Történt haladás London és az Európai Unió között a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréhez kapcsolódó észak-írországi protokoll ügyében, és a tárgyalások hangneme is javult, de a továbblépéshez a brit kormánynak fel kell hagynia a „politikai színjátékkal” – mondta vasárnap Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős tagja.
Šefčovič, aki a Brexit-megállapodás ellenőrzésére alakult vegyes bizottság társelnöke is, a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi magazinműsorának nyilatkozva egyenes utalást tett arra, hogy az EU nem tud olyan megoldást elfogadni, amelynek alapján ellenőrizetlenül áramlanának áruk az unió egységes belső piacára.
A bizottsági tisztviselő feltette a kérdést: Nagy-Britannia elfogadná-e, ha a brit piacra mindenféle ellenőrzés nélkül érkeznének áruk? „Nem hiszem, hogy ezt a britek elfogadnák”, és Londonnak meg kell értenie, hogy az EU sem tudja elfogadni az ellenőrzés nélküli árubeáramlást saját belső piacára – fogalmazott.
Šefčovič hozzátette: az EU hajlandó – és ezt fel is ajánlotta – a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalom 50, egyes esetekben akár 80 százalékos csökkentésére, de „nem tudja visszacsinálni a Brexitet”, különösen annak azon formáját, amelyet London javasolt, és amelyről végül megállapodás született az EU-val. Az EU csak e megállapodás keretei között tud gyakorlatias megoldásokat felkutatni – mondta az Európai Bizottság képviselője.
Nagy-Britannia és az Európai Unió között egyre élesebb viszály parázslik az észak-írországi protokoll ügyében.
A protokoll alapján Észak-Írország a Brexit után is harmonizált árukereskedelmi viszonyrendszerben maradt az EU egységes belső piacával és vámuniójával, annak érdekében, hogy ne kelljen újból fizikai határposztokat létesíteni az Ír Köztársaság és Észak-Írország határán.
A 499 kilométeres, valaha katonai szigorral őrzött határon, amely a Brexit óta az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára, az 1998-as nagypénteki megállapodás által elindított észak-írországi megbékélési folyamat egyik legfontosabb eredményeként hosszú évek óta semmiféle ellenőrzés nincs.
Így viszont a protokoll alapján a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat kell eseti ellenőrzéseknek alávetni, annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból Írországba – vagyis az unió egységes piacára – ellenőrizetlen termékek kerüljenek be.
London és az észak-írországi britpárti protestáns pártok azonban hosszú ideje követelik az EU-tól a protokoll átalakítását, arra hivatkozva, hogy a brit–északír kereskedelem ellenőrzési kötelme kikezdi Észak-Írország alkotmányos pozícióját az Egyesült Királyságon belül.
Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.
David Frost, a brit kormány Brexit-ügyi államtitkára többször is kilátásba helyezte, hogy ha nincs előrelépés a protokoll átalakítására tett brit követelések ügyében, London életbe léptetheti a protokoll 16. cikkelyét. Ez meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján London vagy az EU egyoldalúan felfüggesztheti a protokoll egyes elemeinek hatályát. Ha London megteszi ezt a lépést, az teljes körű kereskedelmi háborúhoz is vezethet Nagy-Britannia és az Európai Unió között.
Simon Coveney ír külügyminiszter a minap egyenes utalást tett arra, hogy az EU akár a Brexit-megállapodásban foglalt, Nagy-Britanniával kötött kétoldalú kereskedelmi megállapodást is felmondhatja. Arra a kérdésre, hogy ezt elképzelhetőnek tartja-e, Maroš Šefčovič a vasárnapi BBC-műsorban csak annyit mondott, hogy nem akar belemenni „feltételezésekre alapuló negatív forgatókönyvek” taglalásába. Ő is kijelentette ugyanakkor, hogy a 16. cikkely életbe léptetésének súlyos következményei lennének.
(MTI/Felvidék.ma)
