Szűz Máriát, Jézus anyját, a magyarok Oltalmazó Boldogasszonyát, a Babbát, s annak boldogasszonyi minőségeit évezredek óta tisztelik eleink. A magyar népet a történelem folyamán rengeteg támadás, csapás, baj és üldöztetés érte. Háborúban és békében, egyaránt bizalommal fordult az Égi Édesanyához.
A Boldogasszony ünnepek az esztendő körén ciklikusan megjelennek, összekapcsolódnak a természet rendjével és szakrális erejével, s végigkísérik a magyar nép ünnepeit az egyházban és a népi hagyományokban.
Az első Krisztus-hitre tért magyarokat, a Szűz Mária iránti tiszteletben megerősítette Szent István király, amikor elmerülve abban a gondban, hogy kire maradjon halála után az ország, a nép s az egyház vezetése, istápolása, Szűz Mária oltalmába ajánlotta önmagát és királyságát. Így lett Magyarország Mária országa.
E természetfeletti kapcsolatot Mária és a magyar nép között a Szent István halálát követő belvillongások sem tudták elhomályosítani, és Szent László, a lovagkirály uralkodása idején új virágzásba borult. Tatárral, törökkel szemben egyaránt Jézus és Mária nevét kiáltva védte életét, hitét és övéit a középkor magyarja.
Október 6-án, vagy a hozzá közel eső vasárnapon, egy különös arca mutatkozik meg a Boldogasszonynak, amikor Nádi Boldogasszony, vagy Nádi Szűz Mária ünnepét üli a délkelet-alföldi kegytemplom, a gyulai Nádi Boldogasszony-templom. Az ünnep alkalmából a Körös-vidék népe zarándokol a templom búcsújára és imádkozik oltalomért a Nádi Boldogasszonyhoz, más néven a Körös-vidék Nagyasszonyához.
„Nádi Boldogasszony, Gyula Nagyasszonya,
Hozzád folyamodók kegyes pártfogója.
Nádi Boldogasszony el ne hagyd népedet,
Kérünk e szent helyen, segélj meg bennünket!”
A török időkre nyúlik vissza az ünnep eredete, amikor kiváló búvóhely volt a nádas, mocsaras, lápos terület, mely nemcsak bújtatta az üldözöttet, de hajlékot és táplálékot is adott. Nem véletlen, hogy ezek az anyai tulajdonságok az Égi Édesanya gondoskodására utaltak. Így lett a nádas, a Nádi Boldogasszony hajléka, ahová befogadta, ahol megóvta és megtartotta gyermekeit.
A gyulai Nádi Boldogasszony plébániatemplom helyén már a török idők előtt is templom állt, benne őrizték a nagy tisztelettel övezett Nádi Szűz Mária kegyképet, mely 1313-ból, Gyulamonostor templomából származott. A török elől igen sokan menekültek ide, a rengeteg nádasokba, a Nádi Boldogasszony oltalma alá. A 16. század első felében a törökök immár sokadjára felgyújtották a várost, amely 1566-ban a várral együtt török kézre került.
A 129 évig tartó török uralom alatt a templom helyén Ali bég dzsámija állt. A berendezés és vele együtt a kegykép is elpusztult. A népi hiedelem azonban arról beszélt, hogy a képet elmenekítették, elrejtették és őrizték a rábízottak.
„Az öregek emlékezete elhomályosul s a régi dicsőség emléke elenyészik. Csak az oklevelek sárguló pergamenjei őrzik meg annak az emlékét is, hogy 1214-ben, az Aranybullát kiadó II. András király idejében, Boleszláv váci püspök, egy Árpa, vagy Árpád nevű falut a gyulai bencés monostornak adományoz. Gyula városa, mely az egyik honfoglaló magyar fejedelmi családról, az erdélyi Gyulákról, – kik közül anyai ágon Szent István is származott – vette a nevét, s ekkor még kicsiny falu. Mégis igen nagy kincse van Gyulamonostornak, itt őrzik a Nádi Szűz Mária képét. És “Ájtatoskodás okáért nagy népsokaság zarándokol vala ahhoz”.
Olyan nagy jelentőségű a középkorban a gyulai kegyhely, hogy 1313-ban, az ifjú Károly Róbert királyunk is elzarándokol ide – írja Harangozó Imre, gyulai néprajzkutató, a kegyhely viszontagságos évszázadairól szóló tanulmányában.
Ma, az ősi templom helyén az 1775-1777-ben épített barokk stílusú templom áll, melyet a Szeplőtelenül Fogantatott Szűz tiszteletére szenteltek fel.
A Szűzanya tiszteletének gyulai megnyilvánulását már Boldog Apor Vilmos, akkori gyulai plébános is szerette volna helyreállítani s szorgalmazta, hogy a belvárosi templomban kapjon helyet a Körös-vidék Nagyasszonya. A terv azonban csak az ő mártírhalála után, 1949-ben valósult meg, mikor püspöki rendelet határozta meg a gyulai Nádi Boldogasszony tiszteletének felújítását.
A kegyhely felújításához legenda is fűződik: egy sarkadi leánynak álmában megjelent Szűz Mária, s megmutatta, hogy a Körös nádasaiban hová rejtették el egykor a kegyképet.
Az elenyészett múlttal és a mocsarak lecsapolásával együtt azonban elenyészett a kegykép is. Helyette Borsa Antal festőművész festette meg a templomban található Nádi Boldogasszony képet, melyet egy külön oltáron helyeztek el. Az oltár két oldalán nádszálak jelzik a régi nádi búcsúk emlékét s újra megindult a búcsújárás.
Amíg nemzedékek váltották egymást, a Nádi Boldogasszony tiszteletét és kultuszát a hagyomány őrizte meg. Ma, a megújult kegyhely emlékeztet a magyar történelem nehéz időszakára, amikor a Magyarok Védasszonyánál talált menedéket üldözött népünk.
A templom főbb búcsúi: október első vasárnapja (október 6.), ami a kegyoltár felszentelésének ünnepe, Szent József napja és Nagyboldogasszony ünnepe. A Körösök hívő népe ma is így imádkozik a kegykép előtt: „Nádi Boldogasszony, hazánk Védasszonya, a búcsújáróknak vezérlő csillaga, könyörögj érettünk!”
Forrás: Gyula Város, Magyar Kurír
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
