Hosszú idő után újra személyesen találkozhattak a Komáromi Zsidó Hitközség tagjai és az érdeklődők augusztus 22-én vasárnap. Ezen a napon indult el az őszi nagyünnepek előtt a megalapításának 230. jubileumát ünneplő Komáromi Zsidó Hitközség ünnepségsorozata, melynek során megemlékeztek a holokauszt komáromi és környékbeli áldozatairól is.
Az egész napon át tartó ünnepségsorozat megemlékezéssel vette kezdetét a zsidó temetőben, majd a program további része a Menházban folytatódott előadásokkal és a Kehila-díjak kiosztásával.
A kóser ebéd közös elfogyasztása után az érdeklődők megtekinthették a felújított rituális fürdőt az Eötvös utcában.
A komáromi Aranyember utcájában található temetőben Nógrádi Gergely budai főkántor gyászimájával kezdődött a vasárnapi program. Az emlékezőket a Komáromi Zsidó Hitközség nevében Paszternák András köszöntötte. Az eseményen jelen volt Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos, Szacsúri János, Magyarország pozsonyi konzulja, Keszegh Béla, Komárom polgármestere, Varga Tamás alpolgármester, Andruskó Imre, a Selye János Gimnázium igazgatója, valamint Kiss Róbert kanonok, a katolikus egyház képviseletében.
Ünnepi köszöntőjében Paszternák András elmondta, a mártírnapon hagyomány, hogy számot vetnek az elmúlt esztendő történéseivel. Mint mondta, a világjárvány miatt beszűkült az élettér, személyes találkozások hiányában a virtuális térre korlátozódott a kapcsolattartás. Kiemelte, az ünnepi online találkozásokban, a külvilágban zajló minden rossz ellenére, volt valami nagyon különleges.
„Heti rendszerességgel kizártuk a gondokat, tanultunk, beszélgettünk, játszottunk Askelóntól Dunaszerdahelyig, Jeruzsálemtől Nagykanizsáig” – fogalmazott.
A hagyományosan júniusban tartott, a komáromi és a környező településekről összegyűjtött és deportált zsidóság emlékének szentelt Mártírnapot is most tartották meg és emlékeztek a 77 évvel ezelőtt történt eseményekre. „Túlélő őseink azt a feladatot bízták ránk, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk arra, hogy miként kezdődtek a megkülönböztetések, megbélyegzések, mi lett a társadalmi közöny eredménye” – fogalmazott Paszternák András.
-
- A megemlékezés résztvevői (Fotó: Szalai Erika)
-
- A megemlékezés résztvevői (Fotó: Szalai Erika)
Verő Tamás budai főrabbi emlékbeszédében hangsúlyozta, nincs annál őszintébb szó, mint a túlélők elbeszélése. Kérte a jelenlévőket, hogy Komárom utcáit járva emlékezzenek, és lássák őket: a szeretteiket, családtagjaikat, osztálytársaikat sárga csillaggal a mellükön, kötelezően gettóba vonulva, vagy, ahogy vagonokba kényszerítik őket.
„Nekünk kötelességünk emlékezni. Azokra is, akik túlélték, és tesszük a kötelességünket azok nevében is, akik az imádságot nem tudják elmondani, mert egész családokat gyilkoltak meg, egész közösségek pusztultak el. Emlékezzünk drága halottainkra, akiket az irigység, a gyűlölet, a közömbösség pusztított el. Amíg élünk, nem feledjük a virágzó komáromi közösség tagjait” – fejezte be gondolatait.
Nógrádi Gergely főkántor közreműködésével gyászimával ért véget a megemlékezés.
A Zsidó Kultúra Európai Napja nemzetközi rendezvénysorozathoz csatlakozva a Menházban folytatódott a rendezvény, melyen Verő Tamás főrabbi a szeptember 6-ával kezdődő zsidó újévről, a Ros Hásánáról tartott előadást. Ezt követően került sor a Kehila-díjak átadására, melyet 2003 óta oszt ki a helyi hitközség, megköszönve mindazok munkáját, akik a zsidó történelem, kultúra, hagyományok, és az elnéptelenedett hitközségek emlékének ápolása terén fontos küldetést teljesítenek.
2021-ben Kehila-díjban részesült Bajcsi Ildikó történész, a Clio Intézet munkatársa, a tatabányai Jóna Imre tanár, politológus, közgazdász és helytörténész, a komáromi Saláth Richard, aki 25 éve a komáromi Hitközségi Híradó grafikai munkatársa, valamint Ernest Salzer helytörténész, a kassai Klezmer Band hegedűse.
Ezt követően Nógrádi Gergely főkántor, író és operaénekes adott koncertet a komáromi Menházban.
A Komáromi Zsidó Hitközség jubileumi programja az Eötvös utca 9. szám alatt található felújított zsidó rituális fürdő, a mikve megtekintésével zárult. Paszternák Tamás elmondta, az épületben működött a kóser mészárszék, a pészachi maceszsütöde, és itt találták meg az épület udvar felőli földszintjén az esővízzel táplált rituális fürdőt, amely a zsidó vallásos élet egyik feltétele.
„Még van, aki kinyitja a zsinagógát az őszi nagyünnepeken” – 230 éves a Komáromi Zsidó Hitközség
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
