Gróf, politikus, apa és mártír – Esterházy János azon kevés XX. századi államférfiúink egyike, aki tragikus életútja ellenére példaként áll előttünk. A Nemzeti Színház az Esterházy-emlékév és a néhai gróf tiszteletére Hazatérés címmel misztériumjátékot ad elő, melynek bemutatójára 2021. szeptember 18-án, 17 órakor kerül sor Alsóbodokon, az Esterházy Zarándoknap programjának záróaktusaként. A darabot a felvidéki premier után ősztől a budapesti közönség is látni fogja a Magyar Nemzeti Színház műsorában.
A legjobb el nem mesélt történet – mondta Quentin Tarantino amerikai filmrendező a magyar vízilabda-válogatott 1956-os olimpiai diadalára a szovjet csapat ellenében. Pedig e rövid meghatározás jobban illik gróf Esterházy János mártírpolitikusunk életére. Igaz, egy monodráma Boráros Imre színművész nagyszerű előadásában már született a Felvidék csillagáról (Siposhegyi Péter: Hantjával sem takar – János passio), és
ugyancsak Alsóbodokon kerül bemutatásra szeptember 17-én Zsigmond Dezső háromrészes, Triptichon című dokumentumfilmje is, mely méltó módon dolgozza fel Esterházy János példaszerű életútját, de a széles közönség – mondjuk egy játékfilmen keresztül – még nem ismeri e történetet.
Más országokban valóságos kultusz alakul ki hasonló emberi, államférfiúi teljesítmények körül, nálunk még a legjobb szándékú, alapos történészi munka ellenére is várat magára ez az áttörés.
Ezen kívánt segíteni a születésének 120. évfordulójára meghirdetett Esterházy-emlékév is, amelynek részeként a Nemzeti Színház Hazatérés címmel egy misztériumjáték bemutatására készül. A premiernek a felvidéki alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpont ad majd helyet szeptember 18-án, egy kétnapos megemlékezés záróakkordjaként. A festői zarándokközpontot és a hozzá tartozó Szent Kereszt felmagasztalása kápolnát és kálváriát a 2018-ban elhunyt iskolaalapító, Paulisz Boldizsár építette magánvagyonából.
Itt, a Nyitra melletti „magyar szigeten” élt, és holtában ide akart visszatérni Esterházy János is.
Politikusként a felvidéki magyarságért küzdött és halt mártírhalált, s politikai céljaiért sosem vállalt cinkosságot ordas eszméket hirdető hatalmakkal. Miközben szilárdan képviselte a magyar érdeket, nem ittasult meg az átmeneti magyar sikerektől sem.
Gerincességéért megkapta büntetését: előbb a zsidómentő erőfeszítéseiért a Gestapo üldözte, a háború után a szovjet Gulagra került, majd több csehszlovák börtönbe, hogy aztán sohase térhessen haza szeretett otthonába, a zoboraljai Nyitraújlakra.
E tragikus fordulatokkal szegélyezett életutat mutatja be korabeli iratok, beszédek, levelezések felhasználásával a Nemzeti Színház Hazatérés című drámája. A misztériumjáték Esterházy János politikai pályája mellett felvillantja a lelki útját, belső vívódásait is. Következetességében, szilárd hitében a katolikus egyház vértanú szentjéhez, Morus Tamáshoz hasonló Esterházy sorsa. Bár a szlovák történészek egy része még mindig gyanakodva tekint rá,
a krakkói érsekség két éve elindította a boldoggá avatási perét.
(Esterházy János édesanyja révén félig lengyel volt.) Előadásunk e hitben edzett férfi útját mutatja be, a zoboraljai hagyományoknak megfelelően balladai hangvételben. Zoboralja ugyanis Kodály Zoltán gyűjtőhelye volt, e környék adta nekünk a Galántai táncokat, a Csitári hegyek alatt című népdalt, de az itteniek költöttek egy balladát Esterházy Jánosról is. Anélkül is él bennünk Zoboralja költészete, hogy tudnánk róla. A Rubold Ödön színművész által rendezett Hazatérés című misztériumjáték is erre a titkos tudásra épít: miközben életrajzi drámának mutatja magát, a mindannyiunkban élő jóra való nyitottságot akarja megszólítani.
A Magyar Nemzeti Színház első alkalommal lép fel Esterházy János szülőföldjén. Ez okból is szeretettel várjuk és hívjuk a kedves közönséget az alsóbodoki bemutatónkra, az Esterházy János Zarándokközpontba.
(Lukácsy György, dramaturg/Felvidék.ma)
