A poliklinika épülete (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

A komáromi képviselő-testület tegnapi ülésén döntött a volt egészségügyi központ, köznapi nevén „poliklinika” épületének és telkének eladási szándékáról. A versenytárgyalás kiírásának javaslatát egyhangúlag elfogadták. A beterjesztés értelmében az ingatlan kikiáltási ára 268 ezer euró. A képviselők szerint a magyar állam tulajdonában lévő Manevi Zrt. szlovákiai leányvállalata is érdeklődik az ingatlan megvásárlása iránt.

A szavazást megelőző vitában Andruskó Imre képviselő megjegyezte, nem tartja szerencsésnek, hogy az épületet műemlékké nyilvánították. Az ügy előzménye, hogy a Nec Arte Nec Marte Komárom – Komárno komáromi székhellyel bejegyzett társulás petíciót indított még a nyáron, hogy „megmentsék” az omladozó épületet, majd kérvénnyel fordultak a műemlékvédelmi hivatalhoz, hogy minősítsék műemlékké, ami a közelmúltban meg is történt.

Andruskó, aki a társulás szándékát ugyan nem vitatta, de elhibázott döntésnek tartja, hogy az épületet a felújítása előtt műemlékké nyilvánították, mivel ez megnehezíti az eladását és jócskán megdrágítja az épület helyreállítását.

A képviselő a Selye János Gimnázium igazgatójaként nemrég szerzett tapasztalatokat a műemléki zónában lévő, de még nem műemléki védettségű oktatási intézmény felújítása kapcsán. Véleménye szerint a poliklinika felújításának költségei így már megközelíthetik a 8 millió eurót. Ráadásul a műemlékvédelem megköveteli az eredeti állapotok visszaállítását, ami a 21. századi igényeket nem feltétlenül tudja kielégíteni, jegyezte meg. Mindenesetre támogatta a versenytárgyalás kiírását azzal a kitétellel, ha feltételül szabják, hogy az épületet meghatározott időn belül fel kell újítani. Erre azért is van szükség, mert a városnak nincsenek jó tapasztalatai az eladott ingatlanok felújítása kapcsán. A 2018-ban új tulajdonoshoz került Aranyhordó szecessziós épületén például azóta sem történt értékelhető változás.

(Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

Ondrej Gajdáč képviselő, egyben egy hasonló patinás épület, a szlovák gimnázium igazgatója, megerősítette kollégája szavait, ám hozzátette, ha nem lenne műemlék az épület, a homlokzatát akkor is az eredeti állapotában kellett volna visszaállítani, mivel műemlékvédelmi zónában áll a város főterén. „Most már a belső terek kialakításánál is az eredeti állapotokat kell kialakítani eredeti alapanyagok felhasználásával. Ez jelentősen megnöveli az épület helyreállításának költségeit” – húzta alá.

Knirs Imre képviselő, korábbi alpolgármester előző tisztsége alatt igyekezett – főleg a magyar kormány részéről – támogatókat szerezni az épület helyreállításához – sikertelenül.

Most nyomatékosította, az épület felújítása nem várhat tovább, annyira rossz állapotban van.

„Szégyellem magam, hogy csak idáig jutottunk. Nem hiszem, hogy bárki is büszke lehet arra, ami ezzel az épülettel eddig történt” – fogalmazott. Andruskó méltatta Knirs korábbi igyekezetét, majd országos politikai vizekre evezve megjegyezte, érthetetlen Ivan Korčok külügyminiszter hozzáállása. „Utánanéztem, Szlovákiában másfél millió eladásra kínált ingatlan van, ebből Magyarország megvett tizenötöt. Most kérdem én, mekkora probléma ez? Nevetséges történet” – fűzte hozzá.

Az Aranyhordó épülete (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

Kovács Dávid képviselő hozzászólásában már konkrétan arról beszélt, hogy a magyar kormány „bejelentkezett” a vásárlásra. „Az jön az épületért, akit te is szerettél volna” – intézte Knirshez, hozzáfűzve, „kérdezd meg Németh Szilárd államtitkár urat, ő majd elmagyarázza neked bővebben”. Ezzel Knirs korábbi, a testületi ülés elején tett megjegyzésére reagált, amikor azt nehezményezte a volt alpolgármester, hogy egy alig fél éve bejegyzett cég érdeklődik az ingatlan felől.

A céget idén februárban jegyezték be egy dunaszerdahelyi címre MANEVI SK néven, ami a magyar állam tulajdonában lévő Manevi Zrt. leányvállalata.

Gajdáč és Andruskó képviselők higgadtan csitítva a képviselőket hozzászólásukban arra mutattak rá, a versenytárgyalásra bárki bejelentkezhet, ám a szlovák kulturális minisztériumnak elővásárlási joga van.

Erre reagálva Szabó Ingrid hivatalvezető beszámolt arról, hogy levélben szólították meg a minisztériumot, hogy élhet elővásárlási jogával. „A műemlékvédelmi törvény értelmében, ha 30 nap után nem válaszolnak, az azt jelenti, hogy nem érdeklődnek az épület iránt” – jegyezte meg, hozzátéve, a határidő november 28-án jár le, addig a versenytárgyalást ki sem írhatják.

2019-ben a városatyák egyszer már meghirdették az épületet, ám sikertelenül zárult az eladására kiírt versenytárgyalás. Egy nagyszombati székhelyű, dél-koreai tulajdonosi hátterű vállalat akkor 80 ezer eurót kínált a történelmi belvárosban levő patinás épületért, de a pályázatelbíráló bizottság javaslatára a testület elutasította a javaslatot, és megszüntették a versenytárgyalást.

Az épületről

Az 1844-ben Ney Béla budapesti építész tervei alapján épült egykori Komáromi Első Takarékpénztár eklektikus épülete rendkívüli adottságokkal bír. A Klapka téren, a belváros műemlékzónájában található, a városháza közvetlen szomszédságában, közel az Európa-udvarhoz.

Különálló épület egész területe alatt pincével és három szinttel az utcaszint felett, a mérnöki hálózatok (víz, gáz, villany, csatorna, telekommunikáció) teljes elérhetőségével. A több mint 1000 négyzetméternyi alapterületű épülettől pár száz méterre található a város legnagyobb, ingyenes parkolója, az erőd közvetlen közelében. A városi buszmegálló csak száz méterre van, innen könnyen eljut bárki a vasútállomásra, vagy a buszpályaudvarra.

Romosan is impozáns homlokzat (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

Az épület közelében több sportpálya, kávéház és vendéglő található. Évekkel ezelőtt a nemzetpolitikai államtitkár komáromi látogatása során felmerült, hogy a Selye János Egyetem használhatná oktatási célokra, ám az egyetemnek elég ingatlan áll rendelkezésére.

Ma már csak márványtábla emlékeztet arra, hogy 1848. november 6-án itt szállt meg Kossuth Lajos. Az épület több tulajdonosváltást követően 2003-ban átkerült a Nyitra Megyei Önkormányzathoz, amely évekig nem törődött annak romlásával. 2011-ben a város visszavásárolta – azóta sem történt állagmegóvás az épületen.

(Szalai Erika/Felvidék.ma)