Szerzői hála és felhasználási javaslat. Mindenekelőtt nagy hálával tartozom Uramnak, Megváltómnak, hogy közel 60 évnyi Isten- és emberszolgálat nyomán, 73 évesen megengedte, hogy ezekben a sokféle tehertéllel próbált napokban, az ünnepi hetekre fordulva, két kötettel is odaállhatok Elébe. A lelkésztársakat sűrű, ünnepi szolgálataik közben a Szóbölcső kötet írásaival, egy-egy gondolattal, Szentlélek inspirálta összefüggés-felismeréssel, drága Igékkel, versekkel az emberi lélek húrjain átrezonáltatva szeretném szívhez szóló segédanyaggal ellátni. Az érdeklődőket, más felekezetben élőket közös, drága Jézus-hitünk kincsestárából hozott lelki ajándékokkal meglepni. Ezt a kötetet az egyházi ünnepkör nagy fordulóin még négy további követi, ha Urunk engedi. Terjesztésmódjában egyedien, e-könyv formában, az interneten a világ bármely részéről elérhető módon.
Ígéret szerint a nemsokára a Gondolat Kiadónál megjelenő Léterő-erőnlét nyomtatott könyv válogatott vallomásokat, szépirodalmi, tudományos, közéleti esszéket tartalmaz. Tíz fejezetében szó van a protestáns jövőképekről, a világjárvány idején megtapasztalt áldásokról, digitális korunkban zajló versenyfutásokról a holnapért, a keresztyénüldözés mai drámáiról, a világkeresztyénség és világvallások bonyolult viszonyáról, az egyházak online térben történt megjelenési formáiról, hazánk és Európa viszonyáról teológiai olvasatban, az olyannyira fontos csend kultúrájáról, a covidos egyházi év spirituális üzenetiről. A könyvet lírai intermezzók zárják le a remény hangjaival. A két kötet 160 írása egyértelműen mutatja a 20–21. század mindenkori magyarhoni viszonyai között szolgálatra rendelt, lelkipásztori szolgálatot végző, de egyetemes istentávlatokban és nemzeti keretekben elkötelezetten cselekvő keresztyén szolgálattévők széles munkamezejét. Az anyaország határain messze túlterjedő magyarságszolgálatot és a honi nemzetszolgálatot.
Pontosan e két kötet a szerző szándéka szerint szellemi és lelki csűrként hozza össze a hitbeli felelősségvállalásnak az idők dimenziójában, a mindennapok Isten Igéje által vezérelt eligazodásaiban a keresztyén hívő ember földön járó realizmusát és a mennyből, Kijelentésből, Bibliából táplálkozó horizonttágas létszemléletét, életlátását, népben-nemzetben, a hívők látható és láthatatlan seregében gyökerező életminőségre törekvését.
Meggyőződésem, hogy minden lelkipásztor, minden, a hitét megvalló, azt élő keresztyén ember a maga helyén minőségi, mert lelki-szellemi és erkölcsi magyarsággondozást, nemzetgondozást is végez. A nép-nemzet-magyarság-haza-világmagyarság a hétköznapokban így kapja, kaphatja meg a kovász és a só növesztő, megtartó erőit és keresztyén-magyar elhivatottságtudatát Jézus példázatai szerint és az Ő Lelke által.
Használni, segíteni, támogatni. Hálás vagyok Istennek, hogy ebben a minőségbiztosító, innovatív magyarság- és nemzetszolgálatban sok-sok testvéremmel együtt én is részt vehettem, vehetek. Felekezeti elfogultság nélkül próbáltam gyakorolni a Verseghy Ferencz által az 1800-as évek eleje óta hirdetett „nemzeti csinosítást”, aminek a beszéd illendőségében és tisztaságában (ennek forrása viszont a szív, a gondolkodás megtisztítása!) éppúgy meg kell jelennie, mint az emberek érintkezésében, mindennapi életében. A közéletben, közbeszédben és közerkölcsben. Erre kötelezte Verseghyt, és minden előtte, meg utána élőt és minket, népünket akkor és most is keresztyén hite/hitünk egyetlen és közös iránytűje, a Szentírás. Ennek a finom és személyes sorsidővel vagy a történelmi, objektív időkkel mérve végtelen jellem- és nemzetcsinosító eszköznek, a Bibliának a követésében született minden írás mindkét kötetemben. Nem nagy szó és nem nagy kívánság tehát magyarság- és nemzetgondozást említeni. Aki a mindennapokban ügyel, tesz is a bibliai minőségbiztosítás megvalósításáért, az – pars pro toto – az egész részeként – valójában az egésznek tesz jót: környezetének, övéinek, családjának, falujának, városának és a nemzetnek. És egyházának.
Folyton ráfordul a nyelvem a nemzetgondozás szó említésekor a nemzetgazdaság szóra. S nem ok nélkül.
Max Weber óta, 100 éve tudja a világ, még Kínában is, ahol milliószámra nyomtatták ki a heidelbergi szociológus A protestantizmus és a kapitalizmus szelleme című munkáját, mert ott is felismerték: a gondozott nemzet és a nagy gazdasági teljesítmények szoros összefüggését. A szellemileg-lelkileg jól kondicionált egyének nemzeti közössége képes csodadolgokra. Az egyének erkölcsi, lelki minősége, gondozottsága a nemzetgazdaság teljesítményének egyik belső mozgatóereje. Nem csak a bérek! Minden pásztornak, lelkipásztornak ebben is van feladata. Minden lelkészi szolgálatnak, amit az Ige szerint lelkiismeretesen végeznek, nemzeti és magyarságméretű kihatása van. Innen a mi protestáns felelősségetikánk legsajátosabb hozadéka, értéke.
Utóhang végszó helyett. Szeretném Kedves Olvasóimnak ezt a két kötetet – egy elektronikus könyvet, ami bárhol a világon azonnal olvasható, és a majd megjelenő nyomtatott könyvet – szerzőként segítő szándékkal, jó szívvel ajánlani, átadni. Amint Kálvin írta adventről és karácsonyról: ez az Úr segítő eljövetelének nagy ünnepköre. Közel 60 évnyi egyházi szolgálatom során sokféle szószékem volt, fából, kőből épített. Dudari, budahegyvidéki, budai, Nagyvárad téri, pesterzsébet-szabótelepi lelkészkedésem idején. Mikrofonból a Magyar Rádió stúdiójában. Börtönkápolnák pulpitusain a börtönóriásban, Dunaújvárosban. És kezdetektől az írógép, majd a laptop „szószékén”. Mind elmaradt az idő teltével, de az írás maradt. Mert a szó elszáll, de az írás marad. Az írás, a Szentírás marad. Ezt a maradandót szeretném meglepetésként, ajándékként a két kötet különféle hangszerelésében átnyújtani az Olvasóknak. Mert az Írás marad, s aki arra teszi rá az életét, az megmarad. Égi-mennyei és földi értelemben egyaránt. Fogadják elfogulatlanul ajándékaimat, és testvéri, magyar szívvel, amiként a szerző átnyújtja…
(Dr. Békefy Lajos/Felvidék.ma)
