„Amint a villamos vezeték szertefut az országban, mind több és több faluban kigyújtva a világosságot árasztó fényt, úgy lesztek ti is kulturális életünk hálózatának vezetékei. Amerre kerültök az életben, magatokkal viszitek a zenei műveltséget, az értékes zene szeretetét, …Világosságot árasztva szebbé teszitek majd magatok és mások életét.” (Kodály Zoltán)
A járvány okozta akadályok közös akarattal való legyőzését, elhárítását követően, november 13-án Zsérén, a Szent Miklósnak szentelt római katolikus templomban került sor a Tárjuk ki szívünket! című rendezvényre.
A Nyitra Megye Önkormányzata, Nyitra Megye Népművelési Központja, a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága, a pozsonyi Zenei Központ és Zsére Község Önkormányzata által szervezett rendezvény – miként Sándor Marianna, a kedves műsorvezető szlovák és magyar nyelven is tolmácsolta – küldetése a szlovákiai zeneművészet népszerűsítése volt. A szervezők nevében szintúgy ő köszöntötte a hangverseny közönségét, köztük a koncertet jelenlétükkel megtisztelő vendégeket: ifj. Szíjjártó Jenőt és feleségét, Szíjjártó Jenő lányát, Ilonát és férjét, Szalai Szilviát, az SZMZT elnökét, Daniela Gundovát, a NYMK igazgatóját és Zsebi Józsefet, Zsére község polgármesterét.
A hangverseny első szereplője az 1971-ben alakult – egyebek mellett a Galántai Kodály Napokon eleddig öt aranykoszorús minősítést szerzett – ma is kiváló formában lévő, szépen-üdén csengő koloni Zobor Hangja Vegyes Kar volt. Műsoruk: Milan Novák: Midőn a szűz magzatát, Zdenko Mikula: Köszöntsük imádással, Németh-Šamorínsky István: Nyolc magyar népdal II., III., V. tétel. Zongorán közreműködött Ternóczky István, vezényelt Tóth Katalin.
Komáromi Kamarazenekar Vass Lajos Kórus
A kórusmuzsikát hangszeres zene váltotta, a – Dobi Géza hegedűművész, tanár, zeneszerző által, a Csemadok Városi Szervezete keretében, több mint 50 évvel ezelőtt alapított – Komáromi Kamarazenekar fellépése következett. A vonószenekar jelenlegi tagjai: konzervatóriumok abszolvensei, zeneművészeti egyetemek vonós tanszékeinek hallgatói, valamint gyakorlati zenepedagógusok. A zenekar jelenlegi koncertmestere, Boris Borsányi vezetésével, egyben szólójával szólaltatta meg Szíjjártó Jenő Középszlovákiai népdalok – versenymű hegedűre és népi zenekarra című „sajátos hangzású” – méltánytalanul ritkán hallható – értékes kompozícióját. Apropó: egy gondolat!
A versenyműben feldolgozott népdalok – a mű felcsendülése előtt – szólista, szólisták által való elénekeltetése a hallgatót (talán) motiváltabbá tehetné az érdekes, igényes hangszeres mű befogadására.
Majd ismét kóruszene következett: a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa – amely 1964-ben alakult, a közelmúltban Magyar Örökség Díjjal jutalmazott Szíjjártó Jenő kitartó munkájának köszönhetően Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara/CSMTK/ néven – vonult a színre. Az énekkar fennállásának 57 éve alatt számos hazai és külföldi sikert aratott, amit több kitüntetés is fémjelez: Pro Cultura Hungarica-díj 2000, Esterházy Emlékérem 2009, Kóta-díj 2008, Harmónia-díj 2015. A kórus tagjai havonta egy hétvégén jönnek össze az éppen esedékes fellépés helyszínén, vagy annak közelében.
A rangos, sokkal több odafigyelést – publicitást érdemlő „csapat” művészeti vezetője Józsa Mónika, a Konstantin Filozófus Egyetem tanára, a Magyar Kodály Társaság tiszteletbeli tagja, vendégkarnagya Kocsis-Holper Zoltán, a Kodály Kórus Debrecen vezető karnagya, a soproni Kórus Spontánusz művészeti vezetője.
A fáradhatatlan, lelkes kollégák műsorát hallgatva az ötlött fel bennem, hogy Kodály Tanár úr bizonyára az „ilyenek” láttán-hallatán fogalmazta meg a következő üzenetét:
„Az igazi művészet az emberiség emelkedésének egyik leghatalmasabb eszköze, aki minél több embernek hozzáférhetőbbé teszi, az emberiség jótevője.”
A jótevők kórusának műsorában elhangzott: Szíjjártó Jenő–Dénes György: Csallóköz, Szíjjártó Jenő–Weöres Sándor: A meséről, Albrecht Sándor: Missa in C. Szólót énekelt Horváth Diana, közreműködött a Komáromi Kamarazenekar, vezényelt Józsa Mónika és Kocsis-Holper Zoltán.
A hazai értékeket felvonultató, kiválóra sikerült rendezvény ötletgazdája és fő szorgalmazója (most is) Kazán József karnagy, az SZMZT alelnöke volt. A hangversenyt követően a szervezők nevében a műsorvezető így köszönt el: „Köszönjük valamennyi fellépőnek a közreműködést és az igényes művészi munkát. Külön köszönet a zsérei önkormányzatnak és az Egyházi Hivatalnak, hogy ebben a nehéz időszakban teret adtak és támogatásukkal hozzájárultak e nemes rendezvény megvalósításához.”
Megszívlelésre az arra illetékeseknek! Az ilyen, és az ehhez hasonló műsorokat fel kellene kínálni, utaztatni kellene, hogy előadóik „világosságot árasztva szebbé tegyék majd maguk és mások életét”, mindenütt, amerre csak járnak.
A szerző nyugalmazott zenepedagógus.
(Stirber Lajos/Felvidék.ma)
