A vértanúk emlékműve Aradon, 2004-ben. (Fotó: Darnai Zsolt)

A dicső forradalom és szabadságharc eltiprása után, a külföldi túlerővel megtámogatott birodalmi hatalom elérkezettnek látta az időt arra, hogy a magyar és más nemzetiségű, de kivétel nélkül a magyar szabadság eszméjét karddal és példamutató bátorsággal védő hősökkel leszámoljon. Ez a megtorlás az egész nemzetnek, a kivégzések megfélemlítő üzenete pedig a Habsburg Birodalom más népeinek is szólt.

Azóta a szabadságharc vérbe fojtásának gyásznapjaként emlékezünk október 6-ára. Voltak korok, amikor csendre intő ujjal titokban, máskor megtűrt csendes főhajtással, napjainkban pedig zászlókat lobogtatva szabadon. Látszólagos ellentmondás ez: évtizedek óta szabadon emlékezünk a szabadság eltiprására. Aki viszont élt diktatúrában, netán olyan demokráciában, ahol nemzetiségi alapon mérték a jogokat, horribile dictu szűkítették az egyenjogúságot, az pontosan érti: ez az ellentmondás miért csupán látszólagos.

A mai kor emberének, vagyis magyarok és nem magyarok utódainak is érdemes felidézni mindazt, amit a bátorság tanúi a szabadság oltárán feláldoztak:

1. Karrierje felfelé ívelt, mégis a kiszámíthatatlant választotta.
2. Rangja és címere volt, előre állt hát a küzdők sorában.
3. Vagyonos emberként mégsem a pénzszerzés motiválta.
4. Gazdag család sarja volt, ám nem utazgatott úrfiként Nyugaton.
5. Idegen nyelvet beszélt, ennek ellenére megértette a magyar haza hívó szavát.
6. Katona volt, de nem követte a rossz parancsot.
7. Tanult ember volt, mégsem mérlegelte a sorsát befolyásoló következményeket.
8. Még csak harminc volt, mégis nemet mondott a bohém életre.
9. Ő már ötvenhat telet élt meg, mégsem pihent a karosszékben.
10. Bátorságát már bizonyította, mégsem dőlt hátra dicsekedve.
11. A közért sokat tett, mégis vállalta a kényelmetlent.
12. Bölcs ember volt, mégsem magának ügyeskedett a háttérben.
13. Ember volt. Éppen ezért küzdött az embertelen ellen.

Miért?
Mert az egyéni példamutatások alapozták meg a közösség jövőjét.
Ők együtt küzdöttek a Szabadságért.

A fenti erények ismerete ellenére némelyek szerint…
-13. Az embertelenség ellen küzdeni nem érdemes.
-12. Ügyeskedj a háttérben, magadnak!
-11. A kényelmetlent választani butaság.
-10. Dicsekedj az érdemeiddel, hisz megérdemled.
-9. A karosszék kényelme a pihenés lényege. Kijár neked.
-8. A bohém élet lényege: a mának élni, élvezni.
-7. Tanult emberként mások kárából tanulni.
-6. A rossz parancs is parancs, csak szó nélkül kell végrehajtani.
-5. Nem az én nyelvem, nem az én népem. Mi közöm hozzá?
-4. Úrfiként megengedhetem magamnak, hát élvezem.
-3. A pénzből sosem elég. Megszerzem másokét is.
-2. Valaki vagyok a rangom és a címerem által.
-1. A karrierem az első: a többi pedig lényegtelen.
0. Miért? Mert ez a fogyasztói lét lényege.

A népek tavaszának múltbéli eszméje közismert. A szabadságból eredő választás joga napjainkban még adott, mint ahogyan az volt a szabadság tanúinak korában is.

A jövő történelme pedig ma íródik.

Írjuk hát magyarként.

Éljünk emberként!
Hogy az eleink által kivívott szabadságnak legyen értelme és értéke.

Kelt a múltból eredő, de a jövőnek szóló jelenben.

Felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az Országház előtt

(PaedDr. Darnai Zsolt/Felvidék.ma)