A Gombaszögi Nyári Táborban az ünnepélyes megnyitót követően a Szövetség a Közös Célokért társulás civil információs napot tartott.
A program első részében a „Versailles 100 év távlatából” című előadás-sorozat felvidéki záró előadására került sor. Köő Artúr történész, a budapesti Széchenyi Társaság és a SZAKC meghívására, illetve a Veritas Történetkutató Intézet felkérésére ismertette a meghívott vendégekkel a Trianonhoz vezető út azon okait, amelyekről ritkán beszélünk. Előadásának érdekességét annak a szemléletmódnak a hangsúlyozása jellemezte, amely szerint amikor a történelmi eseményeket vizsgáljuk, mindig helyezkedjünk bele az adott kor emberének a helyzetébe. Igyekezzünk az ő meglátása szerint értelmezni az akkori kor eseményeit.
Köő Artúr történész. Fotó: Máté Gyöngy/Felvidék.ma
A fiatal történész egyértelműen igazságtalannak minősítette a Magyarországot sújtó Versailles-i békeszerződést. Emellett pedig kiemelte, hogy többen felléptek Magyarország védelme érdekében, ám az illetékes döntéshozók nem mertek felsorakozni e hangadók mögé.
Hrubík Béla, a CSEMADOK elnökségi tagja pedig Nemzeti összetartozás minden magyar lélekben címet viselő visszaemlékezésében azokra az érzelmi traumákra világított rá, amelyek megrendítenek bennünket is:
„Több mint száz éve várunk! Jobb időre, jobb korra, jobb emberekre, jobb kormányokra, jobb törvényekre. Mindig azt mondják nekünk, most nem jó az idő. Most rossz az idő. Több mint kilencven éve vagyunk rossz időben, rossz helyen. Rosszkor születtünk: a nagyszüleink, a szüleink, mi is, és születnek a gyermekeink és a gyermekeinknek a gyermekei. Rosszkor ünneplünk születésnapot, rosszkor temetünk, rosszkor sírunk, és rosszkor örülünk. Mi vagyunk a legrosszabb kor generációi, a bűnös nemzedékek sora. Úgy lettünk vádlottak, hogy bűnösök sem voltunk, csak láttuk, ahogyan kihúzzák a földjeinket elbitorló tolvajok a lábunk alól a magyar jövőt. Mert nekünk látni is bűn, érezni is bűn, remélni is bűn, élni is bűn. Pedig mi nem mentünk sehová. Ott vagyunk az ősök sírjainál immár négy generáció óta. Ott a szülőföldön, a palóc dombok tövében, még mindig konok hűséggel. Jó helyen. A világ legjobb helyén. OTTHON!”
Hrubík Béla. Fotó: Máté Gyöngy/Felvidék.ma
Ezt követően került sor a Kitekintés a nemzeti újrakezdés éve jegyében című beszélgetésre, amit Hideghéthy Andrea, a SZAKC ügyvezető igazgatója vezetett, vendégei pedig Beke Beáta, a Pro Le-Ti elnöke, valamint Hrubík Béla, a CSEMADOK elnökségi tagja voltak.
A témaindító gondolatok között Hideghéthy Andrea kiemelte, hogy
a felvidéki magyarságnak egy-egy történelmileg meghatározó korban többször kellett újrakezdeni építeni a közösséget az anyanyelv, a kultúra és az identitás megőrzése érdekében.
Hideghéthy Andrea. Fotó: Máté Gyöngy/Felvidék.ma
A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a koronavírus-járvány okozta korlátozások után most is egy újrakezdési folyamat elindítása szükséges. Ennek egyik építő eleme a magyar kormány és a Nemzetpolitikai Államtitkárság által biztosított támogatások. Mind Hrubík Béla, mind Beke Beáta kiemelték, hogy a szlovákiai támogatások, a megyei és az önkormányzati források lehetőségeit is ki kellene használni a régióban működő civil szervezeteknek, hogy működésüket hosszútávon biztosítani tudják. Ehhez azonban sok esetben külső segítségre, pályázati tanácsadásra van szükségük, amit kevés helyről kaphatnak meg.
Az intézmények szerepét az újraindítási folyamatban, mint közösségben gondolkodó személyek, fontosnak tartották. Ugyanakkor arra is rávilágítottak, hogy a megmaradásunkhoz nélkülözhetetlen például a Pedagógus Szövetség, a Szülői Szövetség munkája, a mindennapi életben mégsem tudatosul hangsúlyosan ezeknek az intézményeknek a szerepe. A CSEMADOK-ot illetően Hrubík Béla egy átalakítási folyamat szükségességét szorgalmazná.
Hrubík Béla és Beke Beáta. Fotó: Máté Gyöngy/Felvidék.ma
A harmadik és egyben utolsó témakörben a motiváció kérdését járták körbe. A CSEMADOK hálózatát hozva példaként mindkét vendég elmondta, hogy már tapasztalta a felvidéki magyarság, hogy minden faluban meg lehet találni azt az egy embert, aki a motorja tud lenni a közösségnek. Ennek az egy embernek főként akkor van, vagy lesz nagy szerepe, amikor egy községben bezárásra kerül az iskola és a nemzeti ünnepek megtartását egyre kevesebben tartják fontosnak. A gyerekeket ilyenkor is össze kell fogni, szavaltatni, énekeltetni, mert csak így marad élő a magyarság és a nemzethez tartozás érzése.
A civil információs nap résztvevői. Fotó: Máté Gyöngy/Felvidék.ma
Hideghéthy Andrea zárógondolatként a nemzeti újrakezdés évében szerepvállalásra ösztönözte a régiót képviselő civil szervezetek jelenlévő vezetőit, tagjait.
A Civil információs napon a SZAKC sátránál a munkatársak tájékoztatást adtak többek között a Nemzeti Újrakezdés II. pályázati kiírásairól, a Szlovákiai Civil Becsületrend 2021 kiírásáról, valamint a Femine Fortis – Erős Nők polgári társulás női példakép pályázatáról.
