gazdaságfejlesztéseinek területi jellegzetességeiről tartott értekezést a turisztikai célú támogatások alapján; míg Kormányos Katona Gyöngyi a helyi értékek identitáserősítő és közösségépítő szerepét ecsetelte a vajdasági Tisza mentén.
Végül, de nem utolsósorban pedig Szilágyi Ferenc a partiumi helyi kezdeményezésekről tartott előadást, az érmelléki identitás vidékfejlesztési szerepével összefüggésben.
A többi szekcióban a vidéki örökségi értékekre épülő innovatív turisztikai termékfejlesztéseiről, a vidéki örökség és helyi társadalom viszonyairól, magáról a vidéki turizmus lényegéről, az értékteremtéstől a piacra jutási fázisig való folyamatokról esett szó.
Mindezek mellett a gasztrokulturális örökség és a gasztroturizmus kibontakozásáról hangzottak el tudományos megközelítések. Utóbbi részeként bemutatásra kerültek a Baranya és Pécs Európa Gasztronómiai Régiója 2025 projekt céljai, illetve a megvalósítás lehetőségei és feladatai.
A konferencia az elméleti tudástér mellett részben a gyakorlati elemekbe is bepillantást engedett a helyi értékek, termékek bemutatása és kóstolása révén.
(tsák/Felvidék.ma)
