Tartalmas, élvezetes délutánt, kora estét élhettek át azok, akik a Pro Futura Hungarica polgári társulás és a pozsonyi Liszt Intézet-Magyar Kulturális Intézet közös rendezésében megtartott könyvbemutatón, beszélgetésen, tárlatnyitón jelen voltak. Úgy is mondhatnánk, hogy ez egy multifunkciós rendezvény volt.
Venyercsan Pál, az intézet igazgatójának bevezetője után Csáky Pál legutóbb megjelent Büszkeség és harag című könyvének bemutatása következett. Ennek kapcsán a szerző egy alapos történelmi visszatekintést tartott régiónk utóbbi harminc évéről, a rendszerváltás utáni történésekről, eseményekről, politikai folyamatairól. Mint elmondta, a vírusjárvány miatti bezártságban volt ideje végiggondolni az eltelt időszak menetét, fordulatait, és úgy gondolta, érdemes az olvasók elé vinni, hitelesen feltárni a társadalomban lezajlott folyamatokat.
A könyv három hosszabb beszélgetést tartalmaz, amelyeket a somorjai Fórum Intézet munkatársa készített a politikus-íróval. Ebben igyekezett átfogó képet adni az 1989-2020 közötti időszakról. Mint minden interjú, beszélgetés, ezek is szubjektívek, más egyén természetesen ugyanazt a cselekményt másként ítélné meg. Ezért szeretné Csáky Pál, ha minél több vélemény, visszaemlékezés jelenne meg tehetséges emberek tollából erről az időszakról, tartozunk ezzel kortársainknak, de főleg az utókornak. A rendszerváltás utáni éveket mindenképpen pozitív jelentőségűnek ítéli, minden hibája, visszássága ellenére egy élhetőbb világ köszöntött ránk.
A felvidéki magyarság szempontjából a legeredményesebb évek azok voltak, amikor politikai képviseletük volt a szlovák törvényhozásban, különösen a 2002-2006 közötti időszak tekinthető áldásosnak, amikor egy elfogadhatóbb politikai kultúra alakult ki, iskoláink, településeink fejlődhettek. Nem utolsósorban az egységesült Európa részesei lettünk, még ha tudjuk, ma már az Európai Uniót sok esetben bírálják, bíráljuk is. Csáky Pál azt is kifejtette, hogy készül a kötet folytatása is, amely A penge élén címet viseli majd és abban korabeli dokumentumok, határozatok, döntések leiratai kerülnek közlésre. A szerző könyvének hátlapján így vall:
“Hittem, hiszek egy tisztább, szebb világban. Küzdöttem – és nem bántam meg”.
A Büszkeség és harag, ahogy Csáky Pál valamennyi könyve egyben saját világlátása, de hozzájárul mindannyiunk tisztább rálátására is világunkra, életünkre, környezetünkre, azokra a politikai folyamatokra, amelyek akarva-akaratlan befolyásolták sorsunk alakulását.
A másik bemutatott könyv Oriskó Norbert A természet vadvirága című műve volt, amely tavaly jelent meg, és mára számos hazai és külföldi, Petőfi Sándor életével kapcsolatos helyszínen bemutatásra került. Oriskó Norbert 100 oldalasra tervezte könyvét, ezzel is emlékeztetve a tavalyi trianoni diktátum 100. évfordulójára. A könyvecske több mint érdekes olvasmány arról a költőnkről, aki máig a legolvasottabb, a legismertebb még külföldön is, a leg…, leg… minden irodalmi tekintetben. Joggal kérdezhetnénk, ugyan mit lehet még elmondani róla? Oriskó Norbert bizonyítja, hogy lehet és ehhez hozzájárul informatikusi végzettsége is, mert egzakt pontossággal tárja elénk például, hogy Petőfi rövid élete során 160 ezer szót, 33 445 verssort írt. És rámutat arra is, hogy ezalatt a pár évnyi élet és pályafutás alatt a lét teljességét élte meg, a legnagyobb nyomortól a legnagyobb magasságokig, a mély elkeseredettségtől az eget rengető boldogságig. Csodálatos életút, szelleme, költészete méltán ragyog évszázadok múltán is. A könyvecske pedig megerősít bennünket abban a hitünkben, hogy irodalmunknak, kultúránknak örök érvényű nagyságai vannak.
A rendezvény harmadik részében a Peczár Károly fotóiból készült tárlatot mutatta be a fotók alkotója. Bár a kiállításnak nem adtak címet, de a legkifejezőbben az Úton szó határozza meg a képeket. A fényképek készítője munkáival kapcsolatosan azt mondta, hogy ezek rejtett üzenetek. Útközben rácsodálkozva a természet, az épületek, a létesítmények rejtett szépségeire kerültek megörökítésre. Prága, Pannonhalma, Pozsony, a Csorba-tó sajátos megközelítésben tárul elénk, és ha figyelmesen szemléljük mindenki felfedezheti rajtuk a számára felrejlő üzenetet. Peczár Károly a fényképeket aukcióra, eladásra szánta, a bevételt pedig, ahogy a könyvek eladásából származó összeget is a pozsonyi onkológiai gyermekkórház javára ajánlották fel.
A szerzők a mostani rendezvényt máshol is szívesen folytatnák, amennyiben a járványhelyzet engedi. Megéri résztvevőjének lenni!
(Benyák Mária/Felvidék.ma)
