Címke: Sztorik a múltból

A független Csehszlovák Köztársaság megteremtőjeként tisztelt Tomáš Garrigue Masaryk alakja sokak előtt úgy jelenik meg, mint a demokratikus társadalmi rend megteremtéséért harcoló cseh polgári...

Kinek neve törvényhozásunk legdicsőbb szakával elválhatatlanúl össze van kapcsolva, s fejét a polgári cserkoszorú mellett az irodalmi borostyán is fedezi. (Toldy Ferenc, 1860) A beleházi és ethrekarchai család az...

A Magyar Királyság kormányzója, vitéz nagybányai Horthy Miklós legemlékezetesebb csallóközi látogatására 1938. november 6-án került sor. A legfőbb hadúr ezen a napon vonult be honvéd csapatai élén, a környék és a város lakosságának ünneplése közepette, a húsz évvel korábban elcsatolt Komáromba. Kevésbé ismert tény, hogy 1943. március 13–án személyesen jelent meg a medvei híd felavatásán.

A futball történetének kezdetét a Kr. e. 3. századi Kínába vezetik vissza, ám a modern változata a 19. századi Angliához köthető. Még ebben az...

A Felvidék 1938-as visszatérése után felerősödtek a medvei híd megépítését kérő győri és csallóközi hangok. November 5-én a magyar csapatok először még kompon, majd...

A második világháború lezárását követően, a sztálini útmutatások alapján, mind a magyarországi, mind a csehszlovák kommunisták az egypárti uralom kiépítését tűzték ki célul. A...

Hit és tudás, pap és pedagógus egy-egy tartópillére a felvidéki magyarok jövőjének a legkisebb falucskában is. Ha szilárd identitású és hitű, magyarul gondolkodó emberfők...

A felvidéki magyarság történelmi tapasztalata közösségünk megmaradása szempontjából röviden így hangzik: az iskola a minden. Ahol ugyanis iskola van, ott az anyanyelvet átadják és a kultúrát átörökítik, ott értéket alkotnak és őriznek, a hagyományokat ápolják, illetve magyarul gondolkodnak, álmodnak és imádkoznak. Az elmúlt egy évszázadban minden az iskolától indult, ami a felvidéki nemzetrészt a hazának megőrizte

Az első világháború veszteségei után a Tanácsköztársaság 133 napja nemzetünk történelmének legsötétebb időszakának egyikét jelentette (1919. március – augusztus). Vezetői Leninék példáját követve diktatúrát...

A felvidéki magyarok 1918-1920 közötti időszakára vonatkozó ismeretszerzés során, a kortársak visszaemlékezéseit olvasgatva, igazi csemegének számítanak a hétköznapok emberének tollával íródott beszámolók. Ezekben nem a politikát csináló „nagyok” utólagos magyarázatait és értelmezéseit találjuk, hanem a kisember által megélt örömök és keserűségek befolyásolta helyi történések leírását.

A felvidéki magyarság történetének elmúlt 100 évében sorsfordító események egész sora követte egymást: impériumváltás, trianoni diktátum, visszacsatolás, háborús veszteségek, a hontalanság évei, szövetkezetesítés kényszerrel, de ott volt 1968 prágai tavasza, majd a bársonyos eufóriája és a sovinizmus kijózanító valósága1993 után.